November 3-án eldőlhet, hogy kit választanak az Amerikai Egyesült Államok elnökének, így a világ egyik legjelentősebb vezetőjének. Ahogy a kampányban, úgy az azt követő első 100 napban is kiemelt téma maradhat a klímaváltozás kérdése.
Újbóli megválasztása esetén, folytathatja Trump a téma szkeptikus hárítását, vagy engednie kell a természeti és társadalmi nyomásnak? Fordítva pedig, Biden-nek lesz ereje minden idevágó gazdasági racionalitást mellőzve újabb fordulatot venni?
Hogy miért is fontos nekünk egy távoli ország belpolitikai eseménye, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a világ vezető országai lépéseiket, így a klímaváltozás elleni cselekvést legtöbbször még mindig az USA-hoz, vagy azzal szemben igyekszenek igazítani.
Az Amerikai Egyesült Államok a prezidenciális (elnöki) kormányzati berendezkedést követi. Az elnök egyben az államfő, a végrehajtó hatalom feje és a fegyveres erők főparancsnoka, akit elektorok útján négy évre választanak meg. A jelenlegi elnök, Donald Trump 2017 óta tölti be tisztségét és az alkotmány szerint még egy alkalommal újraválasztható. A republikánus Trump demokrata kihívója Joe Biden, Barack Obama korábbi alelnöke.
A következőkben Matt McGrath, a BBC környezetvédelmi tudósítójának jelentését foglaljuk össze.
Ahogy az amerikai újságíró is emlékeztet, a fenntarthatóságot az tette a két jelölt közötti legélesebb konfliktussá, hogy Trump és adminisztrációja legalább 160 esetben nyúlt hozzá klímavédelmi, energetikai jogszabályokhoz. A legemlékezetesebb lépése pedig a párizsi klímaegyezményből való kilépés, ami napra pontosan az elnökválasztás másnapján lép érvénybe.
Trump elnök intézkedéseit a foglalkoztatottsági adatok javításával indokolta és ugyan valóban sikerült rövid időn belül a világ legnagyobb kőolaj-exportőrévé tenni az Államokat, a szénbányászat csökkenését és az ágazat munkaerejének csökkenését nem sikerült visszafordítani.
Az elemző azt várja, hogy Biden azonnal kezdeményezi a párizsi egyezményhez való újbóli csatlakozást, ami egy hónapos türelmi időszak után érvénybe is léphet. A demokrata jelölt ígérete szerint 2035-re az USA energiaszektora teljesen széndioxid-mentes lesz. Az ambíciózus terv soraiban kibocsátott károsanyagot ellensúlyozó erdőtelepítéseket, az amerikai közlekedés teljes elektronizálását és 1,5 millió fenntartható lakóépület létrehozását is olvashatjuk.
A Greendex-en a következő napokban több forrás és hazai elemzők segítségével is igyekszünk megmutatni, mit jelenthet a távoli nagyhatalom elnökválasztása a fenntartható jövő szempontjából.
Forrás: BBC
