A brit fenntarthatósági ügynökség, a Yard még a nyáron közzétett egy kimutatást arról, hogy a celebek mennyit repkednek magángépeikkel. Bár a Yard adatgyűjtési módszeréből fakadóan a lista szükségszerűen nem lett tökéletesen pontos, arra mindenesetre rávilágított, hogy a hírességek úgy repkednek magángépeikkel, mintha nem lenne holnap. Egyesek felháborítóan rövid, 10–15 perces utazásokat is repülővel tesznek meg, a kritikákkal pedig nem törődnek, vagy egyszerűen nevetnek rajtuk. A probléma persze nem korlátozódik rájuk.
Mekkora problémát jelent a repülés?
A Transport & Environment csoport szerint egyetlen magánrepülőgép óránkénti szén-dioxid kibocsátása eléri a 2 tonnát. Ez bődületesen nagy szám, épp ennyit nyom egy átlagos szélesszájú orrszarvú is. Még megdöbbentőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a csoport számításai szerint egy európai átlagember kibocsátása évi 8,2 tonna szén-dioxid. Alig több mint négy óra alatt pöfög el ennyit egy magángép.
A repülés a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 2,5%-ért felelős. Ez önmagában nem is olyan rettenetesen nagy arány. De mi történik, ha az egy főre vetített karbonlábnyomot kezdjük elemezni? A repülés kibocsátása a gyakorlatban semmilyen más egyéni tevékenységéhez nem hasonlítható. A karbonlábnyom hatalmas részét teszi ki. Például egyetlen Budapest–London oda-vissza út fejenként nagyjából 557 kg szén-dioxid-kibocsátással jár. Ez kb. kétszer annyi, mint amennyit azzal takaríthatunk meg, ha vegán étrendre váltunk. Az előbbi érték már csak azért is érdekes, mert nagyjából ennyi (0,6 tonna) az a szén-dioxid-mennyiség, amennyinél többet senki sem bocsáthatna ki egy évben, ha meg akarjuk állítani a klímaváltozást.
Kapcsolódó bejegyzések
Léghajókkal fogunk utazni a fenntartható jövőben?
A repülés fenntartható jövőjét jelenthetik a léghajók, melyek az 1930-as években élték virágkorukat. Most úgy tűnik, visszatérnek!
Rövid távon a kutatók úgy számolnak, hogy ha 2030-ban még életben szeretnénk tartani a 1,5 °C-os klímacélt, akkor le kell mennünk fejenként 2,3 tonnára, majd minél gyorsabban még tovább kell csökkentenünk a kibocsátás mértékét. Ennek a mennyiségnek jelenleg nagyjából a 30-szorosát bocsátja ki a világ leggazdagabb 1%-a. De még a felső 10% esetében is – ahová jó eséllyel te (aki ezt a cikket olvasod) is tartozol – 9-szeres a szorzó.
Mi a helyzet a magángépekkel?
A globális emissziót tekintve a magángépek „mindössze” az összes kibocsátás 0,04%-áért felelősek. Ez már végképp nem tűnik soknak, de ahogy azt sokfelé kiemelik, szimbolikus jelentőségük óriási. Világszerte egyre többen kapnak ugyanis kedvet a magángépekkel való repkedéshez. Az átlagember számára egy sugárhajtású magángép megvásárlása persze nem opció, hiszen még a legkisebb használt gépek ára is egymillió dollár körül kezdődik, az újaké pedig 3 millió és 0,5 milliárd dollár között mozog, de a bérlést sokkal olcsóbban meg lehet úszni. Egy Magyarországon is működő szolgáltató árai alapján egy-egy út kifizetése a vagyonosabb (nem szupergazdag!) réteg számára ma már egyáltalán nem lehetetlen. A pontos árat persze rengeteg tényező befolyásolja. Jó kiindulási alap, hogy az említett cég esetében egy komoly, lökhajtásos magángép óránkénti bérleti díja nagyjából 2500 euró.
Repkednek, mintha nem lenne holnap
A brit Yard a Celebrity Jets – kifejezetten a celebek repkedésére szakosodott twitter-oldal – adataiból készítette el gyűjtését. Ebben nem feltétlenül a világ legnagyobb szennyezői kapnak helyet, akik jellemzően inkább az üzlet és a politika világának tagjai, hanem a mindenki által ismert hírességek. Fontos azt is látni, hogy az adatok szükségszerűen torzíthatnak, hiszen csupán a hírességek repülőgépeiről tudnak adatokat gyűjteni, arról viszont nem, hogy éppen ki használja a gépeket. Épp erre hivatkozva tiltakozott a kimutatás első helyén végzett énekesnő, Taylor Swift, azt állítva, hogy igen gyakran kölcsönadta magángépét. Ezzel együtt az összeállítás rámutat arra, hogy néhányan kis túlzással még a vécére is az erősen szennyező magángépeikkel járnak.
Az említett amerikai énekesnő gépe például január és augusztus között összesen 22.923 percet (majdnem 16 napot) töltött a levegőben. A repülésenként megtett távolságok átlaga pedig alig több mint 224 km volt. Ez tipikusan az a távolság, melyet busszal vagy vonattal is kényelmesen meg lehetne tenni, de környezeti szempontból még egy autó is sokszorosan jobb választás lett volna. A gép egyébként nagyjából 8 300 tonna szén-dioxidot eregetett az év első 7 hónapjában, több mint 1000-szer annyit, mint egy átlagos EU-polgár egy év alatt.
A lista első 10 helyezettje:
- Taylor Swift
- Floyd Mayweather
- Jay-Z
- A-Rod
- Blake Shelton
- Steven Spielberg
- Kim Kardashian
- Mark Wahlberg
- Oprah Winfrey
- Travis Scott
Elgondolkodtató, hogy – bár a listán nem szerepel – a környezetvédelem ügye mellett hangosan és régóta kiálló Bill Gates karbonlábnyomának jelentős részét is a repülés teszi ki. A The Conversation tavalyelőtti cikke szerint a milliárdos becsült kibocsátása 7493 tonna, melynek túlnyomó többsége a repülésből származik annak ellenére, hogy 6131 négyzetméteres otthonában például 23 fűtött garázs vagy épp 24 fürdőszoba is van.
Persze nem csak az Egyesült Államokban történnek súlyos dolgok. Néhány hete a Paris Saint-Germain focicsapata a francia fővárostól mindössze 380 kilométerre fekvő Nantes-ba magángéppel érkezett. Az utat azonban könnyedén, kényelmesen és mindössze 2 óra alatt vasúton is meg lehetett volna tenni. Amikor ezzel kapcsolatban egy újságíró a csapat vezetőedzőjét, Christophe Galtier-t, illetve egyik legnagyobb sztárját, a világbajnok Kylian Mbappét kérdezték, csupán annyira futotta nekik, hogy összenéztek, és hangos nevetésben törtek ki.
Akkor nekem mégis miért kellene fenntarthatóan élnem?
Az arcpirítóan pofátlan repkedéssel nem maga a kibocsátás az egyetlen probléma. Teljesen jogosan vetődik fel a kérdés sokakban, hogy mégis miért kellene a saját fogyasztását mérsékelni, miközben egyesek egyetlen 10 perces út alatt elpöfögnek annyi szén-dioxidot, mint ők több hónap alatt.
A csupán hírességéről híres Kylie Jenner egyik témába vágó instagram-posztja különösen nagyot ment nemrég a közösségi médiában. A képen a fenti listán is szereplő párjával, Travis Scott repperrel látható, valamint két magángéppel. A celebritás a kép mellé csupán annyit írt „tréfásan”: „A tiéddel vagy az enyémmel?”
A kommentelők jelentős része keresetlen szavakat fűzött a képhez. Egyikük, aki üzenetére több tízezer lájkot kapott, ezt írta:
„Miért kellene visszafognom a húsfogyasztásom és papírszívószálat használnom, amikor a leggazdagabb 1% tonnaszám pumpálja a szenet a légkörbe, hogy egy napra elugorjon Palm Springs-be?”
Egyre többen tiltakoznak a magángépek ellen
A magángépek használatának felfutásával párhuzamosan egyre több – a kommentelésen túlmutató – civil tiltakozó akcióra kerül sor. Emlékezetes volt például néhány hete a Londonban zajló tenisz Laver-kupa egyik mérkőzésén a pályára rohanó tiltakozó esete. A „Tiltsák be a magánrepülőgépeket Nagy-Britanniában!” feliratú pólót viselő aktivista felgyújtotta a saját karját.
Szintén az Egyesült Királyságban történt, hogy szeptember végén egy aktivista fossal öntötte le a tavaly meghalt világháborús veterán, Sir Tom Moore emlékművét. Az akció ugyan megkérdőjelezhető – egyesek szerint többet ártott az ügynek, mint amennyit használt –, a cél viszont világos: tiltsák be a magángépeket.
Svédországban egy ideje már külön szó is létezik a repülés elleni tiltakozásra. Ez a „flygskam”, amely nagyjából „repülőszégyennek” fordítható, és nem csak a magángépes repülésre vonatkozik. Talán ennek is köszönhető, hogy a skandináv országban az elmúlt években 15–20%-kal csökkent a belföldi és az üzleti repülések száma, miközben egyre többen választják alternatívaként a vasutat. A helyi vállalatok közül mind többen fogadnak el vasútbarát utazási szabályokat, így a munkavállalók nemritkán a kontinens más országaiban zajló üzleti tárgyalásokra is vonattal utaznak.
Egyenlőtlen eloszlás
2019-es adatok szerint a légi közlekedéshez kapcsolódó kibocsátás 22,8%-áért az Egyesült Államok, 19,3%-áért pedig az Európai Unió volt a felelős. Egy tavalyi, az Oxfam megrendelésére készült tanulmányból kiderül, hogy a bolygó népességének 90%-a sosem ült még repülőgépen, sőt 80%-ának autója sincs. Még a fejlett országokban is hasonló a kép: az Egyesült Államokban az emberek mindössze 12%-a veszi igénybe a járatok 66%-át.
Úgy tűnik, a kisszámú elit kedvére szennyezhet. Közben túlzott kibocsátásuk világszerte szélsőséges időjárási események kialakulásához vezet, és erősen veszélyezteti a klímacélokat
– mondta Naftoke Dabi, az Oxfam munkatársa.
Az eredmény az, hogy az emberek 1%-a felelős a légi közlekedés globális kibocsátásának feléért.
Mi lesz a megoldás?
Az alagút végén egyelőre csak erőtlen pislákolást látni. Az érdemi szabályozástól még nagyon messze vagyunk. Épp a napokban jelent meg az International Council on Clean Transportation (ICCT) nemzetközi civilszervezet új tanulmánya, amelyben egy globális adó kibocsátását javasolják. Ez leginkább a sokszor repülőre szálló utasokat sújtaná. A „törzsutasadónak” is nevezett javaslat szerint adott naptári évben a második repüléstől kellene fizetni. Első alkalommal kilenc dollárt, majd utazásonként egyre emelkedő díjat, egészen a 20. utazásig, amikor az adó elérné 177 dolláros maximumát. A keveset repülő utasok ezt nem igazán éreznék meg, a nagyobb szennyezők azonban mélyebben a zsebükbe nyúlhatnak. Ez talán arra ösztönöz majd néhányakat, hogy kevesebbet repüljenek.
Az ICCT tanulmánya szerint az adóból befolyó összeg teljes mértékben finanszírozhatná a fosszilis üzemanyagokról a fenntartható üzemanyagokra (SAF) való áttérés költségeit, illetve a repülőgépek hatékonyságának javítását. A magángépek problémáját azonban ez a javaslat sem oldaná meg.
SAF: fenntarthatóbb félmegoldás
A SAF, azaz a Sustainable Aviation Fuel – magyarul fenntartható repülőgép-üzemanyag – olyan megoldás lehet, mely lényegesen csökkentheti a (magán)repülőgépek kibocsátását. SAF számos alapanyagból készülhet, mezőgazdasági hulladék vagy épp használt étolaj is lehet az alapja. A probléma csak az, hogy egyelőre viszonylag keveset állítanak elő belőle, az ára pedig a hagyományos kerozinénak a sokszorosára rúg. Ez is az egyik oka annak, hogy lassan terjed. Az árérzékeny kereskedelmi járatok esetében a légitársaságok kevésbé hajlamosak a fenntarthatóbb megoldásokat választani, ha csak nem kényszerülnek rá.
Szerencsére úgy az Európai Unióban, mint az Egyesült Államokban egyre több a tervezett, illetve megvalósuló ösztönző a SAF fejlesztését, előállítását vagy épp használatát illetően, de széles körű elterjedése még távol van.
Ezzel együtt a magángépek tulajdonosait – akik nem feltétlenül az árérzékeny rétegek megtestesítői – akár rá is lehetne venni/kényszeríteni arra, hogy gépeikbe a fenntartható üzemanyagot tankolják.
Tiltsuk be a magángépeket?
Az idei aszály nemcsak Magyarországon volt pusztító, hanem többek közt Franciaországban is. Talán ennek is köszönhető, hogy számos zöld politikus a magángépek teljes betiltását követeli arra hivatkozva, hogy szennyezésük sokszorosa a kereskedelmi járatokénak. A követelés egyelőre süket fülekre talál, ami már csak azért sem véletlen, mert a globális repülőgépipar egyik központja épp a nyugat-európai ország. Ezzel együtt a francia kormány vizsgálja az iparágra vonatkozó új szabályozások és adók lehetőségét.
Az EU jövőre szintén lépni tervez. Az Európán belüli magán- és üzleti repülésekre üzemanyagadót vetnének ki, igaz, meglehetősen alacsony adókulccsal.
Vannak azonban olyanok is, akik épp ellentétes állásponton vannak, ellenzik a magángépek betiltását, kontraproduktívnak tartva egy ilyen drasztikus lépést. Véleményüket azzal indokolják, hogy a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges technológiák közül sok a kisebb repülőgépeknél jelenik meg, innen kerül át a nagyobb repülőgépekre. Ez lényegében azt jelenti, hogy a sokat ostorozott celebek és a többi magánrepülőgép-tulajdonos finanszírozza a repülés zöldítését.
A milliárdosok viselkedése a kisebb akadályoktól várhatóan nem változik majd lényegesen. Ha azonban az egyre többfelé bevezetni tervezett adók megvalósulnak, ezzel komoly összegek jelenhetnek meg, melyeket ideális esetben a valódi megoldások kutatására lehet fordítani.
