Vidéken és a nagyvárosokban egyaránt gyakoriak a széncinegék, egy új kutatásban a köztük lévő különbségeket tárták fel.
A Glasgowi Egyetem a Journal of Animal Ecology folyóiratban számolt be arról a kutatásról, amely szerint a vidéki széncinegék tollazata élénkebb sárga, mint a városi rokonaiké. A tollminták vizsgálata egész Európára kiterjedt, melyből arra a következtetésre jutottak, hogy a városi cinegék észrevehetően fakóbbak, feltehetően étrendi okok miatt.
A beszámolóból kiderül, hogy a tollazat színének fontos szerepe van a kiváló színlátású madarak esetében, akár a ragadozókkal szembeni védekezésben, akár a párválasztásban. A széncinegék tollainak sárga árnyalata a zsákmányul szolgáló rovarokból ered, a rovarok pedig a saját táplálékukból, vagyis a növényekből veszik fel a pigmentül szolgáló karotinoidokat.
A kutatók úgy találták, hogy a városi cinegék nem jutnak elegendő karotinoidhoz, és ez akár az egészségükre is negatív hatással lehet. A karotinoidoknak fontos antioxidáns hatásuk van, melyre a szennyezéssel vidéki rokonaiknál többet küzdő városi cinegéknek igen nagy szükségük lenne. A kutatók szerint a fakóbb tollazat azt is jelezheti, hogy a városi cinegék kevésbé képesek védekezni a szennyeződések méreganyagai ellen.
A városi széncinegék fakóbb tolla azt is jelzi, hogy a városi környezet befolyásolja a táplálékláncot, habár úgy találtuk, e hatás erőssége nem egyforma Európa-szerte
– magyarázta Pablo Salmón, a kutatás vezetője.
A kutatás évei során gyűjtött tollat ugyanaz a személy vizsgálta azonos módszerrel. Egyforma megvilágításban mérte meg egy spektrofotométerrel a tollról visszavert színt, annak fényességét és a szín tisztaságát, minden egyes toll esetében hat különböző alkalommal, majd ezek átlagait osztályozta a kapott mérési adatok alapján. Már ebből kiderült, hogy a városi madarak tollának színe fakóbb a vidékieknél, de a fényességükben nem volt különbség. A szín tisztasága a pigmentek lerakódását jelzi, a fényesség a toll szerkezetére utal – olvasható a vizsgálati tanulmányban.
A városok növekedése, terjeszkedése miatt egyre több madár válik vidékiből városivá. Míg a városok enyhébb teleiből vagy a kevesebb ragadozó jelenlétéből előnyt kovácsolhatnak egyes madarak, a városi lét eltérő étrendet és több szennyeződést is jelent számukra. Korábbi kutatások már megállapították, hogy a vörös-narancs-sárga árnyalatok fakóbban mutatkoznak meg a városi állatokon – vidéki megfelelőikkel összevetve, ezek a kutatások azonban csak kis földrajzi területen folytak. Ebben a vizsgálatban azonban egész Európa erdeinek és városainak cinegéit tanulmányozták, az összegyűjtött tollaik segítségével.
Az összehasonlításokból az is kiderült, hogy míg például Lisszabon cinegéi jóval fakóbbak az ottani vidéki társaiknál, Malmö cinegéi és a helyi vidéki rokonaik közt szinte alig észrevehető a különbség. Bár egyes mérgező anyagok (pl. kadmium) a karotinoidok felvételét gátolja, a kutatók szerint itt nem erről van szó, hanem egyszerű étrendi eltérésről. Ez a városban rendelkezésre álló rovarok, főként hernyók eltéréseiből eredhet.
Kutatásunkkal arra a következtetésre jutottunk, hogy a városi madarak nem jutnak megfelelő élelemhez. Ha több őshonos fát és növényt ültetünk a kertekbe és a parkokba, segíthetjük a kismadarakat, és fiókáikat, hogy a számukra megfelelő rovarokból és pókokból álló étrendhez juthassanak
– tette hozzá Hannah Watson, a kutatás résztvevője.
A kutatók a mögöttes okokat további vizsgálatsorozatokkal szeretnék még jobban megérteni.