Faégetéssel a klímaváltozás ellen? – Kiverte a biztosítékot a terv

Az utóbbi időben ismét fellángolt a vita a biomassza fenntartható energetikai hasznosításával, valamint a klímacélok elérésben betölthető szerepével kapcsolatban, és heves kritikák érték az ezzel kapcsolatos elképzeléseket.

Nem részesült egyértelműen kedvező fogadtatásban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) május 18-án bemutatott új jelentése, amelyben a világ vezető energiaügyi agytrösztje vázolta, hogyan érhetné el az emberiség 2050-re a karbonsemlegesség állapotát. Az első ilyen modellezés eredményeképpen a szervezet konkrét céladatokat és dátumokat tartalmazó forgatókönyvet készített arról, hogy az egyes energiaforrások felhasználásának a különböző szektorokban miképpen kellene alakulnia a század közepéig. A cél az, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése a század végén ne haladja meg a 1,5 °C-ot (az iparosodás előtti szinthez képest).

Miután a felmelegedés mértéke már most 1 °C körül alakul, radikális intézkedésekre van szükség az említett cél eléréséhez. Különben a jelenlegi trendek alapján a felmelegedés mintegy 2,7 °C-os lesz az IEA szerint, ami katasztrofális klímaváltozással járna együtt. A szervezet szerint elengedhetetlen drasztikus lépés, hogy mostantól semmilyen új fosszilis energiaellátási projektbe nem történhet befektetés. Így 2035-től világszerte sehol nem értékesíthetnek új, belsőégésű motor hajtotta személyautókat. Illetve hogy 2040-re a villamosenergia-termelő szektort teljesen karbonsemlegessé kell alakítani.

Bombaként hatott

Ahogy ez várható volt, az új olaj- és gázprojektek törlésére vonatkozó rész nem nyerte el a fosszilis iparág rokonszenvét. A nemzetközi sajtó általános megfogalmazása szerint bombaként ható jelentést az olaj- és gázipari kötődésű kritikusok egyebek mellett provokatívnak, vakmerőnek és lehetetlennek nevezték. Az éves közgyűlését éppen a jelentés kiadásának napján tartó Royal Dutch Shell vezérigazgatója, Ben van Beurden szerint a kibocsátás csökkentéséhez inkább a felhasználásra és nem a kitermelésre kellene fókuszálni.

A 2050-re karbonsemleges tevékenységet, termékeket és szolgáltatásokat ígérő Shell ugyan tervei szerint 2025 után új területeken már nem végez olajfeltárást és -fúrást, a kereslet kielégítése érdekében továbbra is folytatni kívánja a fúrást olyan – a kutatásba és a termelésbe már bevont – területeken, mint például a Mexikói-öböl. (A fosszilis energia felhasználásának kérdésével az IEA jelentése egyébként szintén részletekbe menően foglalkozik, így például az új belsőégésű autók értékesítésének 2035-ös kivezetésével.)

Az Energiaügynökség ütemterve azonban a másik oldaltól, vagyis a környezetvédők és a zöld szervezetek részéről sem csak elismerő véleményeket kapott. Összességében ugyan üdvözölték a jelentést, de a biomassza növekvő energetikai célú felhasználására vonatkozó törekvést már egyáltalán nem fogadták ilyen pozitívan. Az ütemterv szerint a 2020-as szintről (65 exajoule) 2050-ig mintegy 60 százalékkal kellene fokozni a bioenergia-felhasználást. Ehhez pedig a biomassza megtermeléséhez igénybe vett föld nagyságát 25 százalékkal, azaz 410 millió hektárra lenne szükséges növelni az évszázad közepéig. Ez nagyjából megegyezik India és Pakisztán összesített alapterületével. Bár az IEA szerint ezt jelenleg termőterületek bevonása nélkül is lehet biztosítani, a zöld kritikusok szkeptikusan fogadták az elképzelést.

Fenntarthatatlan?

Arra van szükség, hogy a föld és az erdők megkössék a szén-dioxidot, nem pedig arra, hogy még több szén-dioxidot bocsátva a légkörbe gyorsítsák a felmelegedést – fogalmaz a Partnership for Policy Integrity nevű, egyesült államokbeli környezetvédelmi szervezet. A szervezet szerint az IEA-nak újra kellene gondolnia az ütemterv bioenergiával kapcsolatos részét. Az erdőknek és a talajnak jelentős szénelnyelő képessége van, így kulcsszerepet töltenek be az éghajlat szabályozásában. Ezt azonban az intenzív mezőgazdasági tevékenység és az erdőirtások is veszélyeztetik. Az IEA szerint a növekvő bioenergia-felhasználásnak nem kell szükségszerűen új, erdős területek termelés alá vonásával járnia, ám a kritikusok kételkednek ebben.

Az IEA nettó nulla emissziós forgatókönyve és más hasonló, a biomassza-termelés folytatása mellett álló javaslatok konfliktusban állnak a 2050-re kitűzött több mint 9 milliárd ember élelmezésének igényével és a biodiverzitási válság megoldásának szükségletével – véli Erle C. Ellis, a Marylandi Egyetem geográfus, ökológus professzora. Enyhébben ugyan, de szintén kritizálta a bioenergia fokozott felhasználását szükségesnek tartó modellt az EMBER nevű klímaügyi thinktank is, amely szerint éppen az IEA mutat rá arra, hogy a nap- és szélenergia jóval nagyobb szerepet is kaphat a 2050-es dekarbonizációban, mint ahogyan ezt új ütemtervében vázolja. Ezáltal pedig szükségtelenné válhat a bioenergia nagyobb mértékű bevonása.

Közben az Európai Bizottságot is erőteljes kritikák érik amiatt, hogy értékelése szerint 2030-as és 2050-es klímacéljai eléréséhez szintén növelni szükséges a bioenergia felhasználását, amely több mint 69 százalékkal emelkedett 2005 és 2016 között. A testület szerint a bioenergia-felhasználás 2030 és 2050 között további 65–80 százalékkal nőhet. A Fern nevű brüsszeli zöld szervezet úgy véli, hogy az EU terve nemcsak nem hatékony, hanem egyenesen fenntarthatatlan. A kifogásokat nemcsak külső, civil szervezetek fogalmazzák meg, hanem a Szabályozói Ellenőrzési Testület, az Európai Bizottság keretein belül működő független szerv is, amely tanácsokkal látja el a bizottságot.

Nem vizsgált környezeti hatások

Az Európai Bizottság a közös uniós energia- és klímapolitika szempontjából meghatározó megújulóenergia-direktíva aktualizálásán dolgozik, hogy ezt az új 2030-as és 2050-es klímacélokhoz igazítsa. Az erre irányuló javaslattervezetének bioenergiával kapcsolatos része azonban gyakorlatilag megbukott a fent említett testület által végzett belső értékelésen. A javaslattervezet hiányosságai arra vezethetők vissza, hogy elkészítése során az Európai Bizottság elmulasztotta elemezni a megnövekedett bioenergia-felhasználás környezeti kockázatait.

A környezetvédők úgy érvelnek, hogy a fa égetése olyan mennyiségű azonnali szén-dioxid-emisszióval jár, amelyet a fa évek vagy évtizedek alatt történő növekedésével képes ellensúlyozni. Ez óhatatlanul rontja a kibocsátáscsökkentés esélyeit. A bioenergia-ipar álláspontja szerint viszont – miközben 1995 és 2015 között az uniós bioenergia-felhasználás több mint megduplázódott – az EU erdőtakarója 5,8 százalékkal nőtt. A Bioenergy Europe iparági szövetség szerint a bioenergia-fogyasztás bővülését éppen az erdőipari hulladékok jobb hasznosítása és a faiparral való szinergiák fokozódása tette lehetővé. A fakitermelés ugyanakkor az utóbbi években erősödik Európában, bár ennek mértéke szintén vitatott.

A kritikák az EU taxonómiarendeletét sem kímélik. Ez olyan osztályozási rendszer, melynek segítségével a vállalkozások és a befektetők meghatározhatják, mely gazdasági tevékenység minősül környezeti szempontból fenntarthatónak. Ez lehetővé teszi, hogy a beruházásokat fenntarthatóbb technológiákra és vállalkozásokra összpontosítsák, előmozdítva a klímacélok elérését. A szabályozás a biomassza energetikai célú felhasználását is lehetővé teszi, ami a Greenpeace és a WWF szerint nem más, mint greenwashing. Vagyis környezetbarát színben tünteti fel a környezeti szempontból fenntarthatatlan fakivágást és -égetést, finanszírozását is ösztönözve. A szervezetek szerint a szabályozásban nem tudományos álláspontok, hanem lobbiérdekek érvényesülnek.

Az EU megújulóenergia-ellátásának közel 60 százalékát még mindig a biomassza fedezi. Az aktuális uniós szabályozás a bioenergiát karbonsemlegesnek tekinti. Az EU új erdészeti stratégiájával és a megújulóenergia-irányelv nyáron várható felülvizsgálatával azonban ezek a szabályok érdemben módosulhatnak. Az Európai Bizottság klímaterve szerint az erdők szén-dioxid-megkötő képessége csökken. Ezt a folyamatot pedig meg kell fordítani az erdőgazdálkodás tökéletesítésével és újratelepítési, erdősítési programokkal. Ezeket a testület nemcsak a kibocsátáscsökkentés érdekében tartja szükségesnek, hanem a biológiai sokféleség megőrzése végett is.