Holnapután című podcastunk aktuális adásában a divatvilág és a ruhaipar fenntarthatósági kihívásait tekintjük végig Szentesi Rékával. Vendégem divatkutató és márkastratéga, aki 20 éve dolgozik nemzetközi és magyar márkákkal, illetve 10 éven keresztül volt szakmai vezetője egy hazánkban működő francia divatfőiskola divatmenedzsment szakának. Beszélgetésünk egyik apropója pedig az, hogy a február végén megrendezendő Planet Budapest fenntarthatósági rendezvény egyik tematikus szigetének lesz a nagykövete.
Ruházkodásunk az önkifejezésünk része, melyen keresztül megjeleníthetjük identitásunkat, és kapcsolódhatunk más emberekhez is. Mint ilyen, rendkívül fontos tényező az életünkben, azonban az elmúlt évtizedekben ez a fontosság egyfelől felértékelődött, másfelől pedig elinflálódott: sokan vannak manapság, akik akár napi szinten vásárolnak ruhákat, folyamatosan követik a stílusirányzatokat, és próbálnak megfelelni az újabbnál újabb trendeknek. Közben pedig az olcsó, nagy mennyiségben elérhető ruhák világában már nem tekintünk ruhadarabjainkra értékként.
Mindez nem választható el a fast fashion elnevezésű jelenségtől, amelyről már sokszor volt szó a Greendexen is. Ahogy vendégem mondja, ez nem más, mint egy végtelenül hatékony üzleti és gyártási modell, mely a hagyományos, szezonalitáson alapuló modellt felváltva évente akár 40–60 minikollekciót is létrehoz. Mindeközben a környezeti és társadalmi kérdésekkel kevéssé törődik, cserébe a gyártott ruhák minősége is erősen elmarad a néhány évtizeddel ezelőtt még megszokottnak mondható jó minőségtől.
Február 25. és március 29. között teljesen megújult struktúrával és programmal várja látogatóit a budapesti Vasúttörténeti Parkban a Planet Budapest, a fenntarthatóságról szóló egyedülálló élménypark. Ennek keretében a Planet Explorers interaktív kiállításon Szentesi Réka divatkutató és márkastratéga mutatja be, hogy miként tehetjük fenntarthatóbbá az öltözködésünket.
Ahogy vendégem elmondja, bár vannak törekvések az iparágon belül és a szabályozói oldalon is, addig aligha képzelhető el a ruhaipar fenntarthatóvá tétele, amíg a túltermelés a maihoz hasonló szinten marad.
Mit tehetünk fogyasztóként?
Szentesi Réka szerint a jelenlegi kapitalista berendezkedés mellett nem fair elvárni az emberektől, hogy ne fogyasszanak –hiszen minden ebbe az irányba „hajtja” őket. Ezzel együtt a változás részben alulról, tehát a fogyasztók irányából is érkezhet, és kell is, hogy érkezzen valamennyire. Ehhez jóval tudatosabban kellene hozzáállnunk a ruházkodás kérdésköréhez, ismerve a saját igényeinket, azt, hogy milyen ruhák állnak jól, hogy milyen a testalkatunk, és még lehetne sorolni. Ebben szerencsére számos tanácsadó tud ma már hasznos tippeket adni. A törekvés másik része pedig, hogy a mennyiségi vásárlás felől a minőségi vásárlás irányába kellene elmozdulni.
Ilyen irányba mutat a slow fashion nevű irányzat is, mely igyekszik lassítani a túlpörgetett ruhaipart. Hogy ez mit is jelent? Vendégem egy angol divattervező gondolatait idézi; Vivienne Westwood szerint akkor valósul meg a slow fashion, ha kevesebb ruhát vásárolunk, mindezt tudatosabban tesszük, figyelve az igényeinkre és a ruha minőségére, valamint a már megvásárolt ruháinkra vigyázunk is.
Az adásban szót ejtünk még:
- a greenwashing jelenségéről a ruhaiparban,
- a fogyasztók fenntarthatósághoz fűződő viszonyáról,
- a secondhand üzletek szerepéről,
- a ruhaipar társadalmi fenntarthatósági kihívásairól,
- a textilhulladék keletkezéséről és sorsáról.
