Kiderült, hogy a kengurubébik ürüléke meg tudja gátolni a tehenek gyomrában élő metántermelő folyamatokat. A kutatók egy bébi kenguru ürülékéből készült mikrobakultúrát, valamint egy ismert metángátlót adtak egy tehéngyomor-szimulátorhoz, amely így etán helyett ecetsavat termelt. Az üvegházhatású gázzal ellentétben az ecetsav nem puffadás formájában távozik, és az izomnövekedés elősegítésével a tehenek számára előnyös.
A metán a CO2 után a második legkárosabb üvegházhatású gáz. Az állattenyésztés a világ legnagyobb, ember által okozott forrása ennek az éghajlatromboló gáznak. Egyértelmű, hogy a szarvasmarhatartás a jelenlegi méretben fenntarthatatlan. De az iparág vizsgálata mellett néhány tudós azt is vizsgálja, hogyan lehetne a metánt a biológiai forrásánál kezelni.
A tehenek metánkibocsátása nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ugyanakkor az emberek szeretnek vörös húst enni
– mondja Birgitte Ahring professzor, a Biocatalysis and Agricultural Biotechnology című folyóiratban most közzétett kutatás egyik szerzője.
A tehenek tengeri moszattal való etetésétől kezdve a böfögést gátló arcmaszkokkal való ellátáson át a trágya mesterséges villámokkal való felrobbantásáig mindent kipróbáltak már, változó sikerrel. A metántermelés leállítására szolgáló kémiai gátlók etetésére tett kísérleteket a múltban meghiúsította az, hogy a metántermelő baktériumok ellenállóvá váltak a vegyszerekkel szemben. A kutatók vakcinák kifejlesztésével is próbálkoztak.
A beavatkozások ráadásul negatívan befolyásolhatják az állatok biológiai folyamatait. A WSU kutatói most az erjedést és az anaerob folyamatokat tanulmányozzák. A kutatók egy mesterséges gyomorban kifejlesztettek egy olyan összetevőt, amely felülkerekedhet a metántermelő baktériumokon. Miután megtudták, hogy a kenguruk előbélében nem metántermelő, hanem ecetsavtermelő baktériumok vannak, a kutatók székletmintákat vettek, de kiderült, hogy a speciális ecetsavtermelő folyamat csak a bébikengurukban fordul elő, a felnőtt állatok esetében nem. Miután sikeresen tesztelték rendszerüket a szimulált bendőben, a kutatók remélik, hogy a közeljövőben valódi teheneken is kipróbálhatják azt.
(Forrás: euronews.com/green)