2026. január 3-án olyan esemény történt Latin-Amerikában, amely hosszú évekre meghatározhatja a globális energiapiac és a geopolitika alakulását.
Az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Venezuelában, amelynek eredményeként Nicolás Madurót eltávolították a hatalomból, és az egykori elnök jelenleg az USA területén tartózkodik. Az események gyorsasága és súlya azonnal felvetette a kérdést: miért volt Venezuela ennyire fontos Washington számára?
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható klímaügyben Donald Trumptól?
A bolygónak és a klímavédelmi céloknak határozottan nem kedvez, hogy Donald Trump lett az USA 47. elnöke.
A Klímapolitikai Intézet publikációja rámutat arra, hogy két kulcsfontosságú tényező áll a háttérben: az egyik a drogszállítmányok és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, a másik pedig Venezuela hatalmas olajtartaléka, amelyet az Egyesült Államok korábban nagy arányban feltárt, de a Chávez- és a Maduro-kormány államosított, és olyan feltételekhez kötötték a kitermelést, hogy a legtöbb amerikai olajvállalat kénytelen volt kivonulni vagy jelentősen korlátozott szereplővé válni az országban.
Venezuela egész gazdaságát és exportjának nagy részét egyetlen termékre, a kőolajra alapozza. A kivitele értékének mintegy 4/5-ét a nyersolaj, a finomított olajtermékek és a földgáz szolgáltatják.
A 2014 és 2016 közötti globális olajár-összeomlás súlyos csapást mért a venezuelai gazdaságra: az olaj világpiaci ára ebben az időszakban több mint 70 százalékkal zuhant, ami az országban mély gazdasági válságot idézett elő. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy a Maduro-kormány 2016 januárjában gazdasági vészhelyzetet hirdetett. Az ipari és a mezőgazdasági termelés visszaesett, miközben az infláció drámai mértékben elszabadult.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás miatt hamarosan eltűnhet Venezuela utolsó gleccsere
A légkör melegedése miatt a 20. században világszerte olvadásnak indultak a gleccserek, és ez a hatás még erősebben érvényesült az Andok trópusi vidékein. Egy friss kutatás pedig arról számolt be, hogy a Venezuela második legmagasabb pontjaként ismert Humboldt-csúcs közelében lévő gleccser hamarosan eltűnhet. A Sierra Nevada de Mérida területén található gleccser felületének több mint 99%-át […]
2016 februárjára Venezuela devizatartalékai mindössze 13,5 milliárd dollárra zsugorodtak, ami 17 éves mélypontot jelentett. Ugyanebben az évben az ország inflációs rátája világviszonylatban is kiemelkedően magas volt, gyakorlatilag az élmezőnybe került a negatív rangsorokban, sőt 2018-ra elérte a 13 százalékot az infláció az országban. A nemzetközi gazdasági versenyképességet mérő indexek is egyre borúsabb képet festettek: Venezuela 2016-ban 138 ország közül a 130. helyen végzett, egy évvel később pedig már a lista legvégére, az utolsó előtti pozícióba csúszott vissza.
Az elemzés tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva