Már csak egy teljes nap van hátra a hivatalos tárgyalásokból, és nincs egyértelmű megállapodás a kulcskérdésekben, köztük a veszteségek és károk finanszírozásában. António Guterres, az ENSZ főtitkára megkísérelte megmenteni az Egyiptomban zajló, nehézségekbe ütköző éghajlatváltozási tárgyalásokat, és a gazdag és szegény kormányok közötti bizalom megromlására figyelmeztetett. Ez az esemény az, ami meghiúsíthatja a megállapodásra vonatkozó reményeket.
A főttkár arra sürgette a Sarm el-Sejkben zajló Cop27-es ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozó utolsó napjához érkező országokat, hogy találjanak közös nevezőt.
Egyértelműen megromlott a bizalom észak és dél, valamint a fejlett és a feltörekvő gazdaságok között
– mondta António Guterres, ENSZ főtitkár.
Guterres csütörtökön az egyiptomi külügyminiszter és a tárgyalások elnöke, Sameh Shoukry mellett jelent meg, aki borúlátóan értékelte a tárgyalások állását, miközben már csak egy teljes nap van hátra a hivatalos tárgyalási időből. A Cop27-folyamatnak ebben a késői szakaszában még mindig számos olyan kérdés van, ahol nincs előrelépés, és a felek között továbbra is eltérőek a nézetek.
Jelenleg több kulcsfontosságú kérdés is van, amelyekre választ kell találni. Az egyik az országok tervei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra történő globális felmelegedés korlátozásával összhangban. A másik kérdés, hogy hogyan lehet segíteni a szegény országoknak az éghajlati válság hatásaihoz való alkalmazkodásban.
Eddig a korábbi kibocsátáscsökkentési munkaprogram még nem érte el a kívánt eredményt. Az alkalmazkodást még mindig eljárási kérdések hátráltatják. A finanszírozással kapcsolatos ambiciózus eredmények még nem valósultak meg. A veszteség és kár kérdésében pedig a felek visszariadnak a nehéz politikai döntések meghozatalától.
A két hete tartó tárgyalásoknak már kevés ideje van a péntek esti hivatalos határidőig, de szinte biztos, hogy a hétvégén is folytatódnak. A mostani állapot azt tükrözi, hogy nem történt előrelépés a gazdag és szegény nemzetek közötti megbékélés terén abban a kérdésben, hogy miként fizessék ki az éghajlati katasztrófa által tönkretett országok újjáépítését.
Sok szegény ország új finanszírozási eszközt szeretne, amely összegyűjtené és gyorsan szétosztaná a pénzt a károsult területeken. A gazdag országok azonban azt mondják, hogy hajlandóak megvitatni a veszteségek és károk finanszírozásának módjait, de nincsenek meggyőződve arról, hogy szükség van egy teljesen új finanszírozási eszközre, mivel már több globális éghajlat-pénzügyi intézmény is létezik, változó sikerrel.
Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a 1,5 Celsius-fokos cél megfogalmazás nem elégséges. A tavalyi csúcstalálkozó brit elnöke, Alok Sharma egy kisebb küldöttséget vezetett az egyiptomi elnökséghez, hogy erősebb elkötelezettségeket sürgessen a hőmérséklet 1,5 Celsius-fokos határérték alatt tartása mellett.
(forrás: theguardian.com)