A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új tanulmányában, mely az Urban Ecosystems folyóiratban jelent meg, a hazai dísztavakkal kapcsolatos kérdéseket vizsgáltak. A kutatásból többek között az is kiderült, hogy a kerti tavak számos védett faj fennmaradását segíthetik, különösen akkor, ha nincsenek „telezsúfolva” egzotikus halakkal.
Ahogy a tanulmány kapcsán megjelent közleményükben írják, európai összevetésben a magyar kertekben épített tavacskák a nagyobbak közé tartoznak, de sokan építenek kisebb tavakat is. A cél, ha nem is teljesen tudatos, általában az, hogy otthonaikba hozzák a természetes vizek, a vízi ökoszisztémák megnyugtató közelségét. Bár a tulajdonosok ezt általában nem is sejtik, tavaikban sokszor értékes életközösségek alakulnak ki, így szolgálva a vízi élőlények fennmaradását és terjedését, akár még nagyvárosi környezetben is. A HUN-REN ÖK munkatársai az ilyen vízi életterek ökológiai szerepét kutatják.
A vizsgálat a kerti tavakkal foglalkozó közösségitudomány-projektünk része volt, amellyel a kis tavak fontosságára igyekszünk felhívni az emberek figyelmét. Meg akarjuk mutatni a biodiverzitás megőrzése iránt érdeklődő közösség tagjainak, hogy kerti alkotásaik milyen ökológiai funkciót tölthetnek be.
– mondta Andrew Hamer, a Vízi Ökológiai Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Hamer szerint a kutatás egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a kerti tóban akkor alakulhat ki igazán értékes vízi ökoszisztéma, ha nincsenek benne halak – különösen egzotikus halak –, amelyek elfogyasztják a kisebb állatokat, azok táplálékát és petéit. Korábban podcast adásunk vendége volt Kántás Zoltán természetvédő, akikkel a kerti tavak jelentőségéről beszélgettünk. Az általa elmondottak egybevágnak Hamer megállapításaival: ha ökológiai szempontból gazdag élőhelyet szeretnénk, akkor kerülnünk kell az idegenhonos díszhalakat. Az erről szóló adást az alábbi linkre kattintva hallgathatják meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Van kerted? Tegyél a békák megmentéséért! – Podcast
Egy kerti tavacska is békaparadicsom lehet, ha néhány egyszerű szabályt betartunk. Cserében kétéltű barátaink megtizedelik a szúnyogállományt.
A kutatók által készített online kérdőívet 753-an töltötték ki értékelhető módon. A kérdőíven rákérdeztek a tó méretére, a kert elhelyezkedésére, a vízbe telepített élőlényekre, az aljzat típusára, illetve arra, hogy a tulajdonos milyen rendszeres munkát végez a tó fenntartása érdekében. A válaszokból kiderült, a legtöbben azért építenek tavacskát, hogy abba később majd halakat telepítsenek, és e cél határozza meg a víz kezelésének módszereit is. A különleges halak, például az aranyhalak valóban esztétikus látványt nyújtanak, csakhogy a halastavak életközössége valójában szegényesebb, mint azoké, ahol a kétéltűek és a gerinctelen fajok nagy ragadozó nélkül élhetnek és szaporodhatnak.
A válaszokból az is kiderült, hogy a hazai városi kerti tavak átlagos területe mintegy húsz négyzetméter, amivel európai összehasonlításban a nagyobbak közé tartoznak. A vidéki városokban épített tavak rendszerint nagyobbak, mint a budapestiek, amit a fővárosi kertek kisebb mérete indokolhat. A legtöbb ilyen „kerti dísz” viszonylag fiatal, az utóbbi tíz évben építették. A készítők rendszerint tófóliával vagy műanyag aljzattal burkolják a meder fenekét. Sokan telepítenek vízparti növényeket, például sást, ami búvóhelyként segíthet a kisebb állatoknak.
Ideális esetben a kerti tóba nem telepítenek halakat, de el kell fogadnunk, hogy a legtöbb ember éppen a halak miatt kezd bele a tóépítésbe. Ugyanakkor vannak módszerek, amelyek segítségével úgy alakíthatók ki a tó jellemzői, hogy az alkalmas élőhelyet teremtsen a többi állat számára is. A legfontosabb, hogy ültessünk növényeket is, amelyek között elrejtőzhetnek az őshonos élőlények, így kisebb arányban esnek a halak áldozatául.
– emelte ki Andrew Hamer.
