Az idegrendszer számos betegsége közül van egy, amely talán az egyik legijesztőbb változat, ugyanis a központi idegrendszert támadja meg, és rendkívül kiszámíthatatlan. Éppen ezért mindenkire másképp hat, korai felismerése pedig nagyban javíthatja az életminőséget. De hogyan jutunk el a diagnózisig, és kinek kell tartania a sclerosis multiplex kialakulásától?

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer hosszan tartó (krónikus) betegsége. Voltaképp egy olyan autoimmun rendellenesség, mely során a szervezet tévedésből önmagát támadja meg. A legnagyobb probléma a sclerosis multiplexszel, hogy kiszámíthatatlan, mindenkire másképp hat. Míg egyes SM-ben szenvedők enyhe tüneteket észlelnek, addig mások elveszíthetik a látás, az írás, a beszéd vagy a járás képességét, mivel az agy és a test részei közötti kommunikáció megszakad.

Ennek oka, hogy a betegség során az immunrendszer megtámadja az idegrostokat borító védőhüvelyt, a mielint. A betegség végül az idegrostok maradandó károsodását okozhatja.

A mielin egy zsíros fehérje, amely körülveszi és védi az idegrostokat. Az SM-ben az immunrendszer megtámadja a mielint, amely számos területen elpusztul. A mielin elvesztése hegszövetet, úgynevezett sclerosist hoz létre. Ezeket a területeket plakkoknak vagy elváltozásoknak is nevezik. Amikor az idegek ilyen módon károsodnak, nem tudják normálisan vezetni az elektromos impulzusokat az agyba és az agyból.

A tünetek nagyban függnek attól is, hogy hol és milyen súlyosan károsodtak az idegrostok. Nincs rá gyógymód, vannak azonban kezelések, amelyek segíthetnek a rohamok utáni felépülés felgyorsításában, a betegség lefolyásának módosításában és a tünetek kezelésében. Emellett a hajlamosító tényezőket is szem előtt kell tartani:

1. Genetikai hajlam: Ha a közvetlen családban (pl. szülő, testvér) van SM-es beteg, a kockázat magasabb.

2. Földrajzi elhelyezkedés: A betegség gyakoribb a mérsékelt éghajlati övekben, különösen Észak-Európában, Észak-Amerikában és Dél-Ausztráliában.

3. Alacsony D-vitamin-szint: A D-vitamin tartósan alacsony szintje megnövelheti az autoimmun reakciók kockázatát.

Kapcsolódó bejegyzések

Mindent a D-vitaminról: a hiánya komoly problémákat okozhat

A D-vitamin forrásait, jótékony hatásait, továbbá hiányának tüneteit és következményeit járjuk körül.

4. Epstein–Barr vírussal való megfertőződés (EBV): A fertőző mononukleózist okozó EBV vírus és a sclerosis multiplex között szoros összefüggést mutattak ki.

Az Epstein–Barr vírus egy herpeszvírus, amely az egyik leggyakoribb emberi vírus. A leggyakoribb hozzá köthető betegség a köznyelvben csókbetegségként elterjedt fertőző mononukleózis (mono), amely testnedvekkel terjed.

5. Dohányzás: A rendszeres dohányzás bizonyítottan növeli az SM kialakulásának esélyét, és súlyosbíthatja a lefolyását.

6. Serdülőkori elhízás: A fiatal korban jelentkező elhízás – különösen nőknél – összefüggésbe hozható a betegség fokozott rizikójával.

7. Nem és életkor: A betegség kétszer-háromszor gyakoribb a nők körében. A leggyakrabban pedig 20 és 40 éves kor között kezdődik.

A sclerosis multiplex tünetei

A diagnózist megnehezíti, hogy nincs olyan tipikus SM-tünet-mintázat, amely mindenkire vonatkozhat; az érintettek különböző időpontokban eltérő tüneteket tapasztalhatnak. A sclerosis multiplex korai tünetei azonban a nőknél és a férfiaknál azonosak lehetnek.

Az SM egyik legnyilvánvalóbb első jele a látászavar, más néven látóideg-gyulladás. Ezt azért egyszerűbb felismerni, mert sokkal konkrétabb, mint a neurológiai tünetek, mint például a zsibbadás és a bizsergés. Nem szabad azonban azt feltételezni, hogy ezek a tünetek az SM jelei, ugyanis egészen más problémát is jelezhetnek.

Melyek az sclerosis multiplex gyakori tünetei?

Rengeteg tünete lehet, azonban nem mindenki tapasztalja az összeset. A gyakrabban előfordulók az alábbiak:

• fáradtság,
• zsibbadás és bizsergés,
• egyensúlyvesztés és szédülés,
• merevség vagy görcsök,
• remegés,
• fájdalom,
• hólyagproblémák,
• bélproblémák,
• látási problémák,
• memória- és gondolkodási problémák.

Mivel a tünetek némelyike igen általánosnak mondható, érdemes tisztázni, milyen jellegű érzetekről van szó az SM esetében.

Fáradtság

Az SM-ben a fáradtság nem csupán egy átlagos fáradtság, mint amilyet egy nehéz munkanap végén tapasztalsz. Az érintettek ezt úgy írják le, mint egy elviselhetetlen fáradtságérzetet, amelynek nincs nyilvánvaló oka.

Zsibbadás és bizsergés

Az SM-ben gyakori kellemetlenségek az olyan szokatlan érzések, amelyek a bőrön jelentkeznek, mint például a zsibbadás és a bizsergés. Ezeket az idegek károsodása okozza.

Kapcsolódó bejegyzések

Autoimmun betegségek – A saját maga ellen forduló szervezet

Mitől alakulnak ki az autoimmun betegségek, milyen változataik vannak, és mit tehetünk ellenük?

Egyensúlyvesztés és szédülés

Az egyensúlyproblémák és a szédülés gyakoriak az SM esetében, és befolyásolhatják a járást.

Merevség vagy görcsök

Az izommerevség és az izomgörcsök gyakori SM-tünetek, amelyeket gyakran „spaszticitásnak” neveznek.

Remegés

A tremor egy remegő vagy rázkódó mozgás. Lehet enyhe vagy konkrétabb, ami már okozhatja az ital kilöttyenését egy tele pohárból, vagy befolyásolhatja a kézírást.

Fájdalom

Az SM-ben szenvedő személy a fájdalom számos különböző és szokatlan formáját tapasztalhatja. Ennek az is lehet az oka, hogy közvetlen idegkárosodásról van szó. A fájdalom a tüneteidből, de a testedre nehezedő terhelésből is fakadhat.

Húgyhólyagproblémák

Az SM-ben a hólyagproblémáknak két fő típusa van: a vizelettárolási és a vizeletürítési problémák.

Bélproblémák

Az SM bélproblémákat, például székrekedést és inkontinenciát okozhat.

Látási problémák

A betegség következtében jelentkező leggyakoribb látásproblémák a látóidegek gyulladásából és a szemmozgás problémáiból fakadnak. A látóideg-gyulladás gyakran a sclerosis multiplex korai tünete, de bármikor jelentkezhetnek a szem betegségei.

Emlékezet és gondolkodás

A memóriabajok és a gondolkodási nehézségek – más néven „kognitív problémák” – a sclerosis multiplexben szenvedőket is érinthetik, de ezek a legtöbb embernél enyhén jelentkeznek.

Típusai

A tudósok úgy vélik, hogy az SM egy immunközvetített rendellenesség. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer megtámadja a saját egészséges szöveteit a központi idegrendszerben. Ez gyulladást és károsodást okoz a központi idegrendszerben, ami megzavarja az agyba, a gerincvelőbe és a test más részeibe érkező és onnan kimenő jeleket. A betegségnek azonban több típusa is van, amit az SM Klinikai Vizsgálatainak Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága 1996-ban meghatározott. Ezek a következők:

• klinikailag izolált szindróma (CIS),
• relapszáló-remissziós SM (RRMS),
• másodlagos progresszív SM (SPMS),
• elsődleges progresszív SM (PPMS).

Habár ezek a típusok bizonyára sokak számára megfoghatatlannak tűnnek, megismerésükkel világossá válhat, hogy hosszú távon mire számíthat az, aki sclerosis multiplexben szenved. Sőt, a tisztán látás a terápiás módszerről is segít tájékozódni.

CIS

A klinikailag izolált szindróma (CIS) a neurológiai tünetek első lépcsője. Aki ezt tapasztalja, könnyen eljuthat az SM következő fázisába. A CIS tünetei személyenként eltérnek, de gyakran közéjük tartozik a hólyagműködési zavar, a látásproblémák, valamint a koordinációs, egyensúlyozási, járási, beszéd- és nyelési nehézségek (ataxia). Tanulmányok kimutatták, hogy a CIS korai kezelése késlelteti az SM kialakulását.

RRMS

A relapszáló-remissziós SM (RRMS) az SM leggyakoribb lefolyása. Az RRMS egyértelmű, új vagy súlyosbodó neurológiai tünetekkel járó rohamokat mutat. Ezeket a rohamokat részleges vagy teljes felépülés követheti. Az SM-ben szenvedő betegek körülbelül 85%-ánál először RRMS-t diagnosztizálnak. Amikor a betegség lefolyása előrehalad, azt másodlagos progresszív SM-nek tekintik.

SPMS

Néhány RRMS-sel diagnosztizált embernél végül másodlagos progresszív SM (SPMS) alakul ki. Ez azt jelenti, hogy a neurológiai funkciók fokozatosan romlanak, és a rokkantság idővel fokozódik. Mindenkinek egyedi az SPMS-szel kapcsolatos tapasztalata, előfordulhat rohamok és stabil időszakok váltakozása.

PPMS

PPMS esetén a neurológiai funkciók romlanak, vagy a rokkantság fokozódik, amint a tünetek megjelennek. Nincsenek korai jelek vagy remissziók. Az SM-ben szenvedők körülbelül 15%-ánál diagnosztizálnak PPMS-t: előfordulhatnak rövid stabil időszakok, rohamokkal. De súlyosbodhat is a rokkantság. Mindenkinél egyedi, hogyan zajlik le a betegség ezen típusa.

Megelőzhető-e a sclerosis multiplex?

A tudósok, kutatók és orvosok még nem fejlesztettek ki módszert az SM gyógyítására vagy megelőzésére. A kialakulásához hozzájáruló tényezők megértése, valamint az egyes típusok mélyebb tanulmányozása azonban megnyithatja az utat a kezelések és a megelőzési lehetőségek előtt.

Ez a 2022-es tanulmány arra utal, hogy a sclerosis multiplex megelőzési stratégiái közé tartozik a dohányzás mellőzése és a D-vitamin-hiány kezelése. Habár jelenleg nincs specifikus megelőzési módszer a sclerosis multiplexre, a folyamatos kutatások körvonalaznak egy lehetséges megoldást:

1. A megfelelő D-vitamin-szint fenntartása: Számos kutatás arra összpontosított, hogy a D-vitamin-szint befolyásolja-e az SM aktivitását. Egyes kutatók amellett érvelnek, hogy a megfelelő D-vitamin-szint megelőzheti az SM kialakulását. A D-vitamin mennyisége napsütés, megfelelő táplálkozás és táplálékkiegészítők alkalmazása révén biztosítható.
2. A stressz szintjének minimalizálása: A kutatások azt mutatják, hogy a stressz szerepet játszhat az SM kialakulásában. Egy 2020-as tanulmány szerint a stresszes életesemények 17–30%-kal növelhetik az SM kockázatát.
3. A dohányzásról való leszokás: A dohányzás és a passzív dohányzás növelheti az SM kialakulásának és progressziójának a kockázatát. Továbbá az SM-ben szenvedőknél a dohányzás a betegség erőteljesebb lefolyását és rokkantságot idézhet elő.
4. Kiegyensúlyozott étrend: A tanulmányok azt mutatják, hogy az elhízás összefügghet az SM kialakulásának magasabb kockázatával, különösen serdülőkorban. Bár nincs specifikus étrend az SM vonatkozásában, a változatos táplálkozás segíthet elérni vagy fenntartani az egészséges testsúlyt, sőt az immunrendszert is erősítheti.
5. Aktív életmód: Megint a sport. Egy tanulmány szerint a heti rendszerességű intenzív mozgás csökkentheti az SM kockázatát, még akkor is, ha más változókat, például az életkort, a nemet és a dohányzást is figyelembe vesszük.
6. Lenmagolaj: A lenmagolaj gazdag alfa-linolénsavban, abban az omega-3 zsírsavban, amely csökkentheti az sclerosis multiplex kockázatát.

Az sclerosis multiplex kivizsgálása és kezelése

Mivel igen változatos a betegség lefolyása, a kezelés is sokféle módszerrel történhet. A sclerosis multiplex esetében a diagnosztizálás sem egyszerű. Az orvosok különböző vizsgálatokat alkalmaznak a diagnózis kizárására vagy megerősítésére. A teljes kórtörténet, a fizikális vizsgálat és a részletes neurológiai vizsgálat mellett az orvos javasolhatja az agy és a gerincvelő MRI-vizsgálatát az SM okozta jellegzetes elváltozások felderítése céljából. Speciális festék- vagy kontrasztanyagot fecskendezhetnek vénába az agyi képek kontrasztosabbá tétele érdekében.

Ezenkívül az orvos javasolhatja az alábbiakat:

• Lumbálpunkció (néha gerinccsapolásnak is nevezik) agyi-gerincvelői folyadékminta vételére és vizsgálatára, hogy a betegséggel összefüggő fehérjék és gyulladásos sejtek jelenlétét igazolják vagy cáfolják. Ezáltal olyan betegségeket is vizsgálhatnak, amelyek az SM-re hasonlíthatnak.
• Kiváltott potenciál tesztelése, amely során a bőrre helyezett elektródákat és fájdalommentes elektromos jeleket használnak annak mérésére, hogy az idegrendszer milyen gyorsan és pontosan reagál az ingerekre.
• A látóideg MRI-vizsgálata, optikai koherenciatomográfia (OCT) vagy vizuális kiváltott potenciálok a látóideg-léziók kimutatására.

A legtöbb esetben az orvosok a tünetek felmérésével és a sclerosis multiplex jellegzetes jeleinek azonosításával tudják diagnosztizálni a betegséget. 

A sclerosis multiplex kezelése

Az SM-re nincs gyógymód, de vannak olyan kezelések, amelyek csökkenthetik a rohamok számát és súlyosságát, valamint késleltethetik a betegség hosszú távú progresszióját.

A kortikoszteroidokat, például a metilprednizolont három-öt napra írják fel, és általában vénába adják be. A kortikoszteroidok gyorsan és hatékonyan elnyomják az immunrendszert, és csökkentik a gyulladást. Ezeket fokozatosan adagolt, szájon át szedhető kortikoszteroidok követhetik. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a gyógyszerek felgyorsítják az SM-rohamokból való felépülést, de nem változtatják meg a betegség hosszú távú kimenetelét.

Emellett nagyon fontosak a tüneti kezelések is. Például fizioterápia a bénulás csökkentésére és az izomzat erősítésére, ezenkívül izomgörcsoldók, fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok adása, amennyiben szükséges. Az életmódkezelés is fontos, hiszen a dohányzás mellőzése, az egészséges és megfelelő tápanyagok bevitele és a sport is javíthat egy SM-ben érintett betegek állapotán. Emellett pszichológiai támogatásra is szükség lehet, hiszen ez segíthet a megküzdésben és az életminőség fenntartásában.

Kiemelt kép: canva

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Heti hírlevelünk, ami segít naprakésznek maradni a fenntarthatóság legfontosabb témáiban. Ne maradj le, iratkozz fel és olvasd el cikkeinket!

Az e-mail címem kitöltésével hozzájárulok személyes adataim feldolgozásához.

Adatkezelési szabályzat