Állati termékek jó forrásból – Egy regeneratív gazdaság, a Táncoskert

Állati termékek jó forrásból – Egy regeneratív gazdaság, a Táncoskert
Állati termékek jó forrásból – Egy regeneratív gazdaság, a Táncoskert

Bár keresni kell őket, szerencsére Magyarországon is vannak olyan gazdaságok, amelyek a táji adottságokhoz illeszkedő és ökológiai elveken alapuló élelemtermelést folytatnak. Az egyik ilyen gazdaság a Táncoskert.

A Hortobágy peremén

Lengyel Zoltán és felesége, Subicz Éva elsősorban szarvasmarhák és sertések tartásával foglalkozik. A Hortobágy határán húzódnak a területek, ahol gazdálkodnak. Jelenleg nagyjából  400 hektárhoz van hozzáférésük: a terület egy része sajátjuk, másik részét pedig bérlik.

Legelő marhák. Forrás: a Táncoskert Facebook-oldala

Gyepek és mocsarak

Jelenlegi területeik mélyebb fekvésűek, az üdébb gyepeken túl egy mocsár is hozzájuk tartozik. Fő tevékenységük a legeltetéses állattartás és az ebből származó állati termékek feldolgozása, értékesítése. Szarvasmarha-állományuk százas nagyságrendű, sertésből heti két-három egyedet vágnak, rajtuk kívül pedig juhokat is legeltetnek. Hagyományos fajtákkal is dolgoznak: vannak náluk magyar szürkemarhák, a sertések pedig túlnyomórészt mangalicák. A marhák legeltetett tartása sem gyakori ma hazánkban, de szabadon (mocsárban) élő mangalicából még kevesebb van. A kérődzők gyakorlatilag kizárólag legelnek, és szénát esznek, a mangalicák esetében a takarmányozás főleg szemes takarmányokból (kukorica, árpa, borsó, napraforgó keverékéből) áll, időnként melléktermékekkel is kiegészül. „A napjuk jelentős részét a mocsárban töltik, ahonnan azt legelnek és túrnak ki, amit akarnak (és tudnak)” – írják Zoltánék a honlapjukon.

Ezek a területek egyébként nemcsak a tartott állataiknak nyújtanak élőhelyet: költ náluk a fokozottan védett szalakóta, a szintén fokozottan védett kék vércsék és sasok járnak vadászni hozzájuk, de darvak és vadludak is rendszeresen megjelennek náluk. Mocsarukban költenek is a nyári ludak.

Fő tevékenységük a legeltetés.
Kép: canva (A kép illusztráció.)

Regeneráció

A gazdaságnak vannak szántóterületei, vagy ahogy Zoltán szívesebben hívja őket, vetőterületei is. Nem véletlen ez a megkülönböztetés: szántani ők egyáltalán nem szoktak, területeik nagy részén a min-till (minimális talajművelés) módszerét alkalmazzák. Földjeik minősített bioterületek, de a gazda megjegyzi: számára nem a címkék számítanak, hanem az, hogy mi mennyire illik az elveikhez, és mi mennyire megvalósítható. A korábban konvencionális művelés alatt álló szántókon visszagyepesítést is végeznek, aminek egyik módja az, hogy igyekeznek „szaratni maguknak” változatos összetételű, évelő növényekben gazdag legelőket: magyarul jó állapotú gyepterületen legeltetnek, majd az állatokat áthajtják az újonnan gyepesítendő (pontosabban visszagyepesítendő) területre, ahol az állatok ürülékével együtt számos mag is távozik belőlük.

Bálalegeltetés
Forrás: a Táncoskert Facebook-oldala

Közösségi mezőgazdaság és VillámPiac

Termékeik nemcsak Polgár környékén, Debrecenben és Egerben, hanem Budapesten is megvásárolhatók. CSA-tagként vagy alkalmi vásárlóként is kiváló forrásból származó élelemhez juthatunk a gazdaságukból. A VillámPiacon keresztül néhány nappal előre leadhatjuk a rendelésünket, melyet a megadott helyen és időben vehetünk át.

A közösség által támogatott mezőgazdaságról itt, az alternatív állattartási rendszerekről itt és itt, a gyepek különleges jelentőségéről pedig itt írtunk.

Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Kiemelt kép: canva

search icon