Ropogós, kicsit rágós tengeri fehérjeforrás a túlhalászás ellen
Ropogós, kicsit rágós tengeri fehérjeforrás a túlhalászás ellen

Az ausztrál Queensland-i Egyetem kutatási beszámolója szerint a veszélyeztetett halfajok 96 százalékára a túlhalászás nagy fenyegetést jelent, ezért ha továbbra is tengeri eredetű állati fehérjéket szeretnénk fogyasztani, fenntarthatóbb forrásokat kell találnunk.

A ropogósnak és kicsit rágósnak leírt, textúrájában valahol az uborka és egy gumiszalag keresztezéséhez hasonlított medúzák lehetnek emberi fogyasztásra is alkalmas tengeri fehérjeforrások. Egyes kultúrákban már korábban, 1700 évvel ezelőtt is felfedezték az átlátszó tengeri lények kulináris potenciálját, de a nemzetközi konyhában egyelőre még nem számítanak elterjedt fogásnak. A kínai, japán és thai éttermekben főképpen szószokkal, fűszerekkel és mártásokkal tálalják az egyébként semleges ízű, nagyon egészséges, alacsony kalóriatartalmú finomságot.

De mitől lesz fenntarthatóbb, ha a veszélyeztetett halfajok helyett medúza kerül a tányérunkra? A hagyományos halászattal szemben, ezeket az élőlényeket nem fenyegeti kipusztulás veszélye akkor sem, ha a jelenleginél jóval elterjedtebbé válik a halászatuk. A tengerbiológusok szerint a medúzák életciklusa lehetővé teszi, hogy minél többet fognak ki belőlük, annál intenzívebb az újratermelődésük, épp ezért, „megújuló” táplálékforrásnak tekinthetők.

(origo.hu és euronews.com)

(kiemelt kép: szezámos, chilis medúza – wikimedia)

search icon