Sokak hobbija a gombagyűjtés. Egy-egy sikeres túra után számos gombász mutatja meg büszkén a zsákmányát például a szakosodott Facebook-csoportokban. A képek alatt néha vérre menő viták folynak, ennek kiváltó oka pedig szinte mindig az, hogy a gombagyűjtő jelentősen túlteljesítette a kvótát. A vonatkozó szabályozás szerint ugyanis naponta összesen 2 kilogramm gomba gyűjthető fejenként. Cikkemben azt járom körül, hogy mit gondol erről a gombásztársadalom, illetve van-e értelme ilyen módon szabályozni a kérdést.
A jogszabály egyértelműen fogalmaz
Az erdők védelméről rendelkező törvény célja, hogy óvja erdeinket a túlzott használattól, védje az erdei életközösségeket, következésképp azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, melyek mindannyiunk számára élhetőbb, egészségesebb környezetet biztosítanak. Ahogy a bevezetőben írják, az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban, szabályozott módon lehet gazdálkodni.
Az állami tulajdonú erdők közérdekű szolgáltatásait tehát mindannyian élvezhetjük, de ezek megőrzése mindannyiunk közös felelőssége is. Ezen szolgáltatások között szerepel az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs vagy épp gyógynövény gyűjtése. Ezt részletesen a Földművelésügyi Minisztérium rendelete szabályozza, amely arra is kitér, hogy mit jelent pontosan az egyéni szükséglet: személyenként naponta legfeljebb 2 kilogramm gomba, 2 kilogramm vadgyümölcs vagy 2 kilogramm gyógynövény gyűjthető, ettől eltérni csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetne. Fontos azt is megjegyezni, hogy a saját részre gyűjtött gomba kereskedelmi forgalomba nem hozható.
Mit gondolnak a gombászok?
A közel 150 ezer tagot számláló Gombászok Facebook-csoportban feltett kérdéseimre érkezett válaszok is egyértelművé tették, hogy a gombászokat igencsak megosztja a téma. Az érvek között mindkét oldalon találni olyat, amely méltányolható, így egyértelműen igazságot tenni nem lehet, ráadásul magát a szabályozást is több szempontból érték kritikák. A kérdés tisztázásához viszont a jogszabályi, morális, illetve praktikus dimenziókon túl a gyűjtés ökológiai hatásaival is foglalkozni kell.
„Többet gyűjtünk, mint 2 kg, mert…”
Az egyik leggyakoribb érv a limit túllépése mellett, hogy a gombászok ritkán és/vagy nagy nehézségek árán jutnak el a gyűjtőhelyre, ráadásul a gyűjtés nem is mindig eredményes. Ez már csak azért is érdekes szempont, mert szociális vetülete is lehet a gombagyűjtésnek, magyarul sokan csak akkor engedhetik meg maguknak az (erdei)gombát, ha maguk mennek el érte. Idős, mozgásukban korlátozott vagy rászoruló emberek esetében – véleményem szerint – mindenképp méltányolható lenne, hogy egy-egy alkalommal, az észszerűség keretein belül, többet szedhessenek. Volt, aki azt írta, évente csak kétszer jut el gombászni, amit talál, azt szeretné hazavinni, esetleg télre is félretenni kicsit. Az majdnem biztos, hogy nem ez a csoport „rabolja le” a hazai erdőket.
Egy másik jellemző érv a gyűjthető mennyiség meghaladása mellett, hogy nincs mindig gomba. Ez valóban így van, a termőtestek akkor bukkannak elő, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Ezt a kérdést két irányból közelíthetjük meg. Nyilván valamennyire ismerni kell a gombákat ahhoz, hogy ne menjünk potyára az erdőbe, de a gyakorlott gombászok azért általában tudják, mikor érdemes nekivágni, így a „nincs mindig” egyik felét megoldottuk: amikor nincs, akkor nem is kell menni. Másrészről viszont jogos lehet a felvetés, hogy ha valami ritkán elérhető, olyankor kell belőle bespájzolni, amikor éppen van. Ez az érv viszont éppen csak addig lehet jogos, amíg abból indulunk ki, hogy
a) mi vagyunk az egyetlen gombászok a világon, és nem kell hagynunk másnak,
b) a túlszedés nem jár negatív következményekkel a gombára nézve.
Az első állítás megcáfolásához nem kell gombakutatónak lenni, a másodikhoz azonban megkérdeztem egy szakembert! Csizmár Mihály mikológus szerint még a kutatók körében is megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy miként befolyásolja a gombákat a túlgyűjtés. Extrém mértékű túlgyűjtés esetén talán számolhatunk azzal, hogy az adott területen csökken a gombák száma, de ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent a területek bolygatása. Ebből következően tehát megkockáztatható az állítás, hogy amíg „szépen” szedjük le egy területen a gombákat, addig a túlszedés biológiai értelemben nem okoz jelentős károkat.
Kapcsolódó bejegyzések
Utazás a gombák rejtélyes világában – Podcast
Mindenhol körülvesznek minket, mégis keveset tudunk róluk. Csizmár Mihály gombakutatóval beszélgettünk a gombák természetéről, jelentőségéről.
Persze, az sem teljesen mindegy, hogy milyen gombákról van szó! A földalatti gombák szedésére más szabályok vonatkoznak, ezek esetében engedélyhez, sőt vizsgához kötött a gyűjtés, nem függetlenül attól, hogy az illegális gyűjtés sok kárt okozott korábban. Csizmár szerint a nem körültekintő gyűjtők megbolygatják a talajfelszínt, emiatt a micélium is sérül, ez pedig már valóban hatással lehet a gombák jövőbeli mennyiségére.
A mikológus szerint hasonló, de sokkal súlyosabb probléma a vadak túltartása. A vaddisznók például számos helyen feltúrják az erdőket, ezzel megkárosítva a talajban lévő micéliumot is. Ez nemcsak a gombák szempontjából káros, hanem a feltúrt talaj gyorsabban szárad ki, és nagyobb az esélye annak, hogy az inváziós fajok megtelepedjenek az adott területen.
„Nem gyűjtünk többet a megengedettnél…”
A válaszadók másik nagy táborát azok adták, akik egyetértenek a törvényben meghatározott 2 kilós limittel. Sokan úgy vélik, hogy egy háztartásban nincs szükség a megengedettnél több gombára, illetve ha mégis, akkor hajlandók többször eljárni gombáért. Szintén nagyon jellemző válasz volt, és ezt sokan megemlítették, hogy egyszerűen azért nem szednek többet, mert akkor nem marad másnak. Bár többen jelezték, hogy a törvényhozó valószínűleg teljesen járatlan a témában, a szándéka kiviláglik a korlátozásból: annyit szedj, hogy másnak is maradjon! Ez különösen annak fényében érdekes, hogy olyan válaszadó is akadt, aki azzal indokolta a limit túllépését, hogy mások még jobban túllépik!
Ezen a ponton lehetetlen nem megemlíteni a közlegelők tragédiáját. A példázat azt mutatja be, hogy egy közös használatú erőforrás (esetünkben a gomba) addig elérhető optimálisan, amíg minden fél betartja az alapvető szabályokat. A szabályt megkerülők időlegesen nagyobb hasznot realizálhatnak, de ahogy mind többen fedezik fel, hogy a túlszedéssel jobban járhatnak, úgy válik mindenki számára kevésbé elérhetővé a közös erőforrás. Tehát az, aki ma túlszedi magát, nemcsak a többieket akadályozza abban, hogy a szabályozott mennyiséghez hozzáférjenek, hanem saját magát is, hogy például a következő napon újra sikerrel gyűjthessen.
Röviden úgy is fogalmazhatnánk: ha a szabályokat sokan megszegik, akkor egyre több munkával jutunk egyre kevesebb gombához, és ez alól azok sem jelentenek kivételt, akik túlgyűjtenek. Az etikus gombász tehát semmiképpen nem szed olyan mennyiségben, amivel veszélyezteti, hogy a többi gombász is ízletes zsákmánnyal térhessen haza. Legalábbis egy ideális világban, ettől viszont lehet, hogy még távol vagyunk: a válaszadók között volt, aki szerint a törvénytisztelő gombászokat „megvetés övezi”.
Kapcsolódó bejegyzések
Gombák az ázsiai konyhában – Nem lehet betelni velük!
Levesek, mártások és különböző izgalmas ételek elemei: ismerd meg az ázsiai gasztro csúcshozzávalóit!
A törvény sem tökéletes?
A fentiekkel együtt több hozzászóló mutatott rá arra, hogy a szabályozás sem tökéletes, és nem minden esetben életszerű. A kérdés körüljárásában segítségemre volt Herczeg Noémi gombaszakellenőr, aki az óriáspöfeteget hozta példaként: ez a gomba akár 5–10 kilós is lehet. Vajon ha valaki ilyen példányba botlik, annak le kellene kanyarítania egy 2 kilós darabot, a többit pedig otthagyni? A szakértő szerint a törvénynek elsősorban a megélhetési gombaszedők miatt lehet értelme, ilyenből azonban kevés van Magyarországon, mert kevés az igazán jó terület is. Ennek ellenére többen is jelezték, hogy bizony tudnak olyanokról, akik illegálisan, kereskedelmi céllal, nagy mennyiségben gyűjtik a gombát. Fontos jelezni, hogy az ilyen tevékenység nem tilos, de engedélyekhez kötött.
Arra is sokan rámutattak, hogy teljesen felesleges szabályokat hozni addig, amíg nincs, aki betartassa. Bár az erdészeti hatóság ellenőrizhet, és bírságot is kiszabhat, a gyakorlat azt mutatja: ez nem valódi visszatartó erő. Ráadásul, ahogy valaki felhívta rá a figyelmet, ha esetenként van is egy-egy bírságolás, annak összege nevetségesen alacsony ahhoz képest, amennyit az illegálisan gyűjtött gombák eladásából szerez az illető.
Többen írták, hogy a mostani szabályozás előtt nem volt ilyen jellegű mennyiségi korlátozás a gombaszedésre, mégis jutott mindenkinek. És bár az mostani törvényt láthatjuk az állami túlszabályozás eseteként is, én mégis úgy látom, hogy a jogalkotói szándék helyes volt, ha nem is kapott tökéletes formát. A megismert álláspontokat figyelembe véve, véleményem szerint, szerencsésebb lenne súlylimit helyett egyfajta életszerűségi limitet meghatározni és a hatóságra bízni annak eldöntését, hogy rapsiccal vagy szép zsákmányra lelő, becsületes gombásszal van-e dolga. Az viszont jogos meglátás, hogy részben a többi gombász, részben a természet védelme érdekében több hatósági személyre és elrettentőbb büntetési tételekre lenne szükség.
Van véleménye a témában, esetleg máshogy látja a kérdést? Várom meglátásait a zsombor.novak@greendex.hu címen!
A borítókép illusztráció! A cikkben használt fotók forrása: canva.com
