A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) az élelmiszer-biztonságnak és a minőségi élelmiszerek előállításának egyik legfontosabb pillére Magyarországon, melynek alapjait 1976-ban fektették le.
Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a VIII. Húsipari Szakmai Napon arra emlékeztetett, hogy a szabályozás elsősorban az ipar és a hatóságok számára nyújt technológiai és ellenőrzési támpontokat, ugyanakkor minden piaci szereplő számára irányadó. A cél az, hogy a fogyasztók és a kereskedők egyaránt pontosan tudják, mit várhatnak el egy-egy terméktől. A Magyar Élelmiszerkönyv ennek megfelelően a minőségi élelmiszerek előállításának előmozdítását és a fogyasztói tudatosság erősítését szolgálja.
Kapcsolódó bejegyzések
Így tehet az élelmiszeripar a fenntarthatóságért – Podcast
A fogyasztói igények formálják az élelmiszeripart, így mindennapi döntéseinkkel tehetünk azért, hogy fenntarthatóbb pályára álljon.
Dr. Felkai Beáta Olga elmondta, az élelmiszerkönyv három kötetből áll, a kötelező előírások mellett irányelveket is tartalmaz, amelyeket fokozatosan emelnek át a jogszabályi környezetbe. A szabályozási munkát egy 15 fős, paritásos alapon működő szakbizottság felügyeli: 6 fő képviseli az ipart, 6 fő a minisztériumokat és a hatóságokat, míg 3 fő a tudományos és fogyasztóvédelmi területet. A rendszer működését jelenleg 8 aktív szakbizottság segíti, többek között a húsipar, a tejipar, az édességipar és a sütőipar területén. Ezek a testületek dolgozzák ki az egyes termékkörökre vonatkozó technológiai részleteket, valamint a piaci változásokhoz való alkalmazkodás szakmai kereteit.
A helyettes államtitkár ismertette, hogy az elmúlt időszakban jelentős szigorítások történtek. Például a húskészítményekben sor került az érlelt kolbászok esetében a félszáraz és a száraz kategória létrehozására az eddigi piaci gyakorlatnak megfelelően. Ezentúl a kolbásznak is lehet nemespenész-bevonata, nemcsak a szaláminak. A tejtermékek körében kiemelt figyelmet kapott a trappista sajt szabályozása. A módosítás célja az volt, hogy a fogyasztók számára egyértelmű különbség legyen a valódi trappista sajt és az úgynevezett „trappista jellegű” utánzatok között, biztosítva ezzel az egységes minőséget a termékcsoporton belül. A sütő- és tésztaiparban új fogalmak bevezetésére került sor, így például megjelent a vadkovász és a friss tojással készült tészta meghatározása, reagálva a piaci igényekre és a fogyasztói elvárások változására.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem minden trappista, ami annak látszik
A jövőben nem lehet idegen eredetű tömbsajtokat megtévesztően trappistaként forgalmazni.
Dr. Felkai Beáta Olga kifejtette, az élelmiszerkönyvi szabályozás célja, hogy ne lehessen a fogyasztókat megtéveszteni, ezért kiemelt figyelmet kapnak a termékmegnevezések és a valós összetételt feltüntető jelölések. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv egy folyamatosan megújuló rendszer, melynek célja a tisztességes piaci verseny biztosítása, a minőségi élelmiszerek előállításának ösztönzése, a fogyasztók védelme és a magyar élelmiszeripar versenyképességének hosszú távú erősítése.
A fogyasztói tájékozódást segíti a Magyar Élelmiszerkönyv weboldala is, ahol a szakmai szabályozási szövegek közérthető formában, magyarázatokkal kiegészítve érhetők el. A kezdeményezés célja az élelmiszer-szabályozás átláthatóságának növelése és a tudatos vásárlói döntések támogatása.
Fotó: Canva