A héten – más számítások szerint már hónapokkal ezelőtt – az emberiség létszáma meghaladta a 8 milliárdot. Őrületes számról beszélünk, és még döbbenetesebb, hogy a népesség 1974 óta, mindössze 48 év alatt megduplázódott. Ahogy azonban arra a szakértők rávilágítanak, a kulcskérdés nem az emberek száma, hanem az, hogy mennyit fogyasztanak, és mennyit bocsátanak ki. Ebben a tekintetben viszont két részre szakad az emberiség.
Ahogy a phys.org cikkében olvasható, a pusztító szárazságtól szenvedő Kenyában 55 millió ember él, ami körülbelül 95-ször több, mint az amerikai Wyoming állam lakossága.
Wyoming azonban 3,7-szer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint Kenya.
Afrika összességében a világ népességének 16,7%-át teszi ki, de történelmileg a globális szén-dioxid-kibocsátás csupán 3%-ért felelős. Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a bolygó népességének 4,5%-a él, 1959 óta a kibocsátott szén-dioxid 21,5%-ért felelős.
Mint írják, egy átlagos kanadai, szaúdi vagy ausztrál ember a mindennapi életviteléhez több mint tízszer annyi szén-dioxidot-kibocsátás kapcsolódik, mint egy átlagos pakisztániéhoz – érdekes adalék, hogy az ázsiai ország egyharmadát épp idén öntötte el az árvíz, mely vélhetően közel sem lett volna ennyire pusztító az éghajlatváltozás hatásai nélkül.
Mennyire számít a népességszám?
Az ENSZ több forgatókönyvvel rendelkezik a jövőbeni népességnövekedésről. Drew Jones, a Climate Interactive munkatársa szerint függően attól, hogy 8,8 vagy 10,4 milliárdnál tetőzik majd az emberiség létszáma, 0,2 Celsius fok különbség lehet a hőmérséklet-emelkedésben. Ez sem kevés, de jól mutatja a valódi problémát, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adó hiánya, illetve a tonnánkénti 100 dolláros adó közötti különbség globálisan 0,7 Celsius fok melegedést jelenthet.
Az adatok tehát azt mutatják, hogy a gyakran hangoztatott érv, miszerint a túlnépesedés áll a klímaváltozás fokozódásának hátterében, egyszerűen tévedés. Katharine Hayhoe, a The Nature Conservancy vezető kutatója szerint „a világ népességének 50%-a, a legszegényebb emberek történelmileg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 7%-ért felelősek”. Ezzel szemben az éghajlatváltozás hatásai jelenleg a legpusztítóbban olyan országokban jelentkeznek, mint például Malawi, Mozambik vagy épp Afganisztán – ezek mind a legszegényebbek „élmezőnyébe” tartoznak.
A világ népességnövekedésének forrópontját Dél-Ázsia valamint a szubszaharai Afrika jelenti, azonban az ott élő emberek járulnak hozzá a legkevésbé az éghajlatváltozáshoz.
