A megfelelő szellőztetés kulcsfontosságú az egészséges lakókörnyezet fenntartásához, mivel modern életvitelünk során időnk közel 90%-át zárt térben töltjük, ahol a levegő szennyezettsége gyakran többszöröse a kültérinek. Ehhez hozzájárul az is, hogy a korszerű, fokozott légzárású nyílászárók és szigetelések miatt a természetes légcsere gyakorlatilag megszűnt, így a kilélegzett szén-dioxid, a háztartási tevékenységek (főzés, fürdés, teregetés) során keletkező pára, valamint a bútorokból és vegyszerekből felszabaduló illékony szerves vegyületek (VOC) maguktól nem tudnak eltávozni.
Energetikai és épületfizikai szempontból a tudatos szellőztetés elengedhetetlen a fűtési költségek optimalizálásához és az épületszerkezet megóvásához. A téli időszakban a rövid, intenzív (kereszthuzattal végzett) szellőztetés a leghatékonyabb, mivel így az elhasznált levegő kicserélődik anélkül, hogy a falak és a bútorok lehűlnének. Ezzel szemben a bukóra nyitva hagyott ablakok jelentős energiaveszteséget jelenthetnek, sőt akár a falak penészesedését is elősegíthetik.
Fotó: canva.com
A régi épületekben jellemzően megtalálható a lichthof, amely a kürtőhatás elve alapján egy másik természetes szellőztetési megoldást jelenthet. Ha lakásunknak van ablaka a lichthofra, nyugodtan vegyük igénybe szellőztetéskor: nyissuk ki az ablakokat, a lichthofra nyíló ablakot is, ahol az elhasznált meleg levegő is távozni fog.
A beltéri levegőminőség hatása a szervezetre és a házra, lakásra
A friss levegő hiánya és a magas szén-dioxid-szint fáradtságot, fejfájást és koncentrációs zavart okoz, míg a felgyülemlő pára a hideg felületeken lecsapódva penészesedéshez vezethet, ami súlyos légúti megbetegedéseket és allergiát válthat ki. A levegő minősége tehát létfontosságú, ha egészséges lakókörnyezetben szeretnénk élni.
Ráadásul már rövid távon is komoly következményei lehetnek annak, ha nem szellőztetünk megfelelően. Az elégtelen szellőzés miatt felhalmozódó szennyezőanyagok közvetlen hatással vannak az agyműködésre és a fizikai állapotra. Több kutatás is alátámasztja, hogy a szén-dioxid-szint emelkedése rontja a döntéshozatali képességet és a koncentrációt.
„Egy kutatás szerint 1000 ppm-nél 15%-os, 1400 ppm-nél 50%-os csökkenés figyelhető meg a kognitív funkciókban.”
Ezen felül rossz beltéri levegőminőség esetén az alábbi tünetekkel is szembe kell néznünk:
- fejfájás,
- álmosság,
- fáradtság,
- émelygés,
- szapora pulzus.
Persze az sem mindegy, hogy milyen típusú szennyezésre gondolunk, ha a beltéri levegőről beszélünk. Azokon a helyeken, ahol például fával fűtenek, sokkal komolyabb következményekkel kell szembenézni. A levegőben lévő finom porszemcsék (PM2.5) és a tüzelőanyagok égéstermékei mélyen behatolhatnak a tüdőbe és a véráramba, és súlyos szervi károsodásokat okozhatnak. Idővel asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőgyulladás vagy akár tüdőrák is kialakulhat.
A penész jelenléte ugyanígy problémás. Hiába van csak egy kis folt a sarokban, a levegő minőségét erősen ronthatja. Egy kutatás szerint a gyerekek esetében 50%-kal nő az asztma kialakulásának kockázata, ha penészes lakásban élnek.
Az ideális páratartalom
A páratartalom kulcsfontosságú ahhoz, hogy egészséges legyen a lakásunk levegője. Fontos viszont azzal is tisztában lenni, hogy párából sem a túl sok, sem a túl kevés nem jó. Ha tartósan 60% felett van a páratartalom, ez kedvez a penészgombák és a poratkák szaporodásának. Ezzel szemben a 40% alatti páratartalom kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, ami gyakori orrvérzést, köhögési ingert és a fertőzésekkel szembeni csökkent védekezőképességet eredményez.
Fotó: canva.com
A két szélsőérték közötti páratartalom az optimális. A páratartalom mérésére számtalan eszközt vásárolhatunk, már néhány ezer forintért kaphatók higrométerek, melyek megmutatják az otthoni levegő páratartalmát. Túl párás levegő esetén főképp a megfelelő szellőztetést, a páraképződés csökkentését, szükség esetén páramentesítő eszköz alkalmazását javasoljuk. A száraz levegőt párásítással, párásító berendezésekkel és szobanövényekkel tudjuk a legegyszerűbben nedvesíteni.
Mi a helyzet a szén-monoxiddal?
A beltéri levegő legveszélyesebb, akut kockázatot jelentő összetevője a szén-monoxid. Évről évre számos baleset és haláleset kötődik a szén-monoxidhoz, az általa okozott mérgezéshez. Jelenlétére olyan otthonokban számíthatunk, ahol a fűtéshez vagy a főzéshez égetnek valamit, ugyanis e színtelen, szagtalan gáz a tökéletlen égés mellékterméke.
Szerencsére ma már széles körben hozzáférhetők a háztartási szén-monoxid-érzékelők, melyek jeleznek, ha a levegőben a gáz koncentrációja megemelkedne. Ilyenkor a gyors szellőztetés életet menthet. A gáz forrásának megkeresése elengedhetetlen. Gyakran a különféle fűtési berendezések hibás működése, helytelen telepítése vagy karbantartásuk hiánya okozza a szén-monoxid megjelenését.
A gáz az oxigén kiszorításával fejti ki mérgező hatását, megfosztva az agyat és a szívet az oxigéntől. Ismerjük fel a szén-monoxid-mérgezés tüneteit:
- fejfájás,
- szédülés,
- hányinger,
- gyengeség,
- tudatzavar,
- súlyos esetben eszméletvesztés és halál.
Szellőztetőrendszerek: milyen lehetőségeket kínál ma a technika?
A modern nyílászárók és masszívan szigetelt épületek korában a lakások már alig tudnak maguktól lélegezni. Az energiahatékonyság miatt a szigetelés mindenképp indokolt, viszont a otthonunk tiszta levegőjéről sokkal tudatosabban kell gondoskodnunk, mint korábban. A legegyszerűbb megoldás, ha mi magunk szellőztetünk. Ennek helyes technikáját alább ismertetjük. Vannak azonban automatizált megoldások, illetve egy-egy helyiségre koncentrált, gépesített lehetőségek is.
Konyhai páraelszívó
Utóbbira remek példa a konyhai páraelszívó. A berendezésnek kettős funkciója van. Egyrészt a főzés az egyik legintenzívebb párakibocsátó tevékenység a háztartásban, és mint ilyen elősegítheti a penészedést, illetve a magas páratartalomból eredő további problémák forrása lehet. Másrészt gáztűzhelyek esetében a gáz égése során nitrogén-dioxid, szén-monoxid és finom porszemcsék (PM2.5) keletkeznek. Mivel a folyamatos szellőztetés aligha megoldható, a páraelszívó használata kiemelten fontos. Az is áldásos hatása, hogy a főzéskor keletkező illatok és szagok nem fogják belengeni a lakást.
Fotó: canva.com
Ablakszellőző
Bár ahogy írtuk, a modern ablakok már olyan tökéletesen szigetelnek, hogy esetükben passzív légcserére nincs lehetőség, létezik olyan megoldás, amely ezen változtathat. Az ablakszellőző olyan kisméretű szerkezet, amelyet az ablakkeretbe építenek be, hogy biztosítsák a friss levegő folyamatos, szabályozott beáramlását anélkül, hogy az ablakot ki kellene nyitni. Ebből is többféle létezik:
- a páraérzékelős ablakszellőzők a legmodernebbek: ezek a beltéri levegő páratartalmának változására aktiválják a légáramlást;
- a szélérzékelős ablakszellőzők a külső szélnyomás hatására szabályozzák a légbevezetést, elkerülve a huzatot szeles idő esetén;
- a manuálisan nyitható szellőzőket pedig mi nyithatjuk vagy zárhatjuk.
Természetesen az első két szellőző esetében is lehetőség van manuális szabályozásra. Ezekről a berendezésekről fontos tudni, hogy utólag is beszerelhetők, ám némi karbantartást igényelnek: ez évente néhány másodperces porszívózásnál vagy kefélésnél nem több.
Hővisszanyerős szellőztetőrendszerek
A legkorszerűbb megoldást a hővisszanyerős szellőztetők jelentik. Ezek folyamatos légcserét biztosítanak, méghozzá úgy, hogy a távozó levegő hőenergiáját visszanyerik, és átadják a beérkező friss levegőnek. Ezzel drasztikusan csökkenthető a fűtési költség, amely a szellőztetéshez kapcsolódik. Sajnos azonban ez a megoldás is jár nehézségekkel, melyek közül a legfontosabb tétel az ára. Beszerelése magas beruházási költséggel jár, főként akkor, ha utólag kerül beépítésre. Újonnan épülő házak esetében viszont jó megoldás lehet, ha a hosszú távú költségeket és a pozitívumokat is mérlegeljük.
Fotó: canva.com
Egészségügyi előnyei viszont tagadhatatlanok. Mivel a beáramló levegőt a rendszer megszűri, ez jóval tisztábban érkezik be, mintha csak kinyitottuk volna az ablakot. Ez allergiások számára hatalmas segítség, de a szálló porral szemben is védelmet jelent.
Alternatív és olcsóbb megoldás lehet a hőcserélős szellőztetők egy másik változata. Az egyhelyiségesnek is nevezett változat esetében nincs csövezés, a berendezést közvetlenül a falba építik be.
Automata szellőztető
A fent említett szellőztetési megoldások modern, automatizált változatai egyre nagyobb teret nyernek. Létezik már olyan konyhai páraelszívó, amely bekapcsol, ha elkezdünk főzni, és ugyanígy, a teljes szellőztetési rendszert vezérelhetik kizárólag szenzorok. Ezeknek a megoldásoknak az a lényege, hogy – emberi beavatkozás nélkül – az érzékelők folyamatosan figyelemmel kísérik a belső levegő minőségét, és csak akkor indítják be a rendszert, illetve növelik a légcserét, amikor erre ténylegesen szükség van. Ebbe a körbe tartozik a páraérzékelős ablakszellőztető is, de vannak rendszerek, melyek a beltéri levegő szén-dioxid-szintjét követik figyelemmel.
Passzív szellőztetés
Bármilyen vonzóak is a modern épületgépészet szellőztető csúcsgépei, a legfenntarthatóbb megoldás mindig a passzív szellőztetés marad. Ez legalapvetőbb formájában gépek nélkül, a nyílászárók és a szellőztetőnyílások használatával biztosítja a légcserét a szélnyomásra és a természetes légáramlásokra támaszkodva.
Ebbe a körbe tartoznak tehát a fent már említett ablakszellőzők, de ide sorolható az egyszerű ablaknyitás is. Persze azt fontos megjegyezni, ahogy erről fentebb már volt szó (illetve alább, a szellőztetésről szóló részben még foglalkozunk vele), hogy ezt télen konkrét menetrend szerint érdemes csinálni, hogy a penészedést és a lakás kihűlését is elkerüljük.
Kapcsolódó bejegyzések
Úgy gondolod, egészséges az otthonod? Könnyen lehet, hogy tévedsz!
Nem csak akkor egészséges az lakásod, ha nincs benne penész. Ennél sokkal több, fontos tényező együttese adja a környezettudatos és biztonságos otthont.
A passzív szellőztetés egyik fajtája a gravitációs szellőztetés is. Ez pontosan a lichthof funkciójának felel meg. Az ilyen és ehhez hasonló módszerek évezredek óta a várostervezők fontos eszközei, főleg olyan éghajlaton, ahol hűvös, friss levegő nélkül néha elviselhetetlen a forróság. A különféle szélfogók és széltornyok, a hideg és a meleg levegő nyomáskülönbségén alapuló áramoltatás vagy épp a vízpára hűtőhatásának kihasználása mind ide tartoznak. Magyarországon ezek alkalmazása még nem terjedt el, de az említett technikák a közel-keleti országok hagyományos építészetének évezredek óta részét képezik.
Egyszerűbb, inkább a szellőztetésre mint hűtésre összpontosító formában viszont nálunk is régóta megtalálhatók, ahogy fentebb láthattuk. Sőt, ha a pincékre gondolunk, ott szintén elengedhetetlenek az említett megoldások. A megfelelően kialakított szellőzőkürtő ventilátor nélkül is képes biztosítani a dohosodást és penészedést gátló folyamatos légmozgást.
Hogyan szellőztessünk?
Ez elsősorban attól függ, hogy milyen évszak van. A téli szellőztetés mindenképp kritikus, hiszen ilyenkor a zárt ajtók és ablakok miatt kisebb a légcsere, gyorsabban elhasználódik a levegő. Épp ezért jobban oda kell figyelnünk a megfelelő szellőztetésre.
Ilyenkor a legfontosabb cél a pára és az elhasznált levegő gyors cseréje a falak és a berendezés lehűtése nélkül. Ezt rövid ideig tartó, intenzív kereszthuzattal érhetjük el a leghatékonyabban. Ilyenkor az ablakokat nyissuk ki teljesen, miközben a fűtőtesteket lekapcsoljuk. Nyilván a kinti hőmérsékletet is figyelembe véve 3, 5 vagy 10 percig szellőztessünk ilyen módon! A benti levegő elhasználódásának függvényében ezt ismételjük meg naponta többször!
Fotó: canva.com
Nyáron egészen más a helyzet. Ilyenkor a stratégiát a külső hőmérséklethez kell igazítani: a szellőztetést a hűvösebb időszakokra, késő estére, éjszakára vagy hajnalra érdemes időzíteni, amikor a kinti levegő még frissebb. Ilyenkor – a téli módszerrel ellentétben – az ablakokat hosszú időre, akár egész éjszakára is nyitva hagyhatjuk, hogy a hűvös levegő átjárja a lakást, és visszahűtse a felmelegedett falakat. Ahogy viszont feljön a nap, érdemes bezárkózni, hogy kívül tartsuk a forróságot.
A nyári szellőztetéssel kapcsolatban még egy fontos körülményt figyelembe kell vennünk! Egyre több otthon rendelkezik klímaberendezéssel. Ezek használatával kellemes hőmérséklet érhető el a lakásban, ez azonban nem javítja a levegő minőségét. A klíma nem hoz be friss levegőt (néhány nagyon költséges csúcsmodellt leszámítva), hanem a lakás levegőjét hűti le és keringeti. A klímahasználat mellett is elengedhetetlen a rendszeres szellőztetés az oxigénhiány és a szennyezőanyagok felhalmozódásának elkerülésére.