Növényi fehérjével teheted fenntarthatóbbá az étrended
A cikk megjelenését támogatta: Planet Budapest
A mezőgazdaság az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok nagyjából harmadát adja, a főszerepet az állattenyésztés játssza. Hogy csak egyetlen, jól kézzelfogható adatot említsünk: míg a világ mezőgazdasági területeinek 60%-a áll a marhahústermelés szolgálatában, addig az ágazat az emberiség kalóriabevitelének mindössze 2%-át szolgáltatja.
Szerencsére nem minden élelmiszer egyforma. A lokálisan termelt zöldség lábnyoma elhanyagolható például a Dél-Amerikából hazánkba szállított marhahús környezeti terheléséhez viszonyítva. Nem meglepő tehát, hogy a szakértők egyetértenek abban, hogy étkezésünk fenntarthatóbbá tétele érdekében jelentősen csökkentenünk kellene a húsfogyasztásunkat.
A vegetáriánus, illetve a vegán étrend sokak számára ijesztő lehet, főleg egy állati alapanyagokban gazdag étrend felől közelítve. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a hirtelen váltás, egy 180 fokos fordulat lehet a válasz a problémára. Ehelyett kis lépésekben, tudatos döntésekkel csökkenthetjük a húsfogyasztásunkat. A néhány évtizede indult Húsmentes Hétfő (Meatless Monday) mozgalom például azt tűzte a zászlajára, hogy legyen a héten egyetlen nap, amikor nem eszünk húst. Ez már sokkal kevésbé elrettentő, ráadásul így elkezdhetünk ismerkedni olyan receptekkel és új alapanyagokkal is, melyek segíthetnek az átmenetben, ha a húst tartósan szeretnénk a háttérbe szorítani.
A hús helyettesítésében a legfontosabb szerepet a hüvelyesek játszhatják. Táplálkozási szempontból a tápanyagban leggazdagabb növények közé tartoznak, mivel értékes növényi fehérjéket, rostot, valamint aminosavakat tartalmaznak, és az egészséges étrend részeként segíthetnek az elhízás, illetve egyes krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák visszaszorításában. Nem véletlen, hogy az egyre elterjedtebbé váló növényi alapú műhús is elsősorban hüvelyesek felhasználásával, például borsófehérjéből készül.
Magyarországon a statisztikák szerint egyelőre kevés hüvelyest fogyasztunk, aminek egy kutatás szerint gazdasági, történelmi és társadalmi-kulturális okai is vannak, illetve szerepet játszhat ebben az is, hogy a fagyasztott és a konzervzöldségeket – melyek között gyakoriak a hüvelyesek – kevésbé részesítjük előnyben. Ezzel nem térünk el igazán a világátlagtól, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) 2019-es adatai szerint világszerte átlagosan mindössze napi 21 gramm hüvelyest fogyasztunk fejenként.
A hüvelyesek nagyobb arányú termesztése segíthetne a műtrágyák használatának mérséklésében, ami ugyancsak komoly kihívás a fenntarthatóság megteremtésében. Ennek oka, hogy a pillangósvirágúak megkötik a talajban a levegőből felvett nitrogént, így ezt nem kell mesterséges anyagokkal pótolni. A szóban forgó növényeket a vetésforgóba illesztve vagy takarónövényként használva más növények termesztése is fenntarthatóbbá tehető.
Épp ilyen megoldásokkal foglalkozik a Talajreform csapata, amely többek közt takarónövény-keverékekkel segíti a gazdákat. Talajmegújító eljárásokkal járul hozzá a fenntarthatóbb élelmiszer-termeléshez, támogatja a biodiverzitást és a gazdag talajéletet is, amely az egészséges és fenntartható gazdálkodás alapja.
Ha szeretnéd behatóbban megismerni a élelmiszerek fenntarthatóságának problémakörét, és megérteni, mi hozhat változást, látogass el a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére, a Kék Bolygó Alapítvány szervezésében megrendezésre kerülő Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra!
Az esemény egyedülálló élményeket, tartalmát és látványvilágát tekintve is kiemelkedő kiállítást, kézzelfogható megoldásokat, szakmai programot és interaktív játékokat kínál a fiatalabb generációnak, a nagyközönségnek és az üzletnek egyaránt. A rendezvényre a belépés díjtalan.
Találkozzunk 2023. szeptember 27. és október 1. között a Hungexpón! További részletek: planetbudapest.hu