Gila néven is ismert viperagyíkok érkeztek a Szegedi Vadasparkba, az Egyesült Államok délnyugati és Mexikó északnyugati részén őshonos hüllőféléket az állatkert trópusi házában figyelhetik meg az érdeklődők.
Veprik Róbert igazgató tájékoztatása szerint, a vadaspark gyűjteményéből a rákosi viperák érkezéséig hiányoztak a méreggel ölő állatok, de a hazai hüllőfaj veszélyessége nem mérhető a legutóbb érkezett gilához, vagy más néven viperagyíkhoz.
A Mexikó és az Egyesült Államok nyugati, száraz, félsivatagos területein élő gyíknak félelmetes a híre, és bár egy egészséges felnőtt embernek nem tudna halált okozni a mérge, azok elmondása szerint, akik már átélték a harapását, rendkívül fájdalmas „biológiai fegyverrel” rendelkezik.
A lomha mozgású hüllő egyáltalán nem agresszív, kerüli az ember közelségét, csak akkor lehet veszélyes, ha zaklatják. Sajnos, a rossz híre miatt ezt sokan megteszik, és számos egyedet gyűjtenek be illegálisan eladási célból is.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért kék a zöld gyík?
A tavasz második felében beindulnak a zöld gyíkok, és nevüket meghazudtolva bekékülnek. Persze nem teljesen, de igazi egzotikus hüllőkké válnak.
A gyíkok között csak a viperagyíkok két faja – a gila mellett a mexikói viperagyík – rendelkezik erős méreggel. A kígyókkal ellentétben azonban nem préselik áldozatukba a méreganyagot, hanem csak hagyják, hogy a foguk által ejtett sebbe belefolyjon az. A viperagyíkok ragadozók, főleg kisemlősökkel, madarakkal, tojással és hüllőkkel táplálkoznak, de néha dögöket is fogyasztanak.
A viperagyíkok teste 38-58 centiméter, tömegük 0,7-2,3 kilogramm, rücskös bőrük színezete kitűnő álcát nyújt a kavicsos, homokos sivatagban. Farkuk rövid és vastag; zsírt raktároznak benne, a táplálék és víz nélküli időkre. Magányosan a talaj üregeiben élnek, éjjel aktívak.
A Szegedi Vadasparkba érkezett két ritka hüllő a trópusi házban látható, igaz, fel kell készülni, hogy a félénk mérgesgyíkokat szemmel keresni kell, mert a nyugodt zugokat kedvelik.