Hiánypótló útmutató készült az időjárási szélsőségek megértéséhez

A HungaroMet Nonprofit Zrt. és a Kék Bolygó Alapítvány együttműködésének köszönhetően mostantól magyar nyelven is elérhető az az útmutató, amely a média munkatársait és az érdeklődő laikusokat is segíti az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések megértésében.

A szerkesztőségünkben megforduló meteorológusok sokat mesélnek arról, milyen szakkifejezéseket vagyunk hajlamosak laikusként tévesen használni. Ilyen például a zápor és a zivatar, vagy az időjárás és a klíma szinonimának gondolása. Nem kisebb probléma a médiában nagy figyelmet kapó időjárási és éghajlati szélsőségek esetében eldönteni, hogy egy adott történés esetében vajon a klímaváltozást okolhatjuk-e.

A most megjelent anyag bemutatja az úgynevezett attribúciós (oksági) vizsgálatokat, amellyel immár húsz éve több mint 400 időjárási eseményt elemeztek azt vizsgálva, globális klímaváltozás okozta-e a lokális extremitásokat. Oksági vizsgálat híján is értelmezhető azonban egy helyzet a klímatudomány segítségével: a hőhullámok gyakoriságát tekintve sajnos egyértelműen a legszélsőségesebb értékek előfordulásának valószínűsége változik a leggyorsabban.

Sokszor találkozunk a hatás- és kattintásvadász címadásokkal és helyzetértékelésekkel, ezért is tér ki az útmutató arra, mit nevezhetünk katasztrófának: bármilyen időjárási jelenséget csak az általa okozott társadalmi és anyagi kár alapján sorolhatunk ide, önmagában egy borzalmas erősségű szél vagy extrém szokatlan hőmérséklet nem katasztrófa.

Érdekesség, hogy az árvizekről tudósítanak a leggyakrabban szélsőséges időjáráshoz köthető természeti katasztrófák közül, miközben az árvíz nem a leggyakoribb szélsőséges időjárási esemény. Fontos megérteni, hogy ahhoz, hogy árvíz kialakuljon, nem csak esőzés, hanem más tényezők is szükségesek, például hibás földhasználat, vagy a vízgazdálkodási és árvízvédelmi intézkedések minősége. Például egy átlagos mértékű eső is komoly árvízhez vezethet egy városban, ha alacsony színvonalú a csatornarendszer és sűrűn lakott a terület. Innentől pedig ez már nem (csak) meteorológia.

Újságírói útmutató az éghajlatváltozáshoz

A HungaroMet és a Kék Bolygó Alapítvány közös célja volt egy olyan magyar nyelvű útmutató kiadása, mely megbízható, pontos és közérthető forrásként szolgálhat az éghajlati szélsőségek hiteles kommunikációjához. Az együttműködésnek köszönhetően elkészült a World Weather Attribution (WWA) újságírói útmutató magyar fordítása, amely mostantól elérhető a HungaroMet weboldalán.

A WWA éves összefoglalója szerint a hőhullámok voltak a 2025-ös év legtöbb halálos áldozatot követelő szélsőséges időjárási eseményei. Becslések szerint a magas hőmérséklet következtében 854 európai városban – amelyekben az európai lakosság 30 százaléka él – a nyári hónapokban 24 400 ember vesztette életét. A hőhullámok okán Magyarország is érintetté vált a világszerte tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségekben. A tavalyi évben az országos tisztifőorvos három alkalommal is a legmagasabb fokú hőségriasztást rendelte el a HungaroMet előrejelzéseire alapozva. 2025 a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év volt 1901 óta, 2025 júniusa pedig a második legmelegebb és egyben a legszárazabb június volt az elmúlt 125 évben.

Meteorológiai csemegék a Greendexen

Rádióműsorunk, a Holnapután adásában nemrégiben egy igazán különleges világba nyerhettünk betekintést: a viharok, szupercellák és az extrém időjárási jelenségek kulisszái mögé. Komjáti Kornél, a Viharvadászok Egyesületének elnöke nemcsak megfigyelője, hanem aktív kutatója és dokumentálója a hazai viharrendszereknek.

Szintén a közelmúltban volt a vendégünk Duics-Korosecz Lilla meteorológus, a HungaroMet munkatársa. Lilla hazánk klímatrendjeiről és az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségeiről mesélt, például hogy hogyan lehet egy település egy szomszédos erdőhöz képest akár 5–10 °C-kal melegebb levegőjét természetes módszerekkel csökkenteni.