Minden évben február 2-án tartják a vizes élőhelyek világnapját, nemzetközi nevén a „World Wetlands Day”-t, amely a szóban forgó élőhelyek kiemelt fontosságára hívja fel a figyelmet.
Célja a természetvédelem és a szabályozás; az érintetlen vizes területek állagának megóvása, valamint fenntartható hasznosításuk az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési kereteken belül.
Vizes élőhely: állandóan vagy szezonálisan vízzel telített vagy elárasztott földterület.
Belvízi vizes élőhelyek: mocsarak, tavak, folyók, árterek, tőzeglápok.
Tengerparti vizes élőhelyek: sós vizű mocsarak, torkolatok, mangroveerdők, lagúnák és korallzátonyok.
Ember által létrehozott vizes élőhelyek: halastavak, rizsföldek, sólepárlók stb.
A Ramsari Egyezmény
Az egyezményt több mint 50 éve, 1971. február 2-án írta alá 18 ország képviselője az iráni Ramsar városában. Ez volt az első olyan globális megállapodás, amely valamilyen természeti érték megóvásának céljából jött létre. A nemzetközi egyezmény 1975. december 21-én lépett életbe, és eredetileg a drasztikusan csökkenő vízimadár-állománynak kívánt védelmet biztosítani, ám hamar kiderült, hogy önmagában az élőhelyek védelme ehhez nem elég.
A megállapodást aláíró 171 országnak kötelessége a vizes élőhelyek védelmét beilleszteni a földhasználati és a regionális tervezési folyamataikba, valamint minden vizes élőhellyel kapcsolatban érvényesülniük kell a fenntartható használat kritériumainak.
A vizes élőhelyek fontossága
Biológiai sokféleség: bár csak bolygónk 4%-át borítják vizes élőhelyek, az összes állatfaj 40%-a él vagy szaporodik ilyen területen; ezek megóvása elengedhetetlen a biodiverzitás csökkenésének megakadályozásában.
Szénraktár: a vizes élőhelyek az összes szervesanyag egyharmadát tárolják, például csak a tőzeglápok és a tőzegtalajok kétszer annyi szenet raktároznak, mint a világ összes erdejének biomasszája együttvéve.
Víz és élelmiszer: a vizes élőhelyek révén világszerte több mint 1 milliárd ember jut tiszta vízhez és élelemhez.
Gazdasági előnyök: az üdülés és a turizmus, a vízkezelés, a vizes élőhelyekről kikerülő termékek és más, ezekhez kapcsolódó szolgáltatások jelentős összeget termelnek, és világszerte egymilliárd ember megélhetését jelentik.
Vizes élőhelyek Magyarországon
Hazánk 1979. augusztus 11-én csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és jelenleg 260.000 hektárnyi területen 29 élőhellyel szerepel a listán: Balaton, Baradla-barlangrendszer, Béda-Karapancsa, Biharugra, Bodrogzug, Csongrád-bokrosi Sóstó, Felső-Tisza, Fertő-tó, Gemenc, Hortobágy, Ipoly-völgy, Kardoskút, Kis-Balaton, Kiskunság, izsáki Kolon-tó, Mártély, Ócsa, Pacsmag, Pusztaszer, Rétszilas, szaporcai Hétöles-tó, tatai Öreg-tó, Velencei-tó: Dinnyés.
1%-os állományküszöb
A Magyarországon listázott területeken számos faj világ- vagy európai populációjának 1%-a vagy még ennél is nagyobb aránya előfordul. Ezek a vízimadarak a nagy kócsag, a vetési és a nyári lúd, a nagy lilik, a tőkés réce, a dankasirály, a daru, a füstös cankó, a pajzsos cankó és a nagy goda.
A kicsi is számít
Nem csak a nemzetközi jelentőségű tavaink és folyóink számítanak értékes vizes élőhelyeknek. A kisebb-nagyobb patakok, csatornák, bányatavak, de akár a kerti tavaink vagy az erdőszéli nagyobb pocsolyák szintén óriási jelentőségűek lehetnek az élővilág számára.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott vizeink, élővilágunk és a biodiverzitás védelme, amit a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
Kiemelt kép: Canva