A geotermikus energia közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található, a rendelkezésre álló potenciálra alapozva azonban még tovább fokozható a helyben elérhető erőforrás felhasználása.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint, a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiában vázolt intézkedések a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát. A jövő a zöldenergiáé, a kedvező adottságok hatékonyabb kiaknázása pedig erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés növeléséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához.
A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele. Így nagyon erős a földi hőáram, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia sokrétű hasznosításához.
Kapcsolódó bejegyzések
A Föld mélye kincset érő energiát rejt – Podcast
Adásunkban a geotermikus energia fogalmával, hazai történetével és jelenével, valamint az iparág jövőjét formáló kérdésekkel foglalkozunk.
A Nemzeti Földhő Stratégia alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule (PJ) hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 PJ-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 PJ-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget – olvasható az EM tájékoztatójában.
A településfűtés elterjesztése céljából legalább 20 milliárd forint értékű támogatás ösztönözheti fejlesztésekre a közintézményeket. A földhő kiterjedtebb hasznosítását geotermikus hőszivattyú telepítési program is elősegítheti. Az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, a nemzeti energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is.
Kapcsolódó bejegyzések
Átadták Szegeden az Európai Unió legnagyobb geotermikus fűtési rendszerét
Éves szinten 50 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás – amelyet legnagyobb szennyezőként a távfűtő bocsátott ki – 60 százaléka lesz megtakarítható.
A közlemény szerint 2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta.
A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására. A társadalmi egyeztetésre induló Nemzeti Földhő Stratégia teljes szövege elérhető a kormányzati honlapon.
A zöldenergiára való átállás a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai energetikai szektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
Fotó: Canva