Történelmi győzelem az Európai Unió természetvédelme számára, hogy az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2024. június 17-én, az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law). Ezzel az utolsó lépés lett megtéve a régóta várt javaslat törvényerőre emelkedése felé. Ez az eredmény óriási siker Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem, a polgárok és a jövő szempontjából.
A tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, köszönhetően annak, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban közbelépett, megváltoztatta az ország korábbi álláspontját, és megmentette a jogszabályt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe, valamint a ClientEarth, az EEB és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint a szavazás hatalmas győzelem az európai természet és a polgárok számára, akik már régóta azonnali cselekvést követelnek a természet riasztó hanyatlásának kezelése érdekében.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért kellene többet törődnünk a vizes élőhelyekkel?
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a vizes élőhelyek megóvása és rehabilitációja segíthet megküzdeni az éghajlati válsággal. Ráadásul számos olyan ökoszisztéma szolgáltatást is nyújtanak, melyek haszna felbecsülhetetlenül nagy.
A természet-helyreállítási törvény értelmében az EU tagállamainak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni: például erdőket, gyepeket, vizes élőhelyeket, folyókat és tavakat. A jogszabály 2050-re egy még ambiciózusabb célt tűz ki, az élőhelyek 90%-ának helyreállítását. A helyreállítási eredményeket kötelező megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra. A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszerbiztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések.
Magyar viszonyok között ennek azért van többek között természetvédelmi relevanciája, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszertermelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nemcsak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.
Kapcsolódó bejegyzések
A hazai vadállomány egyedülálló nemzeti kincs
Tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők.
A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni. Ez egyben egyértelmű üzenet az új EU Parlament és Bizottság számára, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a biológiai sokféleség témáját a napirendjük előkelő helyén tartsák.
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Kiemelt kép: Canva
