Bár sok a bizonytalanság a magyarországi naperőmű-kapacitás következő években várható alakulását illetően, a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy a nemrég kétszeresére emelt 2030-as célszámot is évekkel korábban elérhetjük.

A jelenleg érvényes, 2019-ben kidolgozott és 2020 elején ismertetett hazai energiastratégia, illetve a kapcsolódó kormányzati terveket rögzítő egyik legfontosabb dokumentum, a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) még úgy számolt, hogy a napelemes kapacitások nagysága 2030-ra közel 6500 MW-ra nő, 2040-re pedig jelentősen meghaladhatja a 10 000 MW-ot. A telepítési költségek további esését lehetővé tevő folyamatos technológiai fejlődés és a támogató szabályozási környezet hatására azonban a hazai fotovoltaikus (pv-) kapacitás növekedése olyan sebességet ért el, ami alapján lényegében már a stratégiai dokumentumok megjelenésének évében valószínűsíthető volt, hogy a 2030-ra kitűzött cél jóval hamarabb elérhető lesz.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan termelhetünk energiát tisztán?

Egyre több alternatívával találkozhatunk, ha tiszta energiáról van szó. De melyek a leghatékonyabbak?

A koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború hatására ugyan a telepítési költségek átmenetileg emelkedtek, az országok többségében továbbra is a naperőművek jelentették a legkevésbé költséges opciót az új villamosenergia-termelő kapacitások létesítésére. 2023 nyarára pedig eljutottunk odáig, hogy új történelmi mélypontra csökkent a napelemmodulok ára a globális ellátást több mint 80%-ban domináló Kínában.

EU-dobogós magyar helyezés és megkettőzött célszám

A kedvező helyzetnek köszönhetően magyar naperőmű-kapacitás elmúlt évekbeli bővülésének tempója nemzetközi szinten is kiemelkedő volt. 2022-ben a teljes hazai villamosenergia-termelésnek mintegy 13%-át adhatták a kisebb-nagyobb naperőművek (ebből 9,2%-ot a nagy napelemparkok, a fennmaradó részt pedig zömmel a háztartási méretű HMKE-rendszerek), amivel az Európai Unióban a megosztott második helyezést szereztük meg Hollandia mögött (14%), Görögországgal holtversenyben.

Kapcsolódó bejegyzések

Tényleg zöld a napelem?

Ha a megújuló és fenntartható energiaforrásokra gondolunk, elsőre nagy valószínűséggel a napelem jut eszünkbe. Tényleg annyira zöld, mint mondják?

A folyamatokat látva – és igazodva az EU fokozatosan emelkedő klímapolitikai céljaihoz – az Energiaügyi Minisztérium csaknem megduplázta, és „közel” 12 000 MW-ra emelte a 2030-as magyar naperőmű-kapacitásra vonatkozó célszámot a NEKT idén felülvizsgált tervezete szerint. A lépés megfelel a nemzetközi trendnek. Hasonló okoktól vezérelve más országok és elemzők az elmúlt időszakban jelentősen emelték a napenergia-kapacitás várható bővülésére vonatkozó céljaikat, illetve prognózisaikat.

Az Európai Bizottságnak a kormány által 2022 végén benyújtott magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv (HET) ennél is ambiciózusabbnak tűnik, ugyanis eszerint 2024 harmadik negyedévéig legalább 8000 MW-ra, 2026 második negyedévéig pedig legalább 10 000 MW-ra kell bővülnie az összesített hazai nap- és szélerőmű-kapacitásnak. Ennek zömét a naperőműveknek kell teljesíteniük, ugyanis a NEKT felülvizsgált (nem végleges) változatából az is kiderül, hogy a kormány 2030-ig hozzávetőleg 1000 MW-ra növelné a jelenleg mintegy 323 MW-os szélerőmű-kapacitást.

A HET-ben beígért – a szélerőművek hazai telepítését ismét lehetővé tevő – szabályozási változások egyelőre váratnak magukra, de a szélenergia szempontjából kedvező esetben természetesen itt sem kizárt, hogy a 2030-as célt jóval előbb eléri és jelentősen túlszárnyalja az ország. A hazai naperőmű-kapacitás várható alakulásával ez úgy is összefügg, hogy – bár a szélerőművek mint szintén időjárásfüggő, ingadozó és bizonyos mértékig előre jelezhetetlen termelésű egységek növelik a villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartásához szükséges tartalékkapacitások összmennyiségét – mivel a szélerőművek képesek részt vállalni a rendszer egyensúlyának tartásában, ráadásul termelésük időben lényegében kiegészíti a naperőművekét, a szélerőművek képesek csökkenteni a tartaléktartás összköltségét.

Kapcsolódó bejegyzések

Így védheted meg a napelemeket a jégesőtől

Az itthon is mind gyakoribb szélsőséges időjárási események, például a jégesők növekvő kockázatot jelentenek a napelemes rendszerekre.

Borúsabbá váltak a kilátások

A naperőművek rendkívül gyors hazai terjedése nemcsak a rendszeregyensúly fenntartására nézve okozott kihívást, de az elosztóhálózatban is feszültségtartási, illetve áramlástorlódási problémákat idézett elő. Nagyrészt ezek hatására 2022-ben az ipari méretű és a HMKE napelemes rendszerekre vonatkozóan is máig tartó hálózati csatlakozási korlátozások és szigorítások léptek életbe, előbbiek esetében pedig lényegében már 2021-ben.

Ezért – bár a korábban befogadott igények továbbra is hajtják a kapacitás növekedését, aminek üteme 2022-ben és 2023 első félévében új rekordra emelkedett egyaránt több mint 1000 MW-os bővüléssel – az új csatlakozásikapacitás-kérelmek, illetve –igények mennyisége jelentősen csökkent az előbbiek hatására.

A piacot a HMKE-szegmensben az elszámolási rendszer 2024. január 1-jétől várható átalakításával kapcsolatos bizonytalanságok is hűtik, így – noha a kormány, illetve az Energiaügyi Minisztérium ismételten kifejezte, hogy a kimagasló ütemű hazai napelemes bővülés folytatásában érdekelt – a növekedési kilátások a korábbiaknál borúsabbakká váltak, remélhetőleg csak átmenetileg. Hogy mindez konkrétan mit jelenthet a hazai naperőmű-kapacitás következő években várható növekedésére nézve, azt ma még természetesen nem lehet előre látni, de a 2030-as célt óvatos becslés szerint is jelentősen túlteljesítheti az ország.

Az összesített kapacitás jócskán 5000 MW fölött jár – ezen belül az ipari méretű és a HMKE-naperőművek részesedése durván 60%, illetve 40% –, a 2023-as év pedig már most megdöntötte a 2022-es év több mint 1000 MW-os növekedési rekordját.

2027–2028-ra meglehet az emelt cél is

Ami a folytatást illeti, az ipari méretű naperőművek befektetőinél jelenleg körülbelül 6000 MW-nyi lényegében már megadott új hálózati csatlakozási engedély van. Ez azt jelenti, hogy ennyivel bővülhet a kapacitás a szegmensben 2028 végéig, ha mindegyik tervezett projekt megvalósul. A további, 2029–2030-as lehetséges bővülésre vonatkozóan iránymutató lesz, hogy a hálózati cégek mekkora aktuális szabad hálózati csatlakozási kapacitást jelentenek be a szintén rendelet által előírt határidőig – 2023. szeptember 11-ig –, illetve, hogy a napelempark-befektetők mekkora igénnyel jelentkeznek.

A háztartási napelemek esetében most még nagyobb a bizonytalanság, de mivel a kormányzati szándékok – az európai uniós közös célokkal összhangban – a bővülés folytatásáról szólnak, feltételezhető, hogy a szabályozási környezet átalakítását követően az igények száma ismét emelkedhet.

A HMKE-kapacitás eddigi 2023-as, több mint 500 MW-os növekedése már most megdöntötte 2021 eddigi éves csúcsot jelentő több mint 400 MW-os rekordját, de a benyújtott új igények száma 2022 novemberétől, vagyis az ideiglenes betáplálási stop életbe lépésétől a korábbi töredékére esett vissza. Ez utóbbi korlátozást már most ősszel elkezdhetik kivezetni, 2024 végéig pedig végleg feloldanák a moratóriumot (bár további ideiglenes és regionális korlátozásokra szükség esetén a későbbiekben is sor kerülhet), és hamarosan remélhetőleg az elszámolási rendszer jövője körüli bizonytalanság is eloszlik.

A következő öt évben a HMKE-kapacitás bővülése kedvező esetben évi 250–300 MW körül alakulhat, a negatív forgatókönyv szerint ugyanakkor ez 100–150 MW-ra is eshet az európai iparági szövetségnek – a Manap elnöke, Szolnoki Ádám várakozásain alapuló – prognózisa szerint, ami azt jelentené, hogy a 2024–2027-es időszakban 400–1200 MW-os növekedés jöhet a szegmensben.

Mindezek alapján a magyarországi összesített fotovoltaikus kapacitás valamikor 2027 vagy 2028 körül érheti el a 2030-ra célul kitűzött 12 000 MW-ot, a 2029–2030-as bővülés pedig már a „bónuszt” jelentené. Ha ily módon akár csak 1000–2000 MW-tal is sikerül túlszárnyalni a kitűzött számot, ezzel már a zöldszervezetek szerint is ambiciózus célt teljesítene Magyarország.

Van még feljebb

Érdemes hozzátenni azonban, hogy olyan, a besugárzási értékek alapján Magyarországnál kevésbé kedvező adottságú, kisebb alapterületű országok, mint Ausztria vagy Dánia, már a saját klímaterveik frissítése előtt 20, illetve 24 GW-os célt jelöltek ki önmaguk számára 2030-ra, úgy, hogy 2022 végén mindkét országban az itthonival gyakorlatilag megegyező nagyságú, körülbelül 4 GW-os beépített pv-kapacitás üzemelt.

Kedvező esetben természetesen az új, jelentősen megemelt célszámot is alaposan túlszárnyalhatja Magyarország, ha a feltételek a vártnál kedvezőbben alakulnak a két említett szegmensben, és/vagy olyan, nálunk még nem meghonosodott részpiacokon is beindul a növekedés, mint például az úszó naperőművek vagy az agrofotovoltaikus rendszerek szegmensei. Akár az is előfordulhat, hogy menet közben az ország ismét megemeli az önmaga elé kitűzött célt.

Kiemelt kép: pexels