Sok kerttulajdonosnak okozhat fejtörést, hogy a tél folyamán és a tavaszi metszések alatt felgyülemlett zöldhulladékkal mit is kezdjen. Egy biztos: a legrosszabb, ha alágyújt. A HelloVidék utánanézett az aktuális szabályozásnak, a bírságoknak, valamint pár hasznos ötletet is adott az újrahasznosításra.
A kertes házak udvarán nemcsak ősszel, hanem tavasszal, a metszések után is halomban állhat a zöldhulladék, amelyet sokan egész egyszerűen elégetnek. Ennek azonban számos negatív hatása van, valamint településenként eltérő, hogy engedélyezik-e egyáltalán a tűzgyújtást.
Égetés során rengeteg egészségre káros anyag kerülhet a levegőbe, nem is beszélve a szomszédoknak okozott kellemetlen füstfelhőről, amitől a kritikus napokon nem tudnak kiteregetni sem. Mégis sokan ragaszkodnak az égetéshez és ódzkodnak a növényi hulladékok komposztálásától, gyakran téves információkra, tévhitekre támaszkodva.
Most szabad vagy nem szabad a kerti hulladék égetése?
Elvileg 2021. január 1-jétől a zöld hulladék égetése országosan tilos (környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény). A törvénykezés azonban a települések vezetésének ad egy kiskaput: a 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatok– amennyiben azt szükségesnek tartják – helyi rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését.
Kapcsolódó bejegyzések
Fűts okosan: ezeket ne dobd a tűzre!
Szabad-e elégetni az avart és a kerti zöldhulladékot? Mit dobhatok a kályhába, és mit nem? Égetési kisokos a fenti kérdések kapcsán.
Ha valaki tehát a saját kertjében az összegyűjtött száraz növényeket el szeretné égetni, azt csak akkor teheti meg, ha az adott településnek van erről szóló önkormányzati rendelete.
Azokon a településeken, ahol az önkormányzatok rendeletet alkottak a kérdésben, ott jellemzően az avar és kerti hulladék égetése az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezett. Tehát annak, aki a zöldhulladékot el szeretné égetni, előbb a helyi önkormányzati hivatalban kell érdeklődnie az érvényes szabályzásról.
Ahány település, annyiféle szabályozás
A KÖTHÁLÓ felméréséből azonban kiderült, hogy például Pest megyében 17 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Csömör, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni.
Mi van akkor, ha nincs helyi önkormányzati szabályozás?
Helyi szabályozás hiányában az avarégetés kérdésével kapcsolatban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, amely alapján MINDENKOR tilos az avar és kerti hulladék égetése.
A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető. A tilalom azonban nem terjed ki a kerti sütögetésre, a bográcsozásra és a grillezésre sem.
De mi a baj az avarégetéssel?
A Levegő Munkacsoport szerint több tanulmány is kimutatta, hogy szoros összefüggés van a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az emiatti elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. Minél szennyezettebb levegőben tartózkodik valaki és minél hosszabb ideig, annál nagyobb a kockázat.
Tény, hogy az avarégetés jelentősen rontja a levegőminőséget: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti. Az esti égetés semmit sem javít ezen a helyzeten, sőt, szélcsendes időben órákig megrekedhetnek a szennyező anyagok a házak között, és könnyen reggelig is kitarthatnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért komposztáljunk?
A komposztálás a legjobb dolog, ami a kertben történhet: miért érdemes csinálnunk?
Ráadásul a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst juthat a beltérbe, arról nem is beszélve, hogy sokan szeretnének este szellőztetni vagy az udvarra kimenni. A szennyező anyagok a mi éghajlatunkon megszokott éjszakai inverzió miatt az esti égetésnél jóval több ideig a talaj közelében maradhatnak.
Égetés helyett inkább komposztáljunk!
Kósa Dániel kertészmérnök tanácsa szerint a lehullott leveleket, lenyesett ágakat vagy hajtásokat égetés helyett inkább komposztáljuk. Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy erre alkalmas helyet a kertben, ahol nem csak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai bio hulladékot is gyűjthetjük. Néhány év alatt mindebből kiváló tápanyagforrás keletkezik, amelyet felhasználhatunk a különböző növényeink számára.
Amennyiben beszerzésre kerül egy ágdaráló, akkor az ágyásainkba kevert ledarált ágak és gallyak nagyszerű tápanyagforrást jelentenek a dísznövényeink, palántáink, fáink számára, valamint kiválóan lazítja a talajt is. A mulcsot (darálékot) ezen kívül használhatjuk még talajtakarásra is, hogy csökkentsük a gyomosodás mértékét és a talaj kipárolgását.
Bolygónk védelme és fenntartása a Planet Budapest 2023 rendezvény egyik kiemelt témája volt. A Your Planet kiállítás 18 szigetből álló tárlata több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
Forrás: HelloVidék
Kiemelt kép: Canva