Van-e értelme energetikai szempontból a nyári időszámításnak?
Van-e értelme energetikai szempontból a nyári időszámításnak?

A nyári időszámítás megszüntetése gyakran vitatott téma. Sokszor csak a mesterséges világítás által fogyasztott áram szempontjából vizsgálják a kérdést, egy új tanulmányban azonban az Empa kutatói most azt elemezték, hogy az óraátállítás hatással van-e az irodaházak fűtési és hűtési energiaigényére is, és hogy ebben milyen szerepet játszhat az éghajlatváltozás.

Az ellenzők azzal érvelnek, hogy az óraátállítás hatással van az egészségünkre, például alvászavarok révén. A támogatók viszont gyakran azt hozzák fel, hogy a hosszabb nappalok miatt kevesebb mesterséges fényre van szükség, ezzel pedig áramot takaríthatunk meg.

Ez utóbbi volt az eredeti szándék a nyári időszámítás bevezetése mögött. A mi szempontunkból azonban nemcsak a világítással kapcsolatos villamosenergia-megtakarítás hatását érdemes vizsgálni, hanem az épület teljes energiafogyasztását is

– magyarázza Sven Eggimann, az Empa városi energiarendszerekkel foglalkozó laboratóriumának munkatársa.

A tudósok hipotézise az volt, hogy a dolgozók nyáron az óraátállítás miatt egy órával korábban kezdik meg a munkát, és így délután korábban távoznak az irodából. Mivel a hűtés nagy része délután történik, ez energiát takaríthat meg, egy üres irodában ugyanis a hűtés csökkenthető vagy akár teljesen kikapcsolható. Ahogy az épületek egyre intelligensebbé válnak, ez a jövőben viszonylag könnyen megvalósítható lesz.

Az éghajlatváltozás hatásának figyelembevétele érdekében nemcsak a jelenlegi éghajlatot, hanem a 2050-ig terjedő jövőbeli éghajlati forgatókönyveket is figyelembe vették. Ez kulcsfontosságú, mivel az éghajlatváltozás óriási hatással van az épületek energiafogyasztására. Egy másik tanulmányban például az Empa kutatói megállapították, hogy a jövőben Svájc hűtési igénye a klímaváltozás miatt megegyezhet a fűtési igénnyel.

A tanulmány szerint a nyári időszámításra való áttérés akár közel hat százalékkal is csökkentheti egy irodaház hűtési energiáját. Ugyanakkor a fűtési igény akár 4,4 százalékkal is növekedhet a kora reggeli munkakezdés miatt. Mivel azonban nyáron sokkal több hűtési, mint fűtési energiára van szükség, az óraátállítás összességében pozitív hatással van az épület energiamérlegére.

(Forrás: Empa)

search icon