Rézszükségletét az Egyesült Államok nem tudja saját termeléséből és az országon belüli újrahasznosításból fedezni, ezért chilei, kanadai, perui és mexikói importra szorul. Ennek tulajdonítható, hogy a Washington által augusztus 1-jén – nemzetbiztonsági és iparpolitikai okokra hivatkozva – bevezetett 50%-os vám e nyersanyag esetében csak a félkész vagy annál nagyobb feldolgozottságú termékekre vonatkozik.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában kiemeli, hogy az elmúlt évtizedekben a globális réztermelés gyors ütemben nőtt. 1970-ben még csak 5,9 millió tonna volt, 2024-re viszont már elérte a 23 millió tonnát. A legnagyobb érckitermelők az alábbi ábrán láthatók.
Európán belül a legjelentősebb kitermelő Lengyelország (0,4 millió tonna). Az Egyesült Államok Földtani Szolgálatának (United States Geological Survey) becslései szerint a történelem folyamán az emberiség eddig 700 millió tonna rezet termelt ki. Az eddig felfedezett készletek pedig összesen nagyjából 2,8 milliárd tonnára becsülhetők, míg a jövőben várhatóan további 3–5 milliárd tonnányi készletet fedeznek majd fel.
A jelenleg ismert legnagyobb készleteket Chile (190 millió tonna), Peru (100 millió tonna) és Ausztrália (100 millió tonna) tudhatja magáénak. Oroszország (80 millió tonna) és a Kongói Demokratikus Köztársaság (80 millió tonna) a középmezőnyben szerepel, az Egyesült Államok (47 millió tonna) és Kína (41 millió tonna) súlya viszont ezen a téren kevésbé meghatározó.
Kapcsolódó bejegyzések
Agrobányászat – Növényekkel a fenntartható bányászatért!
Tudtad, hogy a bányászaton kívül más módszerrel is ki lehet nyerni a földből az értékes fémeket? Az agrobányászat ipari növényekkel termeli ki az érceket a talajból.
Az ércfeldolgozás területén viszont Kína egyértelműen vezető helyzetben van: 2024-ben 12 millió tonna rézércet dolgozott fel, és ezzel ő adta a globális kapacitás megközelítőleg 44%-át. Kína után a Kongói Demokratikus Köztársaság (2,5 millió tonna), Chile (1,9 millió tonna) és Japán (1,6 millió tonna) a legjelentősebb szereplők.
A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) prognózisa szerint 2030-ra Kína részesedése a világ feldolgozásában eléri a 46%-ot. A régiók közötti arányok 1990 óta bekövetkezett átalakulása jelentősnek mondható. Az európai, illetve az amerikai termelés ráadásul nemcsak relatíve, hanem abszolút értékben is csökkent.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Forrás és fotó: Energiastratégia Intézet
Kiemel fotó: Canva