Egy friss kutatás szerint az ultrafeldolgozott élelmiszereket ugyanúgy kellene szabályozni, mint a dohányzást.
Amerikai kutatók szerint több a hasonlóság az ilyen élelmiszerek és a cigaretták között, mint előbbiek és a zöldségek, gyümölcsök között, ezért szigorúbban kellene őket szabályozni, írja a Guardian. A Harvard, a Duke és a Michigani Egyetem tudósai friss tanulmányukban azt írják, hogy bőven vannak hasonlóságok az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a cigaretták gyártási folyamataiban, többek között az, hogy a gyártók mennyire próbálják optimalizálni a „dózist”, és hogy milyen gyorsan hatnak az agy jutalmazópályáira.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nyomában: tudod, mit eszel?
Mindennap megesszük őket, holott egyre több a bizonyíték, hogy károsak. Te megpróbálod kerülni ezeket?
A kutatók a tanulmányban azt írják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek ma már uralják a globális élelmiszer-ellátást, fogyasztásuk erősen összefügg a szívbetegségek, a rák, az anyagcsere-betegségek, a cukorbetegség és az elhízás kockázatával. A kutatáshoz a dohányzás szabályozásának történetére támaszkodva azt vizsgálták meg, hogyan tükrözi az ilyen élelmiszerek tervezése, marketingje és forgalmazása az ipari dohánytermékek stratégiáit.
Az eredmények azt mutatják, hogy az olyan marketingfogások, hogy például egy élelmiszerre ráírják, hogy zsírszegény vagy cukormentes, „healthwashingnak” számítanak, vagyis a gyártók úgy reklámozzák a termékeiket, mintha azok egészségesek lennének, pedig nem azok. A kutatók párhuzamot vonnak például azzal, hogy az 1950-es években a cigarettafiltereket proaktív innovációként vezették be a piacra, holott szinte semmit nem javítottak a dohányzás ártalmain.
Kapcsolódó bejegyzések
Legyen a mai az első füstmentes napod!
Miért jobb egy olyan világ, amelyben nem kell meló után beugranod a dohányboltba? Szó lesz aktív és passzív dohányzásról, statisztikákról, gyógynövényekről, és tippeket adunk a leszokáshoz is.
Erre a párhuzamra támaszkodva a kutatók arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszereket hasonlóképpen szabályozzák, mint a dohányzást, hiszen egyes vizsgálatok szerint ugyanúgy függőséget okozhatnak, és károsak. Ráadásul a dohányzással ellentétben az evés létszükséglet, a modern élelmiszer-palettán pedig egyre nehezebb kikerülni az ilyen ételeket.
A szerzők szerint a dohányszektorból ismert marketingkorlátozások és strukturális beavatkozások útmutatást adhatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentéséhez, és a közegészségügyi erőfeszítéseket az egyéni felelősségvállalásról az élelmiszeripari felelősségre kellene áthelyezni.
Fotó: Canva