A korábbi köztársasági elnök – immár hagyományként – a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahéten is megtartotta rendhagyó tanóráját. Áder János előadásában az erdők szerepéről és megőrzésük fontosságáról beszélt a Váci Piarista Gimnázium diákjai, valamint – az online közvetítésen keresztül – a Kárpát-medence sok ezer diákja előtt.
Megnyitóbeszédében az intézmény igazgatója – Ivony István Ferenc pápa Laudato si’ című enciklikájából idézve – a teremtett világ védelmét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, szembeállítva az eldobhatóság kultúráját a felelős fogyasztással. Matolcsy Miklós, a témahetet szervező Alapértékek Nonprofit Kft. vezetője röviden beszélt a eseményről és annak alapvető fókuszpontjairól. Ezután vette kezdetét a volt köztársasági elnöknek, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének előadása.
Nem látjuk a fától az erdőt? – Az erdők valódi védelme
Ahogy ezt a szervezők is kiemelték, Áder János az évek során több mint száz ehhez hasonló tanórát tartott már az ország különböző pontjain. A mostani előadás központi gondolata az erdő volt mint komplex ökoszisztéma, amelyre nem tekinthetünk pusztán erőforrásként. Ahogy elhangzott, az erdő egy élő közösség, amelynek kiemelt szerepe van a biodiverzitás fenntartásában, a vízkészletek megőrzésében és – a mikroklíma szabályozása révén – a klímaváltozáshoz való adaptációban.
Áder János 5 interaktív kérdés köré fűzte fel a legfontosabb mondanivalóit. Például azt, hogy a fák története 380–400 millió évvel ezelőtt kezdődött: ha bolygónk 4,5 milliárd éves korát 24 órának tekintjük, akkor az erdők nagyjából éjfél előtt két órával jelentek meg, és egyből zajos sikert arattak, hiszen a világ minden táján meghatározó területeket borítottak be. Olyannyira, hogy a modern ember megjelenése előtt a szárazföldi területek 50%-át borították. Aztán éjfél előtt 2 perccel megjelent az ember, és – bár nem rossz szándékkal, hanem önös céllal – a világ erdeinek közel felét elpusztította. A folyamat pedig nem állt meg, hiszen még napjainkban is évente akkora területről tűnik el az erdő mint Olaszország.
A földet édenkertként kaptuk a teremtőtől, az unokáinknak ne vad pusztaságként adjuk tovább. – – áll Ferenc pápa híres enciklikájában, melyet Áder János is többször felidézett az előadás során
Miért probléma az erdők eltűnése?
Az erdőnek nagyon sokat köszönhetünk. Bár mint az előadásból kiderült, a szén-dioxid elnyelést tekintve az óceánok, a talaj és a gyepek után csak a negyedik helyen áll, de szerepe így is kulcsfontosságú a kiegyensúlyozottan működő ökoszisztéma, és benne az emberi élet védelmében. A másfél fokos célt minden jel szerint már nem tudjuk elérni, és talán globálisan a két fokot is át fogjuk lépni, sőt, a Kárpát-medence tekintetében ez már valószínűleg meg is történt, de erdők nélkül minden negatív hatás hatványozottan jelentkezik.
Magyarul az erdőknek kulcsszerep jut az alkalmazkodásban. Elég csak a hőmérsékletszabályozásra gondolni: aki sétált már nyáron erdőben tudja, hogy jóval kellemesebb, elviselhetőbb ott a klíma, mint egy napsütötte réten – hogy a várost ne is említsük. Ez a hatás pedig, például a csapadékképződés segítésével, távolabbi tájakra is hatás gyakorol, tehát erdő nélkül a városi élet is sokkal kellemetlenebb lehet. Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy az erdő rendkívül diverz és nagyon fontos élőhely, az ember számára pedig a rekreáció, a feltöltődés tudományosan is bizonyítottan fontos terepe.
Mire érdemes odafigyelnünk?
Az erdők valódi kincsesládák, és a legnagyobb értékek lehet, hogy a lábunk alatt vannak. Ahogy Áder János elmondta, egyetlen fa egy méternyi gyökeréhez akár ezer méternyi gombafonál is kapcsolódhat. Azon túl, hogy az ember számára láthatatlan talajlakók a növények tápanyagellátását segítik, a fák közti kommunikáció kulcsfontosságú szereplői is. Még csak éppen kezdjük megismerni ezt a folyamatot, a talaj internetét, melyről a volt köztársasági elnök által ajánlott Peter Wohlleben is írt „A fák titkos élete” című könyvében. De élnek más csodálatos teremtmények is a föld alatt: a giliszta például minden nap a saját testtömegével megegyező mennyiségű humuszt állít elő, miközben lazítja a talajt, élőhelyet nyújta a fák és más növények táplálásában kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak.
Érdemes visszanézni a rendhagyó tanórát (melyet a cikk alatti lejátszóra kattintva lehet megtenni), mert egyértelművé válik belőle: a fák és az erdők védelme nem csupán a természetvédelem miatt fontos. A saját jövőnk múlik azon, hogy képesek leszünk-e felismerni a fák által létrehozott komplex élőhelyek fontosságát, és sikerül-e megőriznünk őket.