A méhpusztulás globális jelenség. Ráadásul nemcsak a mézet termelő házi méheket érinti, hanem a legtöbb beporzó rovar populációja csökken. Beporzók nélkül viszont az emberiség napjai is meg vannak számlálva. A probléma itthon is jelen van, ráadásul augusztusban nálunk is megjelent a méhgyilkosnak tartott ázsiai lódarázs. Holnapután című rádiós podcastunk aktuális adásában Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével beszélgetünk a kihívásokról, a beporzók és a méhészet fontosságáról, valamint arról, hogy átlagemberként mit tehetünk a hártyásszárnyúak védelmében.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést az alábbi lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Fontos leszögezni, hogy a méhpusztulás nem csupán a méhészek problémája. Ahogy vendégünk felhívja rá a figyelmet, a jelenség az élelmiszer-termelést is veszélyezteti, mivel a méhek nélkülözhetetlenek a növények beporzásában. Ahogy az MTA oldalán olvasható, a 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be. Összességében élelmünk 30–35 százaléka az állati beporzás sikerességétől függ. Ebből persze az is következik, hogy nem a házi méh az egyetlen beporzó, de a náluk megfigyelhető tendenciák vadon élő társaikat is jellemzik.
A méhpusztulás hátterében a környezetszennyezés áll, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaságban használt növényvédő szerek. Ezek elterjedése a világ számos részén – így hazánkban is – komolyan visszavetette a beporzó rovarok számát, és megnehezíti a méhészek dolgát is. Bross Péter szerint a mai méhek – az őket ért ártalmak miatt – sokkal kevésbé vitálisak. Ahogy meséli, pályája kezdetén egy-egy nagyobb méhcsaládot kétfelé osztott, a méhek pedig így is remekül termeltek. Mára ez megfordult, és két méhcsaládot kell egyesíteni, hogy eredményesen tudjanak dolgozni.
Kapcsolódó bejegyzések
Rohamosan gyengül a méhek immunrendszere – Interjú Illés András méhésszel
Illés András, felsőörsi méhésszel beszélgettünk a mézről és a méheket érintő pusztulásról.
Megjelent az ázsiai lódarázs
A méhpusztulás oka lehet az is, ha olyan fajok jelennek meg, melyek veszélyt jelentenek a házi méhre. Ilyen az Európában néhány évtizede megjelent ázsiai lódarázs, melynek fő tápláléka a méh. A rendkívül szapora fajt elsőként Franciaországban figyelték meg, ahova egy kereskedelmi hajón került. Azóta – évente nagyjából 70–90 km-t terjeszkedve – a kontinens jelentős részén előfordul, idén augusztusban hazánk nyugati térségében is észlelték. És hogy ez miért probléma? Az invazív ázsiai lódarázs képes kiirtani akár 40–60 családos méhészeteket is, a méhek pedig nem tudják megvédeni magukat tőle.
Vendégünk szerint egyelőre úgy tűnik, sikerült likvidálni a betolakodó darazsakat, de biztosat majd tavasszal lehet mondani, amikor a környéken elhelyezett darázscsapdák alapján meg lehet állapítani, hogy maradt-e még belőlük.
Kapcsolódó bejegyzések
Darazsak a ház körül – Védekezz ellenük környezetbarát eszközökkel!
A darazsak csupán 1%-a ártalmas az emberre, de kiveszik részüket a beporzásból, és fontos elemei a biodiverzitásnak is. Oda kell figyelnünk rájuk!
A beporzás kulcsfontosságú
Méhészek nélkül a mezőgazdaság termelékenysége meg sem közelítené a mostanit. Magyarországon szerencsére egyáltalán nem kell aggódni azért, hogy be lesznek-e porozva a gyümölcsfák vagy a kerti növények, mert a vadon élő beporzók és a méhészek biztosítják ezt. Azonban nem mindenhol ilyen jó a helyzet.
Az Egyesült Államok példája rávilágít arra, mi történik, ha a méhek számának csökkenése bekövetkezik. Az országban az utóbbi évtizedekben jelentős méhpusztulások történtek a nagyüzemi mezőgazdaság elterjedése miatt, ezzel párhuzamosan pedig az olcsó importméz miatt egyre több méhész hagyott fel a szakmával. A beporzók eltűnésével veszélybe került a mezőgazdaság, így manapság a megmaradt méhészek egyik fő bevétele már nem a méz, hanem a gazdálkodók által fizetett beporzási díj. Ennek fejében a méhész az ültetvényre költözteti méheit az adott növény virágzási időszakában.
Kapcsolódó bejegyzések
A királynők rajongója – interjú egy hivatásos méhmentővel
Hogy lesz valaki méhmentő? És ha már az, miért fél a darazsaktól? Egy új dokumentumfilm-sorozat apropóján beszélgettünk Charlie Agarral.
Van azonban ennél is elszomorítóbb példa. Ahogy Bross Péter mondja, az egyik kínai régióban – amely az egész országot ellátja körtével – a fákat évi 18–20 alkalommal permetezik. Ennek következtében már vagy 20 éve teljesen eltűntek a beporzó rovarok – valamint a többiek is, ennek nyomán pedig a madarak egy része is –, és emberek porozzák a fákat.
Mit tehetünk a beporzókért?
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint bárki tehet a beporzók védelméért. A madárbarát kertek mintájára érdemes létrehozni beporzóbarát kerteket, illetve rovarhoteleket, méhlegelőket létesíteni. Nem kell túl nagy dolgokra gondolni, már egyetlen balkonládányi virág nagy segítséget jelent beporzóinknak. Érdemes a gyógynövényeket előnyben részesíteni. Ha van fű a kertünkben, fontos hagyni olyan foltokat, ahol megnőhetnek és virágozhatnak a növények. Vadvirágos minirétünk vonzza majd a beporzókat. Végül pedig fontos, hogy ha szeretjük a mézet, akkor válasszunk magyar termelőktől. A legjobb, ha helybéli méhésztől vásárolunk.
Ahogy vendégünk mondja: olcsó mézet lehet importálni, de beporzást nem.
