Egy új tanulmány szerint, mely az autófüggőséget és a hozzá kapcsolódó faktorokat vizsgálta, a globális ingázások több mint fele autóval történik.
Az Environment International című szaklapban megjelent tanulmányban a városon belüli közlekedési módok, például az autók, a tömegközlekedés és az aktív mobilitás (gyaloglás és kerékpározás) használatának modellezésével írják le, hogyan ingáznak az emberek a világ különböző részein.
Ebből kiderült, hogy az ingázások mintegy 51%-át autóval teszik meg, de az is egyértelművé vált, hogy az egyes régiókban ez az arnány nagyon eltérő lehet. Míg például az Egyesült Államok és Kanada városaiban az utazások közel 92%-a autóval történik, addig számos európai városban ez akár bőven 50% alatt is lehet – ahogy egyébként Budapesten is, ahol az autós ingázás aránya 45%.
A tanulmányhoz tartozó interaktív felületet érdemes lekattintani, mert a saját közlekedési szokásainkat mérhetjük a világ több száz városának átlagához, de megnézhetjük több magyar város, például Szeged, Pécs vagy Érd adatait is!
Nem meglepő, hogy elsősorban a kevésbé fejlett országokban, Dél-Amerika, Ázsia és Afrika nagyvárosaiban alacsonyabb az autóval történő ingázás aránya. Sok helyen a tömegközlekedés mellett, vagy annak hiányában a gyaloglás és a kerékpározás is meghatározó tényező.
A tanulság egyértelmű: túl sok autót vezetünk, és a városokban a gépkocsik okozta teher óriási, és túlmutat a benzin elégetésén. Ide tartozik a parkolóhely-szükséglet, a vezetési infrastruktúra, az általuk keltett zaj, a gyártáshoz és az útburkolathoz felhasznált mérgező anyagok, az általuk okozott balesetek és egyebek.
– mondja Rafael Prieto-Curiel, a Complexity Science Hub munkatársa
Prieto-Curiel szerint az Egyesült Államok kivételével a város mérete jelentős szerepet játszik a közlekedési szokások meghatározásában. A tanulmány szerint a nagyvárosokban jellemzően a buszok, metrók és villamosok a legnépszerűbb közlekedési módok. Az USA-ban viszont szinte mindegy a település mérete, a túlnyomó többség autóval közlekedik. Ez részben annak köszönhető, hogy az ország városainak többségét úgy tervezték, hogy a közlekedés erősen az autókra támaszkodjon. Ez alól csupán néhány kivétel van, mint például San Francisco, Boston vagy New York.
A tanulmány szót ejt az elektromos autók robbanásszerű terjeszkedéséről is. Mint írják, ezek nem jelentenek megoldást a városok számára, hiszen a motorizált mobilitással járó terhek továbbra is jelen lesznek, még ha a levegő valamivel jobb is lesz. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy az aktív mobilitás és a tömegközlekedés számos fizikai, mentális és környezeti előnnyel jár az autózás alternatívájaként. Ugyanakkor elismerik, hogy ez egy nehéz vállalkozás.
Rafael Prieto-Curiel, a Complexity Science Hub munkatársa és Juan Pablo Ospina, az EAFIT Egyetem munkatársa 61 ország 794 városában gyűjtöttek adatokat a közlekedési módokról. Az érintett települések együttes lakossága közel 850 millió fő volt. (phys.org)
A közlekedésünkhöz kapcsolódó kibocsátás tetemes, ezen viszont már azzal jelentősen változtathatunk, ha a szokásainkat átformáljuk. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is.
