
Minden cinegĂ©n van sárga szĂn? MitĹ‘l barát a barátcinege, Ă©s hogy lehet felismerni a madáretetĹ‘re Ă©rkezĹ‘ cinegefajokat? És a verebek tĂ©nyleg elzavarják Ĺ‘ket?
Szén-, kék- és barát-
Egy átlagos madáretetĹ‘n, pĂ©ldául egy városi kertben vagy egy alföldi telepĂĽlĂ©sen leginkább kĂ©t cinegefaj megjelenĂ©se várhatĂł: a szĂ©n- Ă©s a kĂ©kcinegéé. Ezt a kĂ©t fajt sokan ismerik: a szĂ©ncinege hazai cinegĂ©ink legnagyobbja, alsĂłteste Ă©lĂ©nksárga, pofafoltja virĂtĂłan fehĂ©r, fejtetĹ‘je pedig fĂ©nylĹ‘ fekete. Háta zöldes. Hasán fĂĽggĹ‘leges fekete csĂk fut vĂ©gig, melynek kiterjedĂ©se utal a madár ivarára (a tojĂłkĂ© kĂĽlönösen a madár lábai között keskenyebb).
Kép: Pribéli Levente
A kékcinege kisebb méretű, igen rövid csőrű madár. Fejtetője kék, háta zöldes, fehéres arcán vékony, sötét kantár, szemsáv húzódik. Hasa sárgás.
Kép: Pribéli Levente
Ha egészen cinegeszerű, cinegés mozgású, de szürkésbarna-fehér-fekete madár érkezik az etetőnkre, ez szinte biztosan barátcinege. Jellegzetessége a fényes fekete sapkája (amelyről nevét kapta a szerzetesbarátok fejfedője után) és a csőre alatti fekete torokfolt. Ez a faj az előző kettőnél ritkább, de általánosan elterjedt hazánkban. Kedveli az erdős területeket, az Alföld jelentős részéről hiányzik, illetve ott ritkán bukkan fel. Még ha él is azon a vidéken, ahol a madarakat etetjük, leginkább az erdőktől nem túl távoli etetőkön jelenik meg.
Kép: Pribéli Levente
Ritkább cinegéink
A fenyvescinege hazánkban szĂłrványosan fĂ©szkel, azonban vannak Ă©vek, amikor nagy számban Ă©rkeznek hozzánk egyedei. Ilyenkor a madáretetĹ‘kön is megjelenhet. Legkönnyebben szögletes, fehĂ©r tarkĂłfoltjárĂłl ismerhetĹ‘ fel, de testalkata, fejformája is jellegzetes. ErrĹ‘l a cinegĂ©rĹ‘l is hiányzik a sárga szĂn: a hideg szĂnek dominálnak rajta, háta Ă©s szárnyai kĂ©kesszĂĽrkĂ©k (utĂłbbin kĂ©t világos szárnycsĂk láthatĂł).
Az emlĂtetteken kĂvĂĽl Ă©l nálunk bĂşbos cinege Ă©s kormosfejű cinege is, melyek minden bemutatott fajnál sokkal ritkábbak. Legnagyobb esĂ©llyel magasabb hegyvidĂ©keinken, gyakran fenyvesek közelĂ©ben találkozhatunk velĂĽk (bár a bĂşbos cinege egyre többfelĂ© elĹ‘fordul, többek között a Balaton környĂ©kĂ©n is). Az eddig felsorolt 6 fajon kĂvĂĽl mĂ©g egy cinegefaj fordult elĹ‘ bizonyĂtottan Magyarországon: a lazĂşrcinege. Ez a Belorusszia, Oroszország táján elterjedt madárfaj eddig mindössze egyszer kerĂĽlt szem elĂ© Magyarországon.
Kép: canva
TĂ©len egyĂ©bkĂ©nt vendĂ©gcinegĂ©k is Ă©rkeznek hazánkba EurĂłpa más tájairĂłl, de nemcsak a ritka, hanem a hazánkban gyakori fajok közĂĽl is. Az eddig ismerten legtávolabbrĂłl Ă©rkezĹ‘ – ornitolĂłgiai gyűrűje alapján egyedi szinten azonosĂtott – szĂ©ncinege legalább 1725 kilomĂ©terrĹ‘l, OroszországbĂłl jött.
Elzavarják-e a verebek a cinegét?
Ez nem valĂłszĂnű, mĂ©g ha ránĂ©zĂ©sre Ăgy is tűnhet. A fĂ©lreĂ©rtĂ©s eltĂ©rĹ‘ táplálkozásmĂłdjukbĂłl fakadhat: a verebek általában letelepednek az etetĹ‘ben vagy a földre szĂłrĂłdott elesĂ©g között, Ă©s helyben táplálkoznak. A cinegĂ©k pedig az elvitel hĂvei: beugranak egy-egy napraforgĂłmagĂ©rt, aztán elröppennek vele valamelyik közeli ágra, lábuk közĂ© veszik a magot, Ă©s csĹ‘rĂĽkkel addig ĂĽtögetik, amĂg hozzá nem fĂ©rnek a hĂ©j alatt rejtĹ‘zĹ‘ Ă©rtĂ©kes Ă©lelemhez. Ha megettĂ©k, Ăşjra visszaröppennek az etetĹ‘re, de megint csak nĂ©hány másodpercet töltenek ott.
Vegyes csapatok
A tĂ©li idĹ‘szakban, kĂĽlönösen havas, Ăgy szokatlanul nĂ©ma idĹ‘ben gyakran lehet olyan Ă©rzĂ©sĂĽnk, hogy kihalt a táj. Aztán itt-ott, pĂ©ldául egy nádszegĂ©lyben, egy kökĂ©nyes-csipkebogyĂłs bokrosban vagy egy erdĹ‘szĂ©len hirtelen sokszĂnű madárcsapat tűnik fel. Több cinegefaj, Ĺ‘szapĂłk, csuszkák, fakuszok Ă©s akár harkályok, pĂ©ldául kis fakopáncsok keresgĂ©lnek egymás közelĂ©ben, lazán egyĂĽtt mozogva. Nagy Ă©lmĂ©ny, ha ilyen csapatra bukkanunk tĂşrázás közben, vagy ha megjelenik az etetĹ‘nkön.
BolygĂłnk gazdag Ă©lĹ‘világának megismerĂ©se, Ăłvása Ă©s megĹ‘rzĂ©se kiemelt tĂ©ma volt a Planet Budapest 2023 FenntarthatĂłsági ExpĂłn. A Your Planet elnevezĂ©sű kiállĂtáson az Ă©rdeklĹ‘dĹ‘k megtudhatták, hogy mikĂ©nt tehetnek lĂ©pĂ©seket egy fenntarthatĂłbb Ă©let felĂ©, hogy ilyen mĂłdon rĂ©szt vegyenek a termĂ©szet vĂ©delmĂ©ben.