A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legfrissebb elemzése szerint tavaly  1,7 százalékkal tovább nőtt a hazai intermodális áruforgalom. Ahhoz azonban, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unióban vállalt klímacéljait, évi 50–100 ezer kamionnyi forgalmat kellene a közutakról az intermodális fuvarozás felé terelni.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány jelentősen átrendezte a magyar áruforgalmi térképet:

• A vízi fuvarozás volumene és a vasúti fuvarozás tonnakilométer-teljesítménye nőtt.
• Az árufuvarozási volumen (285 millió tonna) 8,5 százalékkal, míg a teljesítmény (52 milliárd tonnakilométer) 11,3 százalékkal csökkent a tavalyi adatokhoz képest.
• A nemzetközi forgalomban a volumen 12,8 százalékkal, a teljesítmény 17,8 százalékkal esett vissza.

A csökkenést nemzetközi viszonylatban a pandémia miatti határzárak és a gépkocsivezetők hiánya okozta, belföldön pedig a gyárak leállása. A nemzetközi közúti forgalom egy része a vasútra és a vízi útra került át: 1,1 millió tonna áru a vasútra, 0,4 millió tonna a vízi fuvarozásra.

A belföldi csomagküldő szolgáltatók teljesítményének tavalyi 45 százalékos növekedése pedig új rekordot jelent.

A jelentés a jövőkép kapcsán azt fogalmazza meg, hogy a közúti fuvarozó vállalatoknak új megoldásokat kell keresniük versenyképességük megőrzése érdekében, amire megoldást nyújthat az intermodális fuvarozás fejlesztése. A járvány miatt egyébként is jelentősen megnőtt az intermodális fuvarozás iránti igény, és várhatóan egyre dinamikusabban növekszik majd a részaránya. Az EU által is előnyben részesített fuvarozási mód megoldást nyújt a nemzetközi közúti fuvarozás egyik nagy problémájára, az egyre súlyosbodó gépjárművezető-hiányra is, hiszen minimális személyzetet igényel még nagy mennyiségű áru szállítása esetén is. Ezen kívül a közúti közlekedés problémáit (a dugókat, a sok ideig tartó határátkelést) is el lehet kerülni általa, emellett jól szervezhető, és 24 óra alatt akár 1200 kilométert is meg tud tenni a vasútra rakott áru. (Ugyanez a vízi fuvarozás esetében 5–7 napot jelenthet.) Nem beszélve a költségehatékonyságról, hiszen egyre versenyképesebbek a vasúti fuvardíjak. Az intermodális fuvarozás közvetlen költségcsökkenést jelent a közúti flottát üzemeltetők számára. Az MLSZKSZ szerint biztató, hogy több fontos fejlesztés elindult, és olyan kormányzati döntések születtek, amelyek segítik az intermodális fuvarozás terjedését.

(HVG)

(fotó: pexels – Felix Haumann)