Évről évre délre vonulnak, de ha beköszönt a tavasz és vele a jó idő, mindig visszatérnek. Hatalmas távolságokat tesznek meg, mégis visszatalálnak fészkükhöz, melyet éveken keresztül használnak. Kedvelik az emberlakta területeket, mégsem háziállatok. Ezek a lenyűgöző vándormadarak a gólyák.
A gólya életmódja
A fehér gólya – vagy érdekesen hangzó latin nevén a Ciconia ciconia – ragadozó madár, ezért vadászó életmód jellemző rá. Fészkét alapvetően emberlakta környezetbe építi, ehhez korábban a magasabb fákat, kéményeket választotta helyszínként, ma azonban inkább a villanyoszlopokat részesíti előnyben. Fészkeljen bárhol, az elengedhetetlenül fontos számára, hogy vizes élőhely legyen a közelben, hiszen ez biztosítja számára a vadászmezőt, ahol békát, siklót, kígyót, halat, ebihalat, esetleg kisebb rágcsálókat, rovarokat zsákmányolhat a fiókái és saját maga tápláléka gyanánt.
A gólya nem a magányos életmód elkötelezettje. Azok a példányok, amelyek nem szaporodnak, a költési időt más gólyák társaságában töltik gólyarajokat alkotva. Társaságra való igényüket az is remekül mutatja, hogy a szaporodó párok más párokkal vegyülve, csapatban vadásznak, olykor pedig gólyacsaládok is egyesülnek, és közös erővel egy igazi fészektelepet hoznak létre. Ezekben a csoportosulásokban az idősebb gólyák jellemzően kisajátítják maguknak a beljebb lévő helyeket, ennek következtében pedig eredményesebben tudnak költeni, mint a telep szélére szoruló fiatalabb egyedek. Emellett a gólyák mind a vándorútjaik állomásain, mind pedig a telelőhelyeiken több száz, több ezer fős rajban tartózkodnak, Afrikában pedig annak ellenére könnyedén vegyülnek az ott élő Abdim-gólyákkal, hogy utóbbiak tollazata látványosan sötétebb a fehér gólyáénál.
Fotó: Canva
A gólya szaporodása
Láthatjuk tehát, hogy a gólya nagyfokú bizalommal fordul környezete felé, aminek velejárója, hogy az állatvilágban nem túl gyakori monogámia jellemzi párválasztását. A gólyáknál a hűség önfeláldozással társul. Ha szükséges, kicsinyeik biztonságáért saját életüket is hezitálás nélkül kockára teszik. Talán azért is kötötték össze a legendában a kisbabák érkezését a gólya alakjával, mert közismert volt a madarak mindent maguk mögé utasító elkötelezettsége utódok iránt. Ez alapján pedig igazán gondoskodó és biztonságos körülményeket teremtő állatokat láttak bennük.
Egy gólyának egyébként nagyjából 3–5 életév szükséges ahhoz, hogy ivaréretté váljon. Amikor ez megtörténik, és elérkezik a párzási időszak, a hímek választanak maguknak tojót. Ebben azonban köti őket a határidő, és bonyodalmakkal teli annak a madárnak az élete, amelyik nem talál magának megfelelő partnert. Ezek a példányok ugyanis gyakran riválisként kezdenek tekinteni a párra lelt hímekre, és megpróbálják elzavarni őket a gólyafészek családi nyugalmából, hogy átvehessék a helyüket. Ezt persze általában a megkörnyékezett családfő sem hagyja annyiban, az összecsapó hímek tusakodása viszont komoly veszélyt jelenthet a lerakott tojások, esetleg a kikelt gólyafiókák épségére.
Kapcsolódó bejegyzések
Elkészült a fehér gólyák tavalyi felmérésének összesítése
Az MME online gólya adatbázisába feltöltött adatok 1280 település 3715 fészkelőhelyéről tudósítanak.
Ha nincs ilyen veszély, a gólyafészek persze biztonságos és stabil otthonként szolgál a gólyacsalád számára. Ágakból, gallyakból épül, belül pedig szalmával, szénával, valamint tollakkal bélelik ki a szaporodni készülő példányok. A gólyafészek ellenállósága azért is fontos, mert nem egyszer használatos otthonként funkcionál. A gólyák, amikor ősszel elvándorolnak, elhagyják ugyan, ám amikor hazaérkeznek, felújítják, és újra belakják. Egy-egy gólyafészek tehát éveken keresztül használható a madárcsaládok számára. A gólya évente egy alkalommal költ, ilyenkor 4–6 sárgás színű tojást rak, amelyeken a tojó és a hím egymást szigorú rendszerben váltva kotlik. Ugyanígy zajlik a fiókák gondozása a kikelésük után. Míg az egyik felnőtt gólya a kicsikre vigyáz, a másik az élelmet, valamint a vizet szállítja számukra.
A gólya táplálkozása
Ahogy ezt már fentebb is fejtegettük, a gólya a vizes élőhelyeken szerzi be táplálékát. A felnőtt madarak fiókáik élelmezését is innen oldják meg, elsősorban rovarokat, gilisztákat gyűjtenek számukra. Mindezt azonban nem „azon melegében” adják át a kisgólyáknak, hanem első körben ők maguk fogyasztják el a táplálékot, hogy előemésszék, végül pedig visszaöklendezzék. A fiókák így könnyebben veszik magukhoz az eledelt. A gólya vizet is szállít utódai részére, a folyadék raktározására pedig vagy a csőrét használja, vagy valamilyen leleményes praktikát vet be, például egy magát vízzel megszívó mohadarabot kerít, hogy aztán abból facsarhassanak maguknak innivalót a kicsinyek.
A gólya élőhelyei
Mivel a gólya költöző madár, az év folyamán váltogatnia kell élőhelyeit. Azt már tudjuk, hogy fészkét a táplálékszerzés érdekében mindig vizes élőhelyek közelébe telepíti, azt azonban még nem említettük, hogy kifejezetten kerüli a sűrűbb erdőket, mivel riasztja a magas növényzet. Kedveli viszont a szántóföldeket és a legelőket, így az ember mezőgazdasági tevékenysége nagymértékben elősegíti a gólya terjeszkedését. Ezért is lehet, hogy a madár gyakorta fészkel emberlakta területen. Mindemellett a gólya meglepően könnyen alkalmazkodik hozzánk. Megbízik bennünk, így az áttelelő, nem vándorló példányok szívesen veszik a kihelyezett élelmet a hidegebb, táplálékszegény időszakokban.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért kell védeni a gólyafészkeket?
Ezek az állatok gyakran villanyoszlopokon fészkelnek, és védelem nélkül halálos áramütést szenvedhetnek el, illetve rövidzárlatokat is okozhatnak.
A gólya vándorlása
A gólya azonban alapvetően nem áttelelő madár. Az említett tendencia hazánkban csak az elmúlt néhány évben alakult ki, mégpedig a klímaváltozás miatti enyhébb telek hatására. Normál esetben a gólyák még a fagyok beállta előtt dél felé veszik az irányt. Kelet-Európa térségéből többnyire a Boszporusz felé indulnak, míg a nyugat-európai gólyák inkább a Gibraltár irányába vonulnak. Végül átszelik a Szaharát, és egészen Dél-Afrikáig repülnek. Hazánk gólyái Szudánban és Csádban várják meg, míg itthon elmúlik a zimankós idő. Nagyjából márciusig maradnak a meleg égtájon, majd visszaindulnak, és fészkeiket felkeresve megkezdik a költést.
A gólya fajtái, rokon fajai
A köznyelvben alkalmazott gólya megnevezés a fehér gólyára utal, nem árt azonban tudni, hogy tudományos körökben a „gólya” címszó inkább átfogó kategóriát jelent. A fehér gólya ugyanis a gólyaalakúak rendjébe, valamint a gólyafélék családjába tartozik. Ide sorolandó rokona, a fekete gólya is, melyet távolról akár össze is lehet keverni a fehér gólyával. Fontos különbség azonban a két madár között, hogy míg a fehér gólya alapvetően teljesen világos tollazatú, a szárnyai szélén feketés színezettel, addig a fekete gólya ennek pont a fordítottja. Tollazata nagyrészt sötét, amelybe egy kisebb világos rész vegyül. A gólyának az afrikai marabu is rokona, mely nemcsak kedvelt vándormadarunkra, hanem a keselyűkre is hasonlít dögevő életmódjával, kopasz fejével és nyakával, valamint begyzacskójával.
Fotó: Canva
Hogyan jelenik meg a gólya a kultúrában?
A gólya már ősidők óta él az ember közvetlen környezetében. Fontosak vagyunk neki, és ez fordítva is igaz, elvégre nem véletlen, hogy alakja olyan fontos szerepet tölt be számunkra a kultúra terén. A hiedelem szerint – ahogy ezt már fentebb érintettük – még a kisgyermekek is a gólya csőrére kötött pólyában érkeznek, az ókori görögök és rómaiak pedig a szülői szeretet szimbólumának tették meg a madarat. Emellett a gólya megjelenik mesékben (például Aesopusnál), népdalokban (Gólya, gólya, gilice), versekben (Arany János: A rab gólya) és olyan fontos irodalmi művekben is, mint Fekete István állatregénye, a Kele. Valamint kiemelt szerepe van a magyar népszokásokban, elég csak a farsangi gólyaalakoskodásra gondolni, amelynek keretében a legények gólyamaskarába öltöztek, gólyalábra álltak, és olyan is előfordult, hogy tréfásan viaskodni kezdtek egymással.
Mit teszünk a gólyák védelméért?
Sajnos a fehér gólya egyedszáma Európában folyamatosan csökken, éppen ezért Magyarországon fokozottan védett fajnak számít. Szerencsére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kiemelten kezeli a hazai gólyakérdést, állandóan monitorozzák a madárállomány alakulását. Online adatbázisban, a Gólyalesen gyűjthetők tájainkról a gólyaadatok. Amellett, hogy országos szintű felmérések zajlanak, melyek lebonyolításában a lakosság aktívan részt vehet, az egyesület azzal a problémával is igyekszik foglalkozni, hogy a gólyák villanyoszlopokon való fészkelése némileg veszélyesnek mondható. Az áramütések okozta halálesetek, valamint rövidzárlatok minél hatékonyabb csökkentése céljából az egyesület évek óta műfészkeket helyez ki, ezáltal madárbaráttá téve a villamoshálózatokat.
Bolygónk élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva
