Szekrénybe a puskával! Legalábbis, ami a golyós vadászfegyvert illeti. A sörétes még maradhat egy hónapot. De mi történik a tavasz kezdetével, amiért szögre akasztatnak a puskák?
A szeptember óta eltelt öt hónapban alig volt nyugta a csülkös vadnak. Vadászati idénye persze mindig van valamely vadászható fajunknak, sőt olyan is van, amely egész évben lőhető, de mégis, az igazi nagybetűs „szezon” ősszel kezdődik. Azért tettem idézőjelbe ezt a szót, mert szezonja a paprikának van, szemben a vadászattal, amelynek mindenkor idénye van a vadásznyelv szerint, akármit mondjon még akár egy-egy jogszabály is.
Az ősz elején elkezdődik a gímszarvas nászával, és a tarvad válogatóvadászatával ér véget. De télen van ideje a terelő- és hajtóvadászatoknak is, és az apróvad is ilyenkor kerülhet puskavégre. Majdhogynem nincs is olyan vadászható faj, amelyre télen ne lehetne puskát emelni. Egy kivételek kivétele azonban mégiscsak akad, de róla majd később. Előbb nézzük meg, miért nem lehet vadászni nagyvadra tavasszal?
Az ok az apróságokban keresendő, akik ez idő tájt születnek. A vaddisznókocák ugyan már februárban világra hozzák csemetéiket, és ezen vadunk egész évben vadászható, az etika tiltja, hogy ilyenkor lövést tegyünk az anyára, hiszen ezzel az egész alom pusztulását okoznánk. A szarvasféléinket viszont a vadászidény vége védi, ugyanis tavasszal születnek a kicsiny, pettyes gidák.
Említettem, hogy van egy kivétel a szárnyas és szőrmés kártevőkön kívül, amelyre épp márciusban lehet vadászni! Ez nem más, mint a szalonka. Rá nem célzott vadászat folyik, hanem monitoring, melynek keretében a tavaszi vonulás közben ejtik el őket, hogy megvizsgálják az ivar- és a koreloszlást. A szalonkavadászatnak egyébiránt hazánkban évszázados tradíciója van, az úgynevezett „klopfolás” például kifejezetten az őszi, spániellel és kisebb termetű kajtatóebekkel való szalonkázást jelenti.