A Velencei-tó leginkább a nyári szezonban népszerű úti cél a kikapcsolódni vágyóknak, pedig a környék remek lehetőségeket tartogat azok számára is, akik egy fővároshoz közeli, könnyű kirándulást terveznek az őszi hónapokban.

A Velencei-hegység a maga 352 méteres legmagasabb pontjával hivatalosan csak dombságnak számít, cserébe viszont Magyarország legöregebb „hegysége”, a tömegét adó gránit nagyjából 300 éve keletkezett. A terület különlegessége, hogy hazánkban csak itt és a Geresi-dombságban lehet a gránitot a felszínen tanulmányozni.

Kapcsolódó bejegyzések

Kisokos: Miért fontos a biodiverzitás megőrzése?

A biodiverzitás a földi létezés sokszínűségét, az élőlények fajainak összességét jelenti. Az élet alapja.

Adottságai révén a környék rövidebb és hosszabb túrákra is alkalmas, a kevés szintkülönbség miatt kisebb gyermekekkel vagy nem túl sportos életmódúak által is könnyen bebarangolható. Jómagam a terepfutás szerelmese vagyok már középiskolás korom óta, így tapasztalatból mondhatom, hogy a terület kiválóan futható akár gyakorlatlanabb futók számára is, de a kerékpárosok is remek útvonalakon tekerhetnek errefelé.   

Az egész Velencei-hegység sűrűn át van szőve turistaútvonalakkal, és remekül megközelíthető Pákozd, Nadap, valamint Sukoró irányából is, így számtalan lehetőségünk van szebbnél szebb útvonalakon bejárni a területet.

Kapcsolódó bejegyzések

Magyarország legszebb kilátói: 8+1 túratipp!

Hazánk legjobb kilátói a hegyek, a különleges építészeti megoldások és a Balaton szerelmeseinek.

A Gránit-tanösvény és a Pákozdi-ingókövek

A környék minden bizonnyal legismertebb és legizgalmasabb része, ahol a körtúránk során többfelé hanyagul „szétdobált”, érdekes alakú és annál is furcsább alakzatokba tömörült sziklákat láthatunk. Némelyik sziklahalomnál olyan érzésünk támadhat, mintha csak a Szentlélek tartaná össze és menten leomlana, ezért is nevezik őket ingóköveknek.

Szerencsére leomlástól nem kell tartanunk, és a bátrabbak, ügyesebbek biztonságosan felmászhatnak például a Pogány-kőre, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul elénk. Az útvonalon egyébként érdekesebbnél érdekesebb sziklákba botlunk (Kocka-kő, Oroszlán-szikla), ám némelyikük megmászása – mint például a Pandúr-kőé – nagyobb körültekintést kíván.

A tanösvény hossza 7,3 kilométer, az összes szintemelkedés 158 méter, azonban ha nem Pákozdon kezdjük a túrát, hanem a Bella-tótól indulunk, akkor nagyjából 1,5 kilométerrel rövidebb lehet az utunk.

A Bella-tó partján egyébként is érdemes kicsit elidőzni, mert bár a Bella-patak mentén mesterségesen kialakított, egykor fürdőként funkcionáló tavacskában már megmártózni nem szabad, de piknikezéshez vagy a túra utáni pihenéshez kiváló helyszín lehet.

Kővé vált gyapjúzsákok

A terület másik jellegzetes képződményei az úgynevezett „gyapjúzsákok”. Ezek a kerekded kövek szintén a gránit mállása során alakulnak ki, ám amíg az ingókövek a kőzetpusztulás során leginkább négyszögletes formát vesznek fel, a Cholnoky Jenő által elnevezett gyapjúzsákok esetében a kőzetek hagymahéjszerűen mállanak le, így jönnek létre a gömbölyű formák.

Pákozdi duplahurok

Ezt a Természetjáró applikációban megtalálható kört elsősorban futóknak ajánlom, de természetesen túrázva vagy kerékpárral is teljesíthető. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a lakóhelyemhez igen közel esik Pákozd, így ha éppen egy könnyebb, közepes hosszúságú hétvégi futásra vágyom, gyakran esik a választásom erre.

A pálya minden évszakban jól futható azok számára is, akik nincsenek terephez szokva. A táv 15,2 kilométer, a szintemelkedés pedig mindössze 361 méter, arányosan elosztva a teljes úton. A táj gyönyörű és változatos, ugyanis nemcsak az ingóköveket és a pazar kilátást csodálhatjuk meg, hanem csodaszép erdei ösvényeken, hangulatos völgyeken át az Angelika-forráshoz is eljutunk.

Kutyával is tökéletes

Természetesen négylábú barátainkat is bátran elvihetjük a túránkra, kisebb és nagyobb kutyák számára egyaránt izgalmas kalandot kínál a térség. Arra viszont ügyeljünk, hogy a területen számos vad él: vaddisznók, őzek, üregi nyulak és más vadon élő állatok is laknak errefelé. A póráz használata itt is kötelező, a vadvilág és kedvencünk saját testi épségének érdekében is.

Gazdag élővilág

A területen jól megfigyelhető a biológiai sokféleség, ugyanis a gránitfelszíneken és azok málladékain kialakult váztalajokon fajgazdag gránit sziklagyepek, sztyepprétek jöttek létre. A biodiverzitás fontosságáról mi is írtunk már korábban.

Képek: Börzsey Barbara