Te milyen gyakran veszel magadnak ruhát? 
Te milyen gyakran veszel magadnak ruhát? 

A fast fashion jelentős környezeti hatással rendelkezik: már az előállítás során a vegyszerterhelés is komoly mértékű, nem beszélve a szállítás következményeiről, valamint a termékekből kioldódó mikroműanyagokról.  

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a textilipar a második legnagyobb vízfogyasztó, és a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 10 százalékáért felelős. Maga az iparág is jelentősen megváltozott. A fast fashion átalakította az emberek öltözködési és fogyasztói szokásait arra ösztönözve őket, hogy a boltokat hetente elárasztó új kollekciókból folyamatosan újratöltsék a ruhásszekrényüket. A gyorsaság azonban nem segít sem a tudatos gyártásnak, sem a tudatos fogyasztásnak – írja a Makronóm.

A divatipar óriási mennyiségű hulladékot termel: az évente legyártott összes textília 85 százaléka a szemétlerakóba kerül, miközben a textilfestés szennyezi a folyókat és a patakokat. A gyapottermesztés miatt a rostgyártásnak van a legnagyobb hatása az édesvíz-felhasználásra és az ökoszisztéma minőségére, az előállítás többi szakasza pedig az energiaigényesség miatt környezetterhelő – állapítja meg egy elemzés. Az óceánban talált mikroműanyagok 35 százaléka a szintetikus textíliák, például a poliészterek mosásából származik. 

A fast fashionre és annak környezeti hatásaira adott széles körben elterjedt válasz a slow fashion. E mozgalom arra kéri a vállalatokat, hogy fékezzék meg a túlzott termelést és az iparágra  jellemző etikátlan eljárásokat, és arra biztatják a fogyasztókat, hogy gondolják át a ruhákhoz és a vásárláshoz való viszonyukat. Olyan gyártást támogatnak, amely tekintettel van az emberekre, a környezetre és az állatokra. Az ENSZ ennek érdekében létrehozta a Fenntartható Divat Szövetségét a gyorsdivat okozta károk kezelésére.

Forrás: Makronóm

Kép: Canva

search icon