Erdők nélkül nincs földi élet, hiszen oxigént termelnek, tisztítják a levegőt, és megannyi élőlénynek adnak otthont. Fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás megőrzésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Az erdők világnapja alkalmából megnéztük, hogy milyen az erdők állapota világszinten és hazánkban, valamint milyen lépésekre van szükség a védelmük érdekében.

2013 óta az ENSZ Közgyűlés 67/200 számú határozatának köszönhetően minden évben a csillagászati tavasz első napján, azaz március 21-én emlékeznek meg világszerte az erdők és a fák jelentőségéről.

„Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges emberi élet egyik alapvető feltétele.” (1996.évi LIV.Törvény)

Az erdők világnapjának előzményei

Az erdők világnapjának gondolata már többször is felmerült az elmúlt évtizedekben, az első konkrét javaslat pedig az Európai Mezőgazdasági Bizottság (ECA) által született 1971-ben. Bár ekkor még intézkedés nem történt, az erdők és fák napját a világ néhány országában egyéni kezdeményezés alapján már megünnepelték ezen a napon.

2011-ben, az erdők nemzetközi évében a FAO Erdészeti Bizottsága felismerte, hogy szükség van a szóban forgó évet követően is a folytatásra, hogy ráirányítsák a figyelmet az erdők természetben és emberi társadalomban betöltött szerepére. Az ENSZ Közgyűlés számára a 67. ülésszak keretében Algéria nyújtotta be azt a határozattervezetet, amely 2012. december 21-én mind a 193 tagállam támogatásával lett jogerős.

Az erdők világnapjának célja

Az erdők világnapján, vagy más néven az erdők nemzetközi napján (International Day of Forests) különböző rendezvényekkel hívják fel az emberek figyelmét a Föld összes erdőtársulásának fontosságára. Ezen a napon minden egyes országot arra ösztönöznek, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket tegyenek az erdőkkel és a fákkal kapcsolatos tevékenységek, például faültetési kampányok szervezésére.

Az erdők világnapjának témáját az erdőkkel foglalkozó együttműködési partnerség választja ki, a 2024. évi téma: az erdők és az innovációk.

Az erdők állapota világszinten

Bár egykor a Föld felszínének közel 60 százalékát borították erdők, napjainkra ez az arány a felére csökkent: jelenleg a bolygónk összterületének 30 százalékán, mintegy 4 milliárd hektáron található erdő. Ennek 47 százaléka trópusi, 33 százaléka hideg, 11 százaléka mérsékelt és 9 százaléka szubtrópusi éghajlati övezetekben van.

Az erdők típusai

Trópusi erdők: a Bak- és a Ráktérítő között elhelyezkedő trópusi örökzöld és lombullató erdők. A biológiai sokféleség szempontjából létfontosságú területek, ugyanis a Földön élő állat- és növényfajok kétharmadának az esőerdők szolgálnak otthonul.

Mérsékelt égövi erdők: ezekben az erdőkben főként lombhullató fajok találhatók. Egy-egy erdőben jellemzően egy fafaj dominál, amely mellett sok más faj is megjelenik. Ezek az erdők is számos más élőlénynek adnak otthont.

Boreális erdők: a hűvösebb időjárás és a kevesebb csapadék miatt jellemzően tűlevelű fenyőfafajok alkotják. Csak az északi féltekén találhatók ilyen területek, Észak-Amerika és Eurázsia magas szélességi fokain. 

Ültetvényerdők: gazdasági jelentőségük és kiterjedésük világszerte növekszik. A fa- és rostmennyiség fenntartható biztosítása szempontjából a művelt erdők általában termelékenyebbek, mint az őshonos erdők, ám természetvédelmi szempontból nem jelentenek túl nagy értéket.

Az erdők csoportjai természetességüket tekintve

Természetes állapotú erdők (őserdők): érintetlen, mindenfajta emberi beavatkozástól mentes erdőterületek. Az ilyen típusú erdők zöme az Amazonas-őserdőben, Közép-Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Kanadában és Oroszországban található. Európában egyetlen ilyen erdő van, a Lengyelország és Fehéroroszország között fekvő Bialowieza Nemzeti Park területén.

Természetszerű erdők: faállományukat őshonos fajok alkotják, természetes felújulásuk emberi beavatkozás nélkül is bekövetkezhet. Hazánkban ilyen erdők a bükkösök, az elegyes gyertyános-tölgyesek, a jó állapotban lévő szurdok-, liget- és láperdők.

Mesterséges (kultúr- vagy ültetvényszerű) erdők: nem őshonos fajokkal létesített mesterséges erdők. Speciális formájuk a faültetvény, amelyre sorban ültetett fák és intenzív talajművelés jellemző. Ilyenek például a nemes nyárasok, a nemes füzesek.

Az erdők pusztulásának mértéke és okai

10 ezer évvel ezelőtt a bolygó területének 57 százalékát, azaz mintegy 6 milliárd hektárt borított erdő. Egészen 5 ezer évvel ezelőttig ennek mindössze a 10 százaléka veszett el, és a világ népessége is csak 50 millió fő volt.

Az 1700-as évekre a világnépesség a tízszeresére nőtt, ami miatt bővült a mezőgazdasági földterületek (szántóföldek, legelők) mérete, de még így is a bolygó felét erdők borították. Az erdők pusztításában a 20. század hozta el a negatív fordulópontot: a múlt században annyi erdőt irtottak ki, mint i.e. 8000 és i.sz. 1900 között összesen.

Bár a mélyponton talán már túljutottunk, és az erdőirtás mértéke valamelyest lassult, a számok napjainkban is elszomorítóak. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a legtöbb szakértő szerint naponta több mint 80 ezer hektár trópusi erőerdőt veszítünk el, és ezen felül további 80 ezer hektárt károsítunk. Ezzel pedig mintegy 135 növény-, állat- és rovarfajt veszítünk el naponta.

Bizakodásra adhat okot azonban, hogy amióta Luiz Inácio Lula da Silva hivatalba lépett Brazília elnökeként, jelentősen csökkent az Amazonas-régióban végzett illegális erdőirtás. Brazília egyébként még az előző elnök, Jair Bolsonaro hivatali ideje alatt, 2021-ben csatlakozott ahhoz a nemzetközi megállapodáshoz, amelynek keretében vállalta, hogy 2030-ra felszámolja az illegális fakivágásokat az Amazonas-medencében. A januárban hivatalba lépett Lula pedig környezetvédelmi politikájának sarokkövévé tette az erdőpusztítás elleni küzdelmet.

Az erdőterületek zsugorodásának okai:

• Ipari mezőgazdaság: az erdők szántófölddé alakítása, növénytermesztés, állattartás.
• Urbanizáció: városi és infrastrukturális fejlesztések, útépítés stb.
• A fakészletek túlzott kihasználása: illegális vagy nem fenntartható fakitermelés.
• Klímaváltozás: tüzek, aszályok, árvizek, időjárás-változások, amelyek egyszerre okai és következményei is a klímaváltozásnak.
• Káros anyagok: ezek közvetlen hatása a talaj feletti növényi részekre, felhalmozódása a talajban, a talaj PH-jának megváltozása.
• Kórokozók, kártevők terjedése.

Az erdő legfőbb funkciói:

• a legnagyobb mértékű szénmegkötés (szén-dioxid-fogyasztás),
• szervesanyag-termelés,
• nyersanyaglelőhely,
• újratermelhető energiahordozó,
• védelmi funkció,
• a Föld vízháztartásának szabályozása,
• a mezo- és makroklíma befolyásolása,
• egészségre, regenerációra gyakorolt hatás,
• jóléti, kulturális, esztétikai hatás.

Erdők az Európai Unióban

Becslések szerint 2020-ban az Európai Unió összesen 159 millió hektár erdővel rendelkezett, ami 1990 óta 10 százalékos növekedést jelent az akkori 145 millió hektárhoz képest. Az országok között Finnország vezet a 66 százalékos erdőterületével, őt követi szorosan Svédország (63 százalék) és Szlovénia (61 százalék). A lista legvégén Málta van, mindössze 1 százaléknyi erdőterülettel. Magyarország a mezőny végén helyezkedik el, hátulról a 6. helyen.

Mi a helyzet az erdőkkel Magyarországon?

A trianoni békeszerződéssel és a történelmi Magyarország feldarabolásával hazánk elvesztette erdeinek 84 százalékát, ezen belül is a fenyvesek aránya 24 százalékról 4 százalékra csökkent. A megmaradt ország területén pedig mindössze 1 millió hektáron volt erdő, ehhez képest az elmúlt 100 évben ennek mérete megduplázódott.  

Hazánk összterületének jelenleg 21 százalékát, azaz 2 millió hektárt borít erdő, ennek egyötöde őshonos fajokból álló természetszerű erdő, négyötöde pedig alapvetően idegenhonos fafajokból álló kultúrerdő vagy faültetvény. Idős erdőkből azonban szinte alig maradt már: a 120 évesnél idősebb erdők aránya körülbelül 2 százalék, a 150 évesnél idősebb fákból álló erdők aránya pedig nem éri el a 0,5 százalékot sem.

A hazai erdőterület 56 százaléka állami, 43 százaléka magán-, 1 százaléka pedig közösségi tulajdonban van. Az állami erdőterületeket 22 állami gazdaság kezeli.

Magyarország főbb erdőtársulásai

Cseres-tölgyes: hazánk legelterjedtebb, jellegzetes dombvidéki erdőtársulása, amely nagy fajgazdagsággal rendelkezik. Lombkoronaszintjének két fő faja a csertölgy és a kocsánytalan tölgy. Jellemzően száraz és meleg mikroklímában alakul ki 250–450 méterrel a tengerszint felett. A két fő fafaj mellett megtalálható a korai és a mezei juhar, a vadkörte, a kislevelű hárs, és még sok más fafaj. A cserjék közül gyakori a galagonya, a som és a kecskerágó, az aljnövényzet számos fűféléből és kétszikű növényből áll.

Állatvilága is igen gazdag, a bogaraktól (pl. szarvasbogár) a hüllőkön és a madarakon át a rágcsálókig és a ragadozókig számos faj megtalálható ezekben az erdőkben.

Gyertyános-tölgyes: a cseres-tölgyesek után domb- és hegyvidékeink második legnagyobb erdőövezetét alkotják, erdőségeink egyötöde gyertyános-tölgyes. Általában 400–600 méterrel a tengerszint felett jellemzőek, a cseres-tölgyesnél hűvösebb és párásabb mikroklímában. A tölgyek alatt nőnek második lombkoronaszintet alkotva a kevésbé fényigényes gyertyánok, valamint a vadcseresznye és a hárs is.  

A dupla lombkoronaszint miatt kevés fény jut az erdő belsejébe, ezért a cserjeszint igen gyér, ám lombfakadás előtt a gyepszint dús és színpompás, számos csodaszép virág (pl. keltike, ibolya, salátaboglárka) borítja.

Bükkösök: a legpárásabb és leghűvösebb mikroklímában, 600 méterrel a tengerszint felett nőnek ezek az erdők. Az alacsonyabban fekvő területeken szubmontán bükkösök, az ezektől magasabban és az északi oldalon fekvő részeken hegyvidéki (montán) bükkösök találhatók. A felnőtt fák fényigénye magas, a lombkorona zárt, így nagyon kevés fény jut be az erdő belsejébe, a cserjeszint emiatt főként a fiatal, még kevesebb fényt igénylő fákból áll.

A bükkösök elegyfái közé tartoznak a madárberkenye, a hegyi és a kori juhar, valamint a hegyi szil is. Lombfakadás előtt a gyepszinten erdei galambvirág, bogláros szellőrózsa és keltike nő, az aljnövényzetben többek közt évelő holdviolát, erdei csenkeszt, erdei vajrúkörmöt és kárpáti aggófüvet találhatunk. A bükkösök állatvilága eléggé fajszegény, de lepkék, futrinkák, odúlakó madarak, denevérek, valamint növényevő és ragadozó emlősök is élnek itt.

Fenyvesek: ez a típusú erdőtársulás nem jellemző hazánkban, természetes fenyvesek csak kis területen, az Alpokalján és a Bakonyban (fenyőfői ősfenyves) találhatók. A sűrűn növő fenyőfák fényigénye igen nagy, így a lomborona zárt, és kevés fény jut be a fák közé. A tűlevelek elsavanyítják a talajt, így itt legfőképp körtikék, áfonyák, páfrányok, sokféle gomba, moha és zuzmó találhatók.

Az itt élő állatok között megtalálhatók a növényevő emlősök, a kisragadozók (pl. róka), a rágcsálók, a mókusok és számos madár (például fenyőszajkó, fenyvescinege, hegyi fakusz stb.) is.

Sajnos fenyveseinket a klímaváltozás és a fenyőfák rettegett kártevője, a szúbogár is veszélyezteti. A feketefenyőt ráadásul egy gombafaj is pusztítja, így nem kizárt, hogy hamarosan a fenyvesek nagy része eltűnik hazánkból.

További elterjedt őshonos erdőtársulások:

• mészkerülő tölgyesek,
• mészkerülő bükkösök,
• homoki nyárasok,
• láperdők, ártéri erdők,
• tatárjuharos lösztölgyesek,
• homoki tölgyesek,
• sziki tatárjuharos tölgyesek,
• molyhostölgyes karszterdő,
• mediterrán jellegű molyhos tölgyesek.

Magyarország erdőgazdálkodása

Trianon után tudatos erdősítés kezdődött, ahol az 1923-as erdőtelepítési törvény jogszabályi keretbe foglalta az Alföld fásítását célzó programot. A fatelepítési program szerencsére a különböző politikai események ellenére a későbbiekben is folytatódott, így az ezredfordulóra már hazánk 18 százalékát borították erdők, jelenleg pedig ez az arány 21 százalék körül van. A hazai erdészeti politika egyik fő célkitűzése a jövőre nézve a 26–27 százalékos erdőarány elérése.

Az erdőgazdálkodás feladata és célja

Az erdőgazdálkodás feladata az erdők környezeti és emberi terhelésének ellensúlyozása, az erdő mint komplex élettársulás-közösség megóvása. Az erdőkre nehezedő terhelésbe beletartozik a faigény és a turizmus kiszolgálása, az éghajlatváltozás, az állat- és növénypopuláció hatásai és változásai.

Az erdőgazdálkodás jogszabályi háttere

A jogszabályi hátteret Magyarországon a 2009-ben elfogadott, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) és a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet képezi.

A hatósági, igazgatási munka másik jelentős jogi háttere a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól tájékoztat. Az erdészeti igazgatás munkája során természetesen figyelembe vesz valamennyi vonatkozó jogszabályt, így különösen a 1996-ban elfogadott, a természet védelméről szóló LIII. törvényt és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló LV. törvényt is.

Hosszú távú koncepció

2006 és 2015 között középtávú programként a Nemzeti Erdőprogram (NEP) határozta meg az erdőt érintő szakmapolitikát. Ez adta az alapját a Nemzeti Erdőstratégiának (NES), amely – az előző folytatásaként, annak lejárta után – a 2016 és 2030 közötti időszakra fogalmazza meg az irányelveket.

A NES kialakítása során a Földművelésügyi Minisztérium figyelembe vette az azóta kialakult nemzetközi trendeket, valamint az új szakmai kihívásokat. A klímaváltozás kezelése és az arra való felkészülés kapcsán megfogalmazott iránymutatások célja megvédeni és lehetőségek szerint növelni az ország fával borított területeit.

A NEP alapján a NES 10 fejlesztési célt határozott meg.

1. Erdők szerepe a vidékfejlesztésben
2. Az állami erdőgazdálkodás fejlesztése
3. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése
4. Természetvédelem az erdőkben
5. Korszerű erdővédelem
6. Fenntartható vadgazdálkodás
7. Racionális erdőhasználat
8. Erdészeti szakigazgatás
9. Kutatás, oktatás
10. Hatékony kommunikáció

A Nemzeti Erdőstratégia fő irányvonalai az alábbiak.

• Fenntartható erdőgazdálkodás
• A biológiai sokféleség védelme
• A klímaváltozás hatásainak csökkentése
• Hatékony kommunikáció

Fenntartható és természetközeli erdőgazdálkodás

A klímaváltozás, az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, az újonnan megjelenő kártevők és a biodiverzitás megőrzésére irányuló egyre nagyobb figyelem miatt mind hangsúlyosabb szerepet kap a fenntartható és a természetközeli erdőgazdálkodás.

A természetközeli erdőgazdálkodás olyan erdőgazdálkodási mód, amely lehetőség szerint a természetes erdődinamikai folyamatok maximális kihasználására törekszik. Az erdők sokoldalú hasznosítására való törekvések egyfelől az erdőkben megtermelhető anyagi javak – mint például a természetbarát faanyag, a vad, a vadgyümölcsök, a gyógynövények – fenntartható megtermelésére irányulnak, másrészt a nem anyagi jellegű erdei szolgáltatások (a víz, a talaj és a levegő tisztaságának védelme, az üdülési, a pihenési, a turisztikai lehetőségek) bővítését szorgalmazzák.

Milyen lépésekre van szükség az erdők védelméért?

Nem túl jók az erdők jövőbeni kilátásai: 2030-ig a világ erdeinek 47 százalékát fenyegeti erdőirtás vagy erdőpusztulás. Az erdőirtás 14 százalékát a világ leggazdagabb országainak fogyasztói okozzák a marhahús, a növényi olajok, a kakaó, a kávé és a papír importjával, amelyeket mind olyan területeken állítottak elő, ahol ehhez erdőket kellett kiirtani.

Az erdőirtások közel 90 százalékáért pedig közvetlenül az agrárszektor a felelős. Az erdőirtások a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 10 százalékához közvetlenül kapcsolódnak, vagyis leállításuk ennyivel mérsékelhetné az emissziót. Emellett mintegy 28 ezer faj létezését is fenyegetik, valamint körülbelül 1,25 milliárd ember életkörülményeit is veszélyeztetik. Ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon vagy lelassuljon, több szinten is lépéseket kell tenni.

Erdőirtás: az erdők területének teljesen más célú hasznosítása (pl. mezőgazdasági termelés, útépítés céljából) a fák kivágásával, eltávolításával.
Erdőpusztulás: az erdei ökoszisztémák valamilyen csökevényes fennmaradása, melynek következtében az erdők elveszítik azt a képességüket, hogy fontos javakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az emberek és a természet számára.

Nemzeti iránymutatás

Bár rengeteg eszköz áll rendelkezésre a gyakorlati szakemberek és a politikai döntéshozók számára az erdészeti táj helyreállítása terén, az útmutatás hiányzik a sikeres és fenntartható erdészeti táj (forest landscape restoration, FLR) helyreállításához szükséges kedvező politikai környezet megteremtéséhez. Az ENSZ-EGB ezért egy 30 oldalas iránymutatást tartalmazó dokumentumot dolgozott ki az FLR-ben részt vevő nemzeti erdészeti hatóságok számára azzal a céllal, hogy támogassa őket az FLR-rel kapcsolatos nemzeti politikáik, stratégiáik és jogszabályaik meghatározásában és kiigazításában a rendelkezésre álló legjobb gyakorlatok alapján.

Európai uniós szabályozás

2020 májusában az Európai Bizottság közzétette a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, amely meghatározta az EU összes még meglévő természetes és őshonos erdejének feltérképezésére, nyomon követésére és szigorú védelmére irányuló célkitűzést.

Az európai természetes és őshonos erdőkkel kapcsolatos munka azóta felgyorsult. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia 2021. júliusi közzététele ismét megerősítette az Európai Bizottság által korábban meghatározott irányvonalat.

Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig megállítja az erdővel borított területek csökkenését, és 2020-ig legalább 50 százalékkal csökkenti a trópusi erdőirtást (COM (2008)0645). 2023. június 23-án pedig hatályba lépett az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet is ((EU) 2023/1115 rendelet).

Országokon belüli rendelkezések

Bár a 2021-es ENSZ Környezetvédelmi Világcsúcson 140 ország fogadta el azt a célt, hogy 2030-ig megállítják az erdőirtást és az erdők degradációját, 2022-ben valójában 4 százalékkal még nőtt is a globális erdőirtás mértéke.

És ugyan a világ országai összesen 2,2 milliárd dollárt költöttek a bolygó erdőinek védelmére, ez a töredéke sincs annak az összegnek, amennyivel valóban hatékonyan meg lehetne állítani az erdőpusztulást. Vannak jobban teljesítő országok, mint például Brazília, ám a legtöbb államnak ennél jóval szigorúbban kellene vennie a vállalt célok teljesítését.

Természetvédelmi egyesületek, szövetségek, alapítványok

Ezen társulások célja a különböző projektek megvalósítása (faültetés, erdei élőhelyek rehabilitációja, kutatás stb.), valamint a szemléletformálás (ismeretterjesztés, iskolai programok, edukáció stb.). 

Egyéni felelősségvállalás

Ha azt gondoljuk, hogy csak magasabb szinten lehet tenni az erdőkért, akkor nagyon tévedünk. Bizony az egyéni cselekedetek is sokat számítanak abban, hogy erdeinket megőrizzük az utókor számára is.

Így vigyázz az erdőkre!

Ne szemetelj az erdőben (máshol se)!
Ne hangoskodj, ne zavard az erdő nyugalmát!
Csak a kijelölt helyen, tűzgyújtási tilalmi időszakon kívül gyújts tüzet!
A kutyát mindig pórázon vezesd az erdőben (is)!
Ne tépj le védett növényt (virágot se)!
Fogyassz minél kevesebb olyan élelmiszert, amelyek előállításához erdőket kellett kiirtani!
Csökkentsd az egyszer használatos tárgyak használatát (pláne, ha fákat kellett kiirtani az előállításukhoz)!

Összegzés

Az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak bolygónk egészségének megőrzésében. Oxigént termelnek, szén-dioxidot kötnek meg, és fontos élőhelyet biztosítanak számos állat- és növényfajnak. Emellett vízforgalmat szabályoznak, segítenek a talaj eróziójának megelőzésében, valamint csökkentik az árvizek és a földcsuszamlások kockázatát. Gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelkedő fontosságúak az erdők, hiszen faanyagot, gyógynövényeket és más termékeket biztosítanak, valamint turisztikai vonzerőt jelentenek. Mindezekre és az erdők védelmének fontosságára pedig minden évben március 21-én az erdők nemzetközi napja hívja fel a figyelmet.

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott erdeink és bolygónk védelme, amit a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és a környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.

Kiemelt kép: Canva