Egymást perelik a napelemgyártók az új technológiák miatt

Egymást perelik a napelemgyártók az új technológiák miatt
Egymást perelik a napelemgyártók az új technológiák miatt

A fotovolatikus napelemek teljesítményét tovább javító innovációk kapcsán a gyártók újabb és újabb, gyakran elhúzódó jogi eljárásokat indítanak versenytársaikkal szemben szabadalomsértésre hivatkozva.

Továbbra is ütemesen fejlődik a fotovoltaikus napelemes technológia, a hatékonyság növekedése pedig nagyrészt a gyártók által kidolgozott kisebb-nagyobb technológiai újításokon alapul. A napelemcella- és -modulgyártók jelentős összegeket költenek innovációra, ezért, illetve a köztük folyó versengésre tekintettel nem meglepő, hogy fejlesztéseiket igyekeznek levédetni, és élénken figyelve versenytársaik esetleges szabadalmi jogsértéseit bírósági úton is próbálják orvosolni üzleti érdekeik vélt vagy valós sérülését.

Az olykor egymást oda-vissza perelő felek ügyeit vivő bíróságok dolgát nehezíti, hogy bizonyos innovációk esetében úgy tűnik, lényegében egyidőben több különböző fejlesztőközpontban bukkannak fel egymáshoz nagyon hasonló formában, egyes alapvető fejlesztéseket pedig általános trendként tesznek magukévá a gyártók. Ilyen például az úgynevezett PERC (Passivated Emitter and Rear Cell) technológia, amely a 2022-ben értékesített napelemmodulok közel 60%-ában megtalálható volt.

Gyors ütemben fejlődik a technológia.
Kép: canva

Az energiatermelést fokozó megoldást tartalmazó napelemekben a cellák hátoldalára egy speciális fényvisszaverő réteg kerül, amely az egyébként hasznosítatlanul áthaladó napfényt visszatükrözi a cella belseje felé, ezáltal a tulajdonképpeni áramtermelési folyamatba. A napelemek hatékonyságát (áramtermelő képességét) több százalékponttal emelni képes, 1989-ben megjelent PERC ma már számos formában létezik, és világszerte elterjedt. Ugyanakkor a dél-koreai székhelyű napelemmodul-gyártó, a Hanwha Q Cells évek óta szabadalmi perben áll több versenytársával a világ különböző régióiban a PERC technológiával kapcsolatos szabadalmának feltételezett megsértése miatt.

Pereskedésből széles körű együttműködés

A vállalat korábban, még 2019-ban perelte be szabadalombitorlásra hivatkozva a kínai Longi Solar és Jinko Solar, továbbá a norvégiai székhelyű REC nevű versenytársait nemcsak Európa több országában, de például az Egyesült Államokban és Ausztráliában is.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szellemi tulajdonjogok bírósági úton történő megvédésének csatáit ebben a szegmensben is minden érintett országban külön kell megvívni, és hasonló ügyekben akár gyökeresen eltérő döntések is születhetnek egymással párhuzamosan futó ügyekben is.

A szellemi tulajdonjogok csatái nagy port kavarnak.
Kép: canva

Az említett esetben például a tovább húzódó európai ügyekben a zászló inkább a koreai cégnek áll, miután az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) 2022 szeptemberében megállapította, hogy az alperesek jogellenesen használták termékeikhez a Q Cells szabadalmaztatott technológiáját. Egy korábbi – nem jogerős – németországi bírósági döntés pedig nemcsak a szóban forgó termékek helyi értékesítését és behozatalát tiltotta volna meg, hanem visszahívási és megsemmisítési kötelezettséget is kirótt a termékekre. Ez utóbbi döntés jogerőre emelkedése esetén gyakorlatilag azt is jelentette volna, hogy az alpereseknek a 2019. január 30-ától Németországban forgalomba hozott és erőművek részeként telepített napelemeit le kellett volna szerelniük, és meg kellett volna semmisíteniük, ami érzékelteti a hasonló jogviták tétjének súlyát is.

A koreai gyártó által hasonló témában az Egyesült Államokban indított ügyben a kormány Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága 2020-ban elutasította a keresetet, később pedig a Szabadalmi és Védjegy Hivatal (USPTO) előbb nem jogerősen megállapította, hogy a Q Cells tulajdonában lévő szabadalmak egy részét nem is lehetett volna szabadalmaztatni, miután a hivatal szerint azok a szilícium-napelem alapvető építőelemei, majd érvénytelenítette is a társaság PERC napelemére vonatkozó egyesült államokbeli szabadalmát. 2023 januárjában a Q Cells anyavállalata, a Hanwha Solutions által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás során azonban az USPTO hasonló indoklással azt is kimondta, hogy a társaságot visszaperelő REC kapcsolódó fejlesztései sem szabadalmaztathatók, ami viszont már a Q Cells-nek kedvező fejlemény.

A Hanwha 2022 októberében a Trina Solar nevű kínai modulgyártó ellen is egy németországi bíróság elé vitte a PERC technológiához kapcsolódó szabadalma állítólagos megsértésének ügyét. A bíróság annak az évnek a végén előzetes végzésében kötelezte is a kínai napelemmodul-gyártót, hogy hagyjon fel bizonyos termékei németországi értékesítésével, mivel azok megsértették a Hanwha szabadalmait. Nem sokkal később, 2023 elején a Trina Solar ugyancsak pert indított a Hanwha Q Cells ellen, a változatosság kedvéért Kínában, azt állítva, hogy a koreai cég regionális leányvállalata napelemmodulok exportálása és értékesítése közben megsértette a kínai vállalat szellemi tulajdonát.

A jogi viták néha jó utat vettek.
Kép: canva

A két társaság végül – némileg talán meglepő fordulattal – úgy oldotta fel a nézeteltérést, hogy megállapodtak a jogi viták lezárásáról, és egyúttal abban is, hogy mindkét fél szabadon felhasználhatja egymás napelemes szabadalmait, és a jövőben együttműködnek a napelemes termékek gyártásában. A megállapodás értelmében a két cég lényegében kölcsönösen átadja a másik félnek saját technológiai licenceit, illetve szabadalmait, és elfogadja, hogy a másik fél ezek alapján képes lesz olyan termékeket gyártani és értékesíteni, amelyekben ezeket a szabadalmaztatott technológiákat alkalmazza.

A Q Cells más módon is küzd az innovatív napelemcella-technológiák kizárólagos tulajdonjoga jelentette versenyelőnyért: a társaság 2023-ban felvásárolta a Cell Engineering nevű céget, ezzel megszerezve az úgynevezett LECO (Laser Enhanced Contact Optimization) technológia szellemi tulajdonjogát is. A két társaság által korábban közösen kifejlesztett technológia értékét az adja, hogy 0,2–0,5 százalékponttal képes növelni a PERC (és az úgynevezett TOPCon) napelemek hatékonyságát.

Zsindelyes technológia, ABC, TOPCon – Mindenki mindenki ellen?

Hasonló bírósági ügyek más cégek részvételével is indultak, például a SolarEdge és a Huawei, a SolarEdge és az SMA Solar Technology vagy a Maxeon és egyéb társaságok között. A szingapúri székhelyű Maxeon az elmúlt hónapokban több pert is indított szabadalomsértés, illetve -bitorlás miatt más cégek ellen, több napelemes technológiához is fűződően.

A Maxeon 2023 nyarán a kínai Tongwei ellen nyújtott be keresetet Németországban (a düsseldorfi kerületi bíróságon) az úgynevezett zsindelyes napelem-technológiára vonatkozó európai szabadalom állítólagos megsértése miatt. A zsindelyes tetőfedésre emlékeztető, a hagyományos elrendezéshez képest számos előnyt – például jobb felületkihasználtságot és nagyobb tartósságot – kínáló cellaelhelyezést más cégek is alkalmazzák, ahogyan ez igaz az úgynevezett ABC és TOPCon technológiákra is. Ez utóbbi, a piacon szintén egyre nagyobb részarányt elérő technológiák széles körű alkalmazása kapcsán a Maxeon szintén szabadalomsértési pereket indított.

Sok cég viszi perre a szabadalmi jogokat.
Kép: canva

A Maxeon az ABC és az IBC technológiákra vonatkozó európai szabadalma állítólagos megsértése miatt szabadalombitorlásra hivatkozva 2023 őszén szintén Németországban beperelte a kínai Aiko Solar nevű vállalatot, amely napelemek és kapcsolódó rendszerek gyártásával és fejlesztésével foglalkozik, és amely cég egyébként az ABC technológia alkalmazásával rekord hatásfokot ért el. (Az ABC – All-Back Contact – és az IBC – Interdigitated Back Contact – cellatechnológia alkalmazásával szintén érdemi hatékonyságjavulás érhető el annak köszönhetően, hogy a napelemek jellegzetes rácsvonalait adó érintkezőszerkezet a panel hátsó oldalára kerül, ezáltal pedig csökken az elülső felület árnyékolása.)

Az ügy új fejleményei egyelőre nem ismertek, de a globális munkaerejének 22%-os leépítését is bejelentő Maxeon azóta, 2024 márciusában a Canadian Solar napelemgyártót is beperelte az úgynevezett TOPCon technológiára vonatkozó szabadalma állítólagos megsértése miatt, amit a kanadai-kínai vállalat tagadott. Az iparág nagyágyúi között zajló adok-kapok legújabb fejezetére a szintén magasabb hatékonyságot nyújtó TOPCon (Tunnel Oxide Passivated Contact) technológia kapcsán egyébként azt követően került sor, hogy a korábban már említett Trina bejelentette, hogy már több mint 2000 napelemekre vonatkozó szabadalom van a birtokában, köztük jelentős számú TOPCon technológiai szabadalommal.

Korábban, 2020-ban Japánban a Maxeon már beperelte a Canadian Solart, akkor azonban a zsindelyes technológiához fűződő szabadalombitorlásra hivatkozva. Ez az ügy 2022 áprilisában egyezségi megállapodással zárult. A Canadian Solarral szemben 2020-ban hasonló indoklással a kaliforniai Solaria is három különböző szabadalombitorlási keresetet nyújtott be, amelyek a japán ügyhöz hasonló tartalmú megállapodással rendeződtek, miután a Canadian Solar beleegyezett abba, hogy leállítja az érintett napelemmodulok importját és forgalmazását az országban.

Kiemelt kép: canva

search icon