Carl von Linné 18. századi svéd tudós, a tudományos rendszertan atyja, a természetben sétálva észrevette, hogy a különböző fajú virágok más-más időpontban nyílnak ki, és viszonylag megbízható pontossággal működik a bioritmusuk. Annyira megbízhatóan, hogy megközelítették a korabeli templomtornyok óráinak pontosságát.
Ez a felfedezés ihlette Linnét egy különleges, afféle zöldóraként funkcionáló virágágyás létesítésére. Az uppsalai botanikus kertben óralap formában rendezte el a növényeket, és az ágyást 12 részre osztotta. Mindegyik virág a megfelelő időben nyílt ki, így az arra járók könnyedén le tudták olvasni róla a pontos időt.
A kertedben lévő cserjék és füvek alapján bizony te is megállapíthatod az aktuális időt, és ehhez nem is kell óra formájú ültetési rendet kialakítanod, elég, ha tisztában vagy egyes fajok „napirendjével”. (Itt nemcsak Linné eredeti felosztását nézheted meg, de egy, a mi földrajzi helyzetünkhöz passzoló alternatív virágórát is találsz.)
Mi hasznuk van a növényeknek abból, hogy különböző időpontokban nyílnak, illetve csukódnak?
A válasz a virágokat beporzó rovarokban keresendő, akiknek a nap folyamán a teljes felhozatallal végezniük kell. Csúcsidőben, amikor sok virág nyílik, a méhek és dongók nem győzik felkeresni az összeset, így néhányuk kimaradna ebből a létfontosságú együttműködésből. Jobban járnak hát, ha a nap folyamán korábban vagy később kínálják fel nektárjukat és a virágporukat, amikor a konkurencia még alszik. Így megnő az esélyük, hogy mégiscsak beporozzák őket. Ezzel ráadásul a méheknek is segítenek, hiszen így több tartalékot tudnak elraktározni. Több tartalék pedig nagyobb szaporulatot jelent, ami aztán megint csak növeli a beporzás esélyét.
Időmérő eszköz híján nemcsak a nap állásából, de a madarak trillázásából is meg lehet saccolni, hogy a tizenkettő közül melyik számnál járhat az óra kismutatója – legalábbis ami a hajnali és kora reggeli időszakot illeti. A mezei pacsirta például még sötétben, másfél órával napkelte előtt kezd neki a dalolászásnak, nem sokkal később pedig bekapcsolódik a kerti rozsdafarkú. A fekete rigó pontosan egy órával, míg a csilpcsalpfüzike fél órával a nap felbukkanása előtt zendít rá, és mire teljesen előbújik a nap, kész hangkavalkád lesz úrrá a természetben.
(Forrás: divany.hu – Kép: pexels.com)
