A jaguároktól kezdve a hangyászölyveken át a vízidisznókig a brazil Amazonas vidékén élő legtöbb szárazföldi emlőst az éghajlatváltozás és a régió tervezett vadonosítása fenyegeti, derül ki a Kaliforniai Egyetem tanulmányából. A tanulmány megállapította, hogy még az erdei és szavannai élőhelyeket egyaránt használó állatok, például a pumák is sebezhetőek az ilyen változásokkal szemben. A tanulmány azt is szemlélteti, hogy a helyi természetvédelmi erőfeszítések révén védett fajok és területek nem védettek megfelelően a globális éghajlatváltozással szemben.
Az érintetlen szavanna egy egyedülálló bioszféra, amely az élet sokszínűségét támogatja. De a szavannásodás kifejezés itt arra utal, amikor a buja esőerdő átadja helyét egy szárazabb, nyílt tájnak, amely szavannára hasonlít, de valójában egy lepusztult erdő. A helyi erdőirtás és a hőmérséklet és a csapadék globális éghajlati változásai kedveznek ennek az átalakulásnak a brazil Amazonas déli és keleti peremén.
Az Amazonas biológiai sokfélesége nagyon érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira. Ez nem csak helyi, hanem globális jelenség. Ezt nem tudjuk megállítani, pedig ezek a fajok sokkal érzékenyebbek, mint gondoltuk, és még a védett területek sem tudják annyira megvédeni őket
– mondta a kutatás vezető szerzője, Daniel Rocha, aki a kutatást a UC Davis Egyetem Biológia Tanszékének doktoranduszaként végezte.
A tanulmány szerzői azonban jobban meg akarták érteni, hogy a szárazföldi emlősök várhatóan hogyan fognak boldogulni az új körülmények között, különösen azok, amelyek az erdő és a szavanna élőhelyeit egyaránt használják.
A tanulmányhoz a kutatók kameracsapdás felméréseket végeztek a szárazföldi emlősökről a dél-brazíliai Amazonas négy védett területén, amely az esőerdő és a természetes Cerrado, azaz szavanna keveréke. Statisztikai modellek segítségével számszerűsítették, hogy 31 fajra milyen hatással van a szavanna élőhelye. Ezután különbségeket kerestek az olyan fajok között, amelyekről ismert, hogy többnyire esőerdőt, szavannát vagy mindkét élőhelyet használják.
Kapcsolódó bejegyzések
Az erdőirtás ugrásszerűen megnövekedett a világ legnagyobb szavannáján
Az erdőirtás 2015 óta a legmagasabb szintre emelkedett a brazíliai Cerradóban, amit a tudósok nagyon aggasztónak találnak, hiszen ez a világ fajokban leggazdagabb szavannája, amely egyúttal a klímaváltozás megakadályozását segítő jelentős szén-dioxid-elnyelő terület is.
Az eredmények azt mutatták, hogy csak néhány faj kedveli a szavanna élőhelyét. Az eredmények azt is előre jelzik, hogy ha az éghajlat által vezérelt szavannizáció miatt a fajok elveszítik a hozzáférést a kedvelt élőhelyükhöz, az még a védett területek védelmére való képességét is csökkenteni fogja. A szerzők szerint ezt figyelembe kell venni az éghajlatváltozás e fajokra gyakorolt lehetséges hatásainak értékelésénél.
(Forrás: ucdavis.edu)
