A hosszú ideje tartó stagnálást követően gyorsulásnak indulhat a megújuló energiaforrások körének bővülése. Közép-Európában, a csehek, a szlovákok, a szlovének és a magyarok összesen akár 6000 megawatt új, szélerőműves termelőkapacitást is a rendszereikbe illeszthetnek 2030-ig.
A Wind Europe oldalán megjelent elemzés szerint ígéretes szabályozási változások előkészítése és első tételeinek életbe léptetései történtek, történnek meg mindegyik országban. Csehországban a közelmúltban például már módosították is a vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy azok összhangba kerüljenek a közelmúltban uniós nyomásra magasabb szélenergia-célokat meghatározó Nemzeti Energiaklíma Tervvel.
A windeurope.org magyarázta szerint a közép-európai országok csak több szélenergia bevetésével tudják teljesíteni az EU új, megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéséből a rájuk eső részt, és ez akkor is így van, ha Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának nincs, és Szlovéniának is csak „jelzés értékű” tengerpartja van.
Magyarország a már 2010 óta meglévő (de a tervekben hivatalosan 2030-ra is beírt) 329 MW-ról 4000 MW-ra, Szlovákiának az aktuálisan elképzelt 500 MW-ról 667 MW-ra, Szlovéniának pedig a szintén 500 MW-ra bővítés helyett 600 és 700 MW közé
– írja cikkében Szabó M. István a villanyautosok.hu oldalon.
Ebből a konklúzió egyrészt az, hogy az európai szakemberek Magyarországban látják a legnagyobb, de már szükséges növekedési potenciált, másrészt viszont az, hogy a magyar kormánynak sürgősen fel kell adnia a 2010 óta befagyasztott szélerőmű bővítési politikáját.
A struccpolitika feladásának kényszerét egyébként részletesen tartalmazza az a brüsszeli megállapodás, melynek teljesítéséhez kötötték az uniós helyreállítási alapban lévő összegek kifizetését. A határidő március 31. volt, mely anélkül múlt el, hogy a magyar kormány bármilyen, idevonatkozó döntést vagy bejelentést tett. volna.
(Forrás: villanyautosok.hu)