Az űrben tavaly december óta keringő SMOG-P a 350 km magasságú pályáról 4000 km átmérőjű kör területén tesz megfigyeléseket. A SMOG-P, a világ legkisebb, 5x5x5 cm-es műholdja, amelyet a Műegyetemen hoztak létre, antennájába érkező jelek révén már 2000 mérést rögzített.   A SMOG projektet Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense vezeti. 

Az űreszköznek kettős célja van: egyrészt a fedélzetén berendezéseinek működéséhez megfelelő környezetet teremt, másrészt elektroszmog-mérési feladatait a Földről kapott instrukcióknak megfelelően folyamatosan végzi, és küldi vissza az adatokat.

Az elektroszmog nem más, mint az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás. Az elnevezést rendszerint azok használják, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni szükséges. Az egészségkárosító hatást a tudomány még egyértelműen nem bizonyította.

A kutatócsoport a mérési adatai alapján igyekszik meggyőzni az Európai Űrügynökség Föld megfigyeléssel foglalkozó munkacsoportját, hogy az elektroszmogot, bár más módon szennyezi a Földet, a környezetre káros jelenségek közé érdemes bevonni. Emellett a Nemzetközi Távközlési Egyesülethez is eljutnak a mérési eredmények, hogy felhasználhassák  a földi távközlési rendszerek tervezésénél.

A mérési eredmények alapján Európa fölött készült spektrumképről megfigyelhetők a 810 és 950 MHz körüli, a nagy TV adók által sugárzott jelek mellett olyanok, amelyek a mobil rendszerekből származnak, és amelyek jelenlétére az alacsony tartományban nem számítottak a kutatók. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a mobil szolgáltatók antennarendszerei nemcsak a tartományukban, hanem alatta is jelet bocsájtanak ki, ami a szükségesnél nagyobb teljesítményre utal.