Hallott már a légkondi-paradoxonról? A lényege, hogy minél melegebb van a Földön, annál többet és annál több klímaberendezést használunk, cserébe fokozódik az áramfogyasztás, ami pedig a szén-dioxid-kibocsátást pörgeti, így végeredményben még erőteljesebb lesz a felmelegedés. Az ördögi kört pedig a piaci logika is tovább erősíti, hiszen minél többen vesznek légkondit, a készülékek annál olcsóbbak lesznek, így még több ember engedheti meg magának a beszerzést, és így tovább, és így tovább.
Az elméletet pedig fényesen bizonyítja a gyakorlat is. Ahogy a Qubit cikkéből kiderül, 1990 és 2024 között globálisan megnégyszereződött a légkondicionálók száma (576 millióról 2,31 milliárdra nőtt). A növekedési ütem a fejlett országokban, ahol előbb jelentek meg e berendezések, lassabb, míg a fejlődő országokban, például Kínában (78 millióról 900 millióra) szédítő gyorsaságú.
Mint írják, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint a következő néhány évtizedben további két és félszeres növekedésre lehet számítani globálisan. Ebből a növekedésből a ugyancsak a fejlődő országok veszik ki leginkább a részüket:
- Brazíliában és Indonéziában ma egyaránt kb. 36 millió légkondi működik, ez 165, illetve 236 millióra ugrik 2050-re;
- a közel-keleti régióban 72-ről 210 millióra nő a számuk;
- de természetesen Indiáé lesz a főszerep, ahol a mai 93 millióhoz képest az évszázad közepére 1,14 milliárd készülék állhat rendelkezésre.
A légkondicionálók működtetése – függően a külső hőmérséklettől és az üzemeltetési szokásoktól – akár tetemes áramfogyasztással is járhat, számuk növekedése pedig súlyos terhet róhat az egyes országokban már ma is néha a túlterheltség határán táncoló villamosenergia-rendszerekre. Tovább árnyalja a képet az a szintén az IEA-tól származó adat, miszerint a klímaberendezések és a ventilátorok az épületek globális áramfogyasztásának közel 20 százalékáért felelnek.