A Planet Budapest második napján Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a magyar állam azon tevékenységeit mutatta be, amelyekkel igyekeznek segíteni a hazai zöldátállást: foglalkozott a szabályozások és a gazdasági ösztönzők rendszerével, valamint kitért a szemléletformálásra is.
A klímaváltozás kapcsán 2000 óta több mint 3,6 billió dollár gazdasági kár keletkezett. A „nem cselekvés” háromszorosan is káros, erősödő klímakárok sorozata és erőforrás-kimerülés követi, romlik a termelékenység, és bekövetkezhet a “lock-in” hatás, azaz a beleragadás egy már nem hatékony rendszerbe, amelyből csak komoly költségek árán lehet továbblépni.
A környezetvédelembe fektetés jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A tisztább környezet alacsonyabb egészségügyi költségeket, a védett természeti erőforrások alacsonyabb rehabilitációs költségeket jelenthetnek, az innovációk támogatása pedig a gazdasági fejlődés elősegítéséhez járulhat hozzá.
Mit tesz az állam ezen a területen?
Raisz Anikó először a „Vizet a tájba!” programot emelte ki jó példaként, de részletesen aztán erről nem ejtett szót, hanem rendszerbe foglalva ismertette az állami tevékenységet. Elsőként az állami szabályozások szerepét említette: ezeknek kiemelt hatásuk van a levegővédelem és a kármentesítések területén, ide tartoznak a környezetvédelmi bírságok vagy az ESG-jelentéstételi kötelezettség is.
Kapcsolódó bejegyzések
Szemléletváltás szükséges a vízkészletek védelmében
A program fontos része a víz tartalékolása a szárazabb időszakokra.
A gazdasági ösztönzők területén TAO-kedvezmények és egyéb támogatások is léteznek. A TAO-kedvezmény 30 millió eurós összeghatárú gazdaságfejlesztési eszköz, amelyet kifejezetten kármentesítésre lehet igényelni, azaz nem a cég által létrehozott, hanem a megörökölt hatásokra. Ilyen például a természetes élőhelyek rehabilitációja, a biodiverzitás védelme vagy a természetalapú klímaadaptációs megoldások alkalmazása. Fő előnyei a stabil finanszírozási háttér, az ezáltal biztosított stratégiai előny és például az ESG-minősítés erősítése is.
KEHOP Plusz és országos szemléletformálás
Az egyéb támogatások közül az államtitkár a KEHOP Plusz-2.3.22-25 „Vállalati fenntarthatóságot és körforgásos működést elősegítő demonstrációs mintaprojektek” című pályázatról beszélt, melyre számos fejlesztési kérés beadható, például: körforgásos ellátási modellek és erőforrás-visszanyerési modellek bevezetése, termékélettartamok meghosszabbítására vonatkozó fejlesztések kidolgozása, ipari szimbiózisok létrehozása, a helyi termelés és fogyasztás összekapcsolása, környezetbarát termékek tervezése, gyártási folyamatok kialakítása vagy a visszutas (reverz) logisztikai rendszerek bevezetése.
A zöldátállás érdekében végzett állami tevékenységek harmadik nagy csoportja a szemléletformálás. Raisz Anikó kiemelte, hogy 400 millió forintos keretösszegű környezetvédelmi pályázatot hirdettek civil szervezeteknek, valamint idén március végén újra megszervezik Magyarország legnagyobb önkéntességi programját, a TeSzedd! akciót.
A cikk Raisz Anikó „A zöldátállás Magyarországon – A technológia és az együttműködések szerepe” című előadása alapján készült, amely a Planet Budapest A tiszta energia jövője szekciójának előadása volt 2026. február 26-án.
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva
