A Japán délkeleti részén található Ogasawara-árokban, 8336 méter mélyen kapta lencsevégre a különös teremtményt egy mélytengeri drón, a világ legmélyebb halpopulációit vizsgáló expedíció keretében. A Pseudoliparis nemzetségbe tartozó csigahalfajta az első, melyet 8000 méternél nagyobb mélységben fedeztek fel.
A csigahalaknak több mint 400 faja ismert: a sekélyebb vizektől egészen az óceánok legmélyéig megtalálhatók. A mostani expedíció vezető tudósa, a Minderoo-UWA Mélytengeri Kutatóközpont alapítója, Alan Jamieson professzor szerint a csigahalak sajátos alkalmazkodásuknak köszönhetően képesek mintegy 1000 méterrel mélyebben élni, mint bármely más mélytengeri faj.
Kapcsolódó bejegyzések
Összeomolhatnak az antarktiszi áramlatok
Az óceán legmélyebb részein az áramlás 2050-re 40%-kal lassulhat, ez pedig önmagában is elegendő ahhoz, hogy évszázadokra megváltoztassa a világ klímáját.
A mélységben – azon túl, hogy teljes a sötétség – a nyomás jelenti a legnagyobb problémát. 8 kilométerrel a felszín alatt 800-szor nagyobb a nyomás mint a tengerszinten. Jamieson szerint a csigahalak többek közt épp annak köszönhetik a sikerüket, hogy nincs úszóhólyagjuk, mely ilyen nyomás mellett lehetetlenné tenné a létezést. A legtöbb hallal ellentétben testüket pikkelyek helyett egy zselatinos réteg fedi.
A mostani felfedezés egyébként 158 méterrel döntötte meg a korábbi rekordot, melyet 2017-ben, a Mariana-árokban felfedezett csigahal állított fel. Az a felfedezés is Jamieson nevéhez fűződik, a mostani felfedezés pedig igazolta elméletét, miszerint a Mariana-árokban talált csigahal nem a világ legmélyebben élő hala.
A tudós szerint egyébként a mélytengeri fajoknál komoly jelentősége van a hőmérsékletnek. Az, hogy az Ogasawara-árokban, ha csak egy fok töredékével is, de melegebb van, lehetővé teszi, hogy mélyebbre merészkedjenek az állatok. A kutató és kollégái szerint a halak számára valahol itt, 8200–8400 méteres mélységben lehet az a határ, amit a biológiai törvényszerűségek miatt már nem tudnak átlépni. (Guardian)