Az elmúlt években a klíma- és ökológiai válság kibontakozása nyomán egyértelművé vált, hogy a gazdaság minden szereplőjének tennie kell a fenntarthatóbb működésért. Fontos viszont látni, hogy a szereplők súlya nem azonos; a fenntarthatósági átmenetben néhány terület kiemelt jelentőségű. Ezek között is az egyik legfontosabb a pénzügyi szektor szerepe, hiszen finanszírozóként hatással lehet a gazdaság ilyen irányú fejlődésére. Éppen ezért fordít kiemelt figyelmet a fenntarthatóságra és az ESG-szemléletre a Magyar Bankholding, amely 2022 nyarán jelentette be egész bankcsoportra vonatkozó ESG-stratégiáját.
Továbbgyűrűző hatások
A magánéletben számos döntést tudunk hozni a fenntarthatóság érdekében: ha csak lehet, elhagyjuk az autót, csökkentjük a húsfogyasztásunkat, csak olyasmit vásárlunk, amire tényleg szükségünk van, és még hosszasan lehetne sorolni. A jó példákat szerencsés esetben átveszik rokonaink, barátaink, de ennél messzebbre a legtöbb embernek nem ér el a keze. De vajon ez miként kapcsolódik a pénzintézetekhez?
A magánemberekkel ellentétben a pénzintézetek nagymértékben képesek befolyásolni a gazdaság működését, a fenntarthatóságot célzó lépéseik önmaguknál tovább mutatnak. Épp ezért a felelősségük is jóval nagyobb, mint egy magánember vagy épp egy átlagos vállalkozás esetében. Ezt a feladatot segíti az ESG keretrendszere, amely ráadásul nem korlátozódik a környezeti fenntarthatóságra, hanem többek közt szociális, társadalmi elemeket is tartalmaz.
Fontos megemlíteni, hogy az ESG egyre inkább elvárás is, semmint csupán lehetőség, úgy a szabályozók, mint az ügyfelek részéről. Amelyik szereplő jobban meg tud felelni az újfajta elvárásoknak, versenyelőnybe kerülhet a piacon. Így tehát abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden szereplőnek érdekévé válik a fenntarthatósági átmenet gyorsítása.
Mit jelent az ESG?
Az ESG (Environmental, Social and Governance, magyarul környezeti, társadalmi és irányítási irányelvek) egy összetett gyűjtőfogalom. Elsődleges célja az, hogy a vállalatok és a pénzintézetek működését környezeti és társadalmi szempontok figyelembevételével fenntarthatóbbá tegye. Egy másik megfogalmazás szerint az ESG szempontrendszere a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő, nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követésének eszköze. Az ESG-szemléletet alkalmazó cégek számára kiemelten fontos a transzparencia, amelynek jegyében igyekeznek tevékenységük hatásait mérni, legyen szó akár a szén-dioxid-kibocsátásról, akár más mutatóról.
ESG a gyakorlatban
Vegyünk egy egyszerű példát! Napelemes rendszert telepíteni igencsak fenntartható és zöld dolognak számít, hiszen ezzel hozzájárulunk a fosszilis energiatermelés részarányának csökkentéséhez. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy egy ilyen beruházás megfeleljen az ESG elveinek. Ehhez már azt is meg kell nézni, hogy a napelem gyártója mennyire környezetbarát technológiával termel, újrahasznosítható anyagokat használ-e, munkásai tisztességes körülmények között és bérezéssel dolgoznak-e. Az ESG keretrendszere a manapság egyre szélesebb körben használt teljes életciklust figyelembe veszi, kiterjesztve ezt a társadalmi aspektusokra is.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tehet a fenntarthatóságért egy pénzintézet? – Podcast
Aktuális adásunkban Szege Györggyel, a Magyar Bankholding ESG és fenntarthatósági vezetőjével beszélgetünk a pénzintézetek előtt álló fenntarthatósági kihívásokról.
Az elektromos autók a napelemekhez hasonlóan a fenntarthatóság jelképeivé váltak. Azonban egy vállalat esetében nem merülhet ki a zöldülés annyiban, hogy a céges flottát elektromos meghajtású gépkocsikra cserélik. Bár fontos a papírmentes iroda kialakítása, önmagában még ez sem elég. Az ESG szempontrendszere alapján fontos az is, hogyan viszonyul a cég a társadalomhoz, a munkavállalóihoz, hogy jelentős szerepet kapjon például a munkavállalók jólléte. A harmadik irányítási láb jelentősége abban áll, hogy biztosítja a transzparens működést. Ennek nyomán a vállalat időről időre számot ad a tevékenységéről vagy épp a fenntarthatósági vállalásaiban elért eredményeiről, a haladásáról.
Ebből már látható, hogy a korábbi, főleg a profitérdeket szem előtt tartó befektetési döntések az ESG nyomán jelentősen átalakulnak. A szempontrendszert alkalmazó befektetők értékelik az adott vállalat vagy befektetés fenntarthatóságát és társadalmi felelősségvállalását. Ennek vezérfonalát az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja alkotja.
Fontos cél az összehasonlíthatóság
Az ESG-rendszer egyik nem titkolt célja, hogy összehasonlíthatóvá tegye a vállalatok és pénzintézetek fenntarthatósági törekvéseit, mérhetővé téve az általuk megtett utat. Erre jöttek létre az ESG-teljesítménymutatók, amelyek kvalitatív és kvantitatív információkat is hordoznak. Sajnos egyelőre nem tartunk ott, hogy egységes értékelési rendszer szerint vethessük össze az egyes szereplőket. Ennek az az oka, hogy egyes mutatók, például a karbonlábnyom kiszámítása óriási munka, rengeteg adatot igényel. Ráadásul egy pénzintézet esetében az is nagyon fontos, hogy ne csupán a saját kibocsátások legyenek számontartva, hanem az ügyfelek kibocsátásaira is legyen rálátás.
A munka elindult, és már a következő években egészen biztosan tisztábban fogjuk látni, hogy az egyes szereplőknek milyen – számszerűsíthető – hatása van a környezetre. Ez egyébként alapfeltétele a karbonsemlegességi vállalásoknak is, hiszen így tudjuk meg, hogy pontosan mekkora kibocsátást kell csökkenteni, illetve ellentételezni.
