Egyre többen aggódnak amiatt, hogy az gyors tempóban fejlődő MI idővel elszabadulhat, és ha tökéletesebb lesz mint megalkotói, akkor megállíthatatlanná válik. A mesterséges intelligenciával való kísérletezés veszélyeire a legendás Stephen Hawking is figyelmeztetett, de vajon tényleg valós a fenyegetés?

A mesterséges intelligencia jelenlegi formájában nem túl ijesztő, és még nagyon messze van attól a szuperintelligenciától, ami világuralomra törhetne. Sok kutató ezzel az érvvel le is zárja a vitát, és valóban nehezíti a helyzetet, hogy olyasmitől kellene tartani ami jelenleg még nem is létezik.

Az aggódok viszont azzal érvelnek, hogy egy olyan algoritmust, amely önmagát fejleszti és tökéletesíti, már most késő megállítani, és mivel szuperintelligenciáról beszélünk, bizonyára nem esik nehezére az sem, hogy titokban tartsa saját fejlődését. Ebben az esetben pedig teljesen ki vagyunk neki szolgáltatva, ahogy egy kutató érzékletes példája mutatja, a feltételezett algoritmus úgy viszonyul az emberhez, mint az ember a gorillához, így aztán elképzelhetetlen az, hogy kordában tudnánk tartani.

Kapcsolódó bejegyzések

Mesterséges intelligenciával a városok zöldfelületeiért

Műholdak segítségével követik nyomon, hogy mennyire zöldek a városok. Budapest a középmezőnyben áll.

Az igazság talán valahol középtájon húzódik meg. Egy spanyol kutatás vezetője, Manuel Alfonseca szerint egyelőre még csak gondolatkísérletről van, még az sem biztos, hogy egy szuperintelligencia létrehozható, és ha igen, akkor is még évszázadokig tarthat. Azonban ha megvalósul, biztosan lehetetlen lesz tökéletesen kordában tartani.

Létezik egy optimista megközelítés is, mely inkább az emberiség problémáinak megoldását látja az MI-ben. Azok a kutatók, akik így gondolják, amellett érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia segíthet felszámolni az egyenlőtlenséget és a szegénységet, egészségügyi alkalmazása pedig az életminőséget is javíthatja.

Van azonban még egy vetülete a kérdésnek. A magyar származású Tilesch György és Omar Hatamleh magyarul is megjelent könyvében (Mesterség és Intelligencia) arról ír, hogy az MI-hez kötődő félelmek eddig nem igazolódtak be, ezzel párhuzamosan azonban egy új tudományos és ipari forradalom indult, olyan volumenben, amilyen még nem élt át az emberiség. Épp ezért kulcskérdés lehet az, hogy a mesterséges intelligenciával átszőtt iparágakban (logisztikától az építőiparig, oktatástól az egészségügyig) globális együttműködés szülessen, átlátható szabályozások jöjjenek létre.

Kapcsolódó bejegyzések

Bolygónk digitális ikertestvére segíthet legyőzni az éghajlatváltozást?

Az éghajlatváltozás fokozódásával az időjárás is egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a gyorsan változó rendszereket a hagyományos időjárás előrejelzés már nem tudja mindig megbízhatóan követni.

Ennek nyomán pedig sokan azt is felvetik, hogy a gépeknek erkölcsi szabályokat is el kellene sajátítaniuk, vallási és filozófiai műveket megérteniük hogy megértsék mi a jó, és mi a rossz. Ezzel párhuzamosan pedig azt is felvetik, hogy maguknak a programozóknak is többet kellene foglalkozni az etikával.

A további számos nézőpont mellett a konszenzus jelenleg úgy néz ki, hogy jobb félni, mint megijedni. Közben pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy az MI már itt van, és ha nem is vesszük észre, ezerféle módon gyakorol hatást az életünkre. A lényeg viszont az, hogy ezek mögött valahol még mindig emberek vannak, a saját jó vagy rossz szándékaikkal. (Qubit)