Minden cinegén van sárga szín? Mitől barát a barátcinege, és hogy lehet felismerni a madáretetőre érkező cinegefajokat? És a verebek tényleg elzavarják őket?

Szén-, kék- és barát-

Egy átlagos madáretetőn, például egy városi kertben vagy egy alföldi településen leginkább két cinegefaj megjelenése várható: a szén- és a kékcinegéé. Ezt a két fajt sokan ismerik: a széncinege hazai cinegéink legnagyobbja, alsóteste élénksárga, pofafoltja virítóan fehér, fejtetője pedig fénylő fekete. Háta zöldes. Hasán függőleges fekete csík fut végig, melynek kiterjedése utal a madár ivarára (a tojóké különösen a madár lábai között keskenyebb).

A kékcinege kisebb méretű, igen rövid csőrű madár. Fejtetője kék, háta zöldes, fehéres arcán vékony, sötét kantár, szemsáv húzódik. Hasa sárgás.

Ha egészen cinegeszerű, cinegés mozgású, de szürkésbarna-fehér-fekete madár érkezik az etetőnkre, ez szinte biztosan barátcinege. Jellegzetessége a fényes fekete sapkája (amelyről nevét kapta a szerzetesbarátok fejfedője után) és a csőre alatti fekete torokfolt. Ez a faj az előző kettőnél ritkább, de általánosan elterjedt hazánkban. Kedveli az erdős területeket, az Alföld jelentős részéről hiányzik, illetve ott ritkán bukkan fel. Még ha él is azon a vidéken, ahol a madarakat etetjük, leginkább az erdőktől nem túl távoli etetőkön jelenik meg.

Ritkább cinegéink

A fenyvescinege hazánkban szórványosan fészkel, azonban vannak évek, amikor nagy számban érkeznek hozzánk egyedei. Ilyenkor a madáretetőkön is megjelenhet. Legkönnyebben szögletes, fehér tarkófoltjáról ismerhető fel, de testalkata, fejformája is jellegzetes. Erről a cinegéről is hiányzik a sárga szín: a hideg színek dominálnak rajta, háta és szárnyai kékesszürkék (utóbbin két világos szárnycsík látható). 

Kapcsolódó bejegyzések

Biztos, hogy minden cinegét felismersz?

Itthon összesen hat cinegefaj él, valamint egyvalaki, aki kakukktojás, mert csak nevében rokona a többieknek. Van, akit könnyűszerrel felismerünk, míg másokat nem nehéz összetéveszteni.

Az említetteken kívül él nálunk búbos cinege és kormosfejű cinege is, melyek minden bemutatott fajnál sokkal ritkábbak. Legnagyobb eséllyel magasabb hegyvidékeinken, gyakran fenyvesek közelében találkozhatunk velük (bár a búbos cinege egyre többfelé előfordul, többek között a Balaton környékén is). Az eddig felsorolt 6 fajon kívül még egy cinegefaj fordult elő bizonyítottan Magyarországon: a lazúrcinege. Ez a Belorusszia, Oroszország táján elterjedt madárfaj eddig mindössze egyszer került szem elé Magyarországon.

Télen egyébként vendégcinegék is érkeznek hazánkba Európa más tájairól, de nemcsak a ritka, hanem a hazánkban gyakori fajok közül is. Az eddig ismerten legtávolabbról érkező – ornitológiai gyűrűje alapján egyedi szinten azonosított – széncinege legalább 1725 kilométerről, Oroszországból jött.

Elzavarják-e a verebek a cinegét?

Ez nem valószínű, még ha ránézésre így is tűnhet. A félreértés eltérő táplálkozásmódjukból fakadhat: a verebek általában letelepednek az etetőben vagy a földre szóródott eleség között, és helyben táplálkoznak. A cinegék pedig az elvitel hívei: beugranak egy-egy napraforgómagért, aztán elröppennek vele valamelyik közeli ágra, lábuk közé veszik a magot, és csőrükkel addig ütögetik, amíg hozzá nem férnek a héj alatt rejtőző értékes élelemhez. Ha megették, újra visszaröppennek az etetőre, de megint csak néhány másodpercet töltenek ott.

Kapcsolódó bejegyzések

3 + 1 egyszerűen elkészíthető madáretető

Így készíts gyorsan és egyszerűen madáretetőt kidobásra szánt dolgokból!

Vegyes csapatok

A téli időszakban, különösen havas, így szokatlanul néma időben gyakran lehet olyan érzésünk, hogy kihalt a táj. Aztán itt-ott, például egy nádszegélyben, egy kökényes-csipkebogyós bokrosban vagy egy erdőszélen hirtelen sokszínű madárcsapat tűnik fel. Több cinegefaj, őszapók, csuszkák, fakuszok és akár harkályok, például kis fakopáncsok keresgélnek egymás közelében, lazán együtt mozogva. Nagy élmény, ha ilyen csapatra bukkanunk túrázás közben, vagy ha megjelenik az etetőnkön.