Vagy abbahagyjuk a sok új ruha vásárlását, vagy szembe kell néznünk a klímakatasztrófával
Vagy abbahagyjuk a sok új ruha vásárlását, vagy szembe kell néznünk a klímakatasztrófával

Le tudnád csökkenteni a ruhavásárlásaid számát mindössze évi öt új darabra? Egy új jelentés szerint ez határ, ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát.

A Hot or Cool Institute új jelentése a divat hatását vizsgálja a G20 országokban. Az iromány szerint  a legjobb megoldás az iparág bolygóra gyakorolt hatásának csökkentésére, és a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célértéke alatt maradására az, ha abbahagyjuk a rengeteg új ruha vásárlását.

Az “Unfit, Unfair, Unfashionable: Resizing Fashion for a Fair Consumption Space” című jelentés szerint e célok eléréséhez arra van szükség, hogy az új ruhák vásárlásának számát évi legfeljebb öt tételre korlátozzuk. Az amerikaiak ennek több mint tízszeresét vásárolják egy adott évben, és a legtöbb fogyasztó évente átlagosan 68 új ruhadarabot vásárol. A jelentés szerint azonban ezek 80 százalékát ritkán viselik.

Személyes felelősség

A jelentés szerint a személyes változtatások valóban szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és az új ruhavásárlások számának redukálása több mint négyszer hatékonyabban csökkenti az iparág karbonlábnyomát, mint a második legjobb megoldás, amely a ruhák újrafelhasználása lehet.

A divat megéléséhez, a ruhák cseréjéhez és az önkifejezéssel kapcsolatos kísérletezéshez kapcsolódó érzelmi vonatkozásokat más módon is el lehetne érni, mint például a saját ruhák átszabásához vagy javításához szükséges eszközök biztosítása, az újrahasznosított anyagok használata, és a divat esztétikájához való hozzáállás megváltoztatása (pl. az új nem mindig a legjobb választás)

– olvasható a jelentésben.

Ezek a személyes cselekedetek a legnagyobb súllyal a G20 országokban, köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és az EU-ban számítanak. A jelentés szerint ezekben a gazdagabb országokban a kibocsátásoknak 60 százalékkal kell csökkenniük az évtized vége előtt ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat követni lehessen. A felső-közepes jövedelmű országoknak is változtatásokat kell végrehajtaniuk. Brazíliában, Kínában, Dél-Afrikában és Törökországban közel ekkora nyomás van a cél elérése érdekében: 2030-ig 40 százalékkal kell csökkenteniük a kibocsátást.

A divat karbonlábnyoma

Az upstream kibocsátások a divatipar lábnyomának több mint 80 százalékát teszik ki; ezek a gyártási fázisban fordulnak elő, beleértve a termesztési anyagokat, a szabást és a kikészítést – ami indokolja a fenntartható anyagokat használó márkák támogatását, mint például a Stella McCartney és a dán Ganni luxusmárka, akik mindketten hatékony fenntarthatósági beszerzési politikával rendelkeznek.

A kibocsátás alacsonyabb a ruha felhasználásának a másik oldalán; a jelentés szerint a kibocsátások tíz százaléka az ártalmatlanítás során keletkezik, beleértve az adományokat és az exportot – jellemzően a ruházatok átszállítást Afrikába. És bár a használt ruhák piacán a fogyasztói kereslet fellendülése tapasztalható, a jelentés szerint a használt ruhák 30 százalékát még mindig elégetik vagy hulladéklerakókba szállítják.

A divatipar köztudottan lazán kezeli az éghajlati hatásait; az olyan fast fashion cégek – mint a kínai Shein, amely naponta akár 10 000 új stílust is gyárt – a kibocsátás megduplázására ösztönzik az ipart. Az UNEP 2019-es adatai szerint a divat 2050-re a világ szén-dioxid-kibocsátási költségvetésének több mint 25 százalékát teheti ki.

Tovább fokozza a problémát, hogy a divatipar nem rendelkezik átláthatósággal a károsanyag-kibocsátásairól, különösen a Scope 3 kibocsátásáról. A vezető szervezetek becslései szerint a divatipart a teljes globális kibocsátás 2-10 százaléka között mozog, tehát a divat még mindig a világ egyik legnagyobb szennyezője. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem tesznek erőfeszítéseket ennek visszaszorítására, 2030-ra a divatipar akár 2,7 milliárd tonna CO2-t is kibocsáthat.

(forrás: greenqueen)

search icon