Az európai szélenergia-iparág megtámogatását célzó intézkedések elkezdték szállítani az első eredményeket, és számos országban új gyártókapacitások létesülnek. A következőkben azonban ennél is többre lesz szükség az iparág versenyképességének megerősítéséhez.
Kedvező fejlemények történtek az európai szélerőműgyártó iparágban az elmúlt időszakban, köszönhetően az Európai Bizottság által 2023 októberében ismertetett szélenergiára vonatkozó európai cselekvési tervnek – mutatott rá a WindEurope iparági szervezet, mások mellett arra is felhívva ugyanakkor a figyelmet, hogy további intézkedésekre van szükség.
Az intézkedési csomag 15, nagyrészt tagállami hatáskörbe tartozó azonnali lépést jelölt ki nem titkoltan azzal a céllal, hogy a masszív állami támogatásokkal felpörgetett kínai cégek konkurenciájától fenyegetett európai szélturbinagyártó ellátási lánc versenyképességét növeljék. A csomagot az Európai Szélenergia Charta (Magyarország kivételével) 26 tagállam és 300 vállalat általi aláírása nyomán hagyta jóvá, az aláírók kötelezettséget vállaltak a rájuk háruló intézkedések teljesítésére.
Az intézkedések a hálózatok kiépítésének és a szélerőművek engedélyeztetésének meggyorsításától a megújulóenergia-aukciók szempontrendszerének átalakításán és az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésén át az állami támogatási lehetőségek maximális kiaknázásának elősegítéséig, valamint a tisztességes és versenyképes nemzetközi környezet biztosításáig terjednek.
Bajban Európa büszkesége
A tervben az Európai Bizottság leszögezi, hogy a szélenergia-ágazat Európa büszkesége, amely megállja helyét a versenyben, és globális vezető szerepet tölt be, ugyanakkor azt is kimondja, hogy „nincs vesztegetni való időnk”, ezért a terv célja az, hogy már az elkövetkező hónapokban konkrét eredmények szülessenek.
Amint az EU 2023-as versenyképességi jelentése is rámutat, az uniós szélturbinagyártókat nagy kihívások elé állították az alacsony telepítési volumenek, a magas infláció és nyersanyagárak – az ágazat szerint a megelőző két évben a szélturbinák ára 40%-kal nőtt –, a magas kamatlábak, a tőkéhez való korlátozott hozzáférés, valamint az engedélyeztetési folyamatok lassúsága, amit részben a benyújtott engedélykérelmek nagy számához képest elégtelen közigazgatási személyzeti létszám okozott. Ezek hatására az uniós szélturbina-ágazat tartósan veszteségessé vált, és ismétlődő profitfigyelmeztetéseket adott ki.
A sürgős lépéskényszert azonban mindenekelőtt a kínai szélerőmű-gyártási ágazat – az európai iparág szerint a környezetvédelem mellőzésével és kényszermunka alkalmazásával tisztességtelen versenyt generáló – növekedése idézte elő, melynek hatására az európai vállalatok részesedése a globális piacon a 2020. évi 42%-ról 2022-ben 35%-ra csökkent. A kínai versenytársak már az európai piacon is megvetették a lábukat, itteni megrendeléseket nyertek el, és gyárak építését is tervezik. A kínai szélturbinákat Európában 30–50%-kal olcsóbban kínálják, mint az európai turbinákat, akár 3 éves halasztott fizetési feltételek mellett.
Cél az energiafüggetlenség
Az uniós nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló (az Európai Parlament és Tanács által is megszavazott) rendeletben rögzített célkitűzés szerint 2030-ra az EU gyártási kapacitásának a szélenergia területén legalább 36 gigawattra (GW) kellene bővülnie a 2023-ban mintegy 25 GW-os szintről. Az EU klímapolitikai terveinek szerves része, hogy az Európában építendő szélfarmok itt gyártott turbinákat alkalmazzanak, amit nemcsak iparfejlesztési megfontolások indokolnak, hanem az is, hogy a kontinens az orosz gáz és a kínai napelemek után ne kerüljön újabb területen energiafüggőségbe.
Ehhez a 2030-ra megcélzott 36 GW-os termelőkapacitás elérése elég lehet, ha ez ütemesen történik. Az iparági előrejelzés szerint a 2024–2030-as időszakban az EU-ban évente átlagosan 29 GW új szélerőmű-kapacitás települhet, ezzel az itteni összesített beépített teljesítőképesség az évtized végére 393 GW-ra emelkedhet, alig elmaradva a 42,5%-os megújulóenergia-részarányhoz szükségesnek tartott 425 GW-os céltól. Akadnak ugyanakkor ennél valamivel szerényebb bővülést jelző prognózisok is.
A REPowerEU terv egyébként 2030-ra eredetileg 45%-os megújulóenergia-részarány elérését tűzte ki célul a teljes energiafelhasználásban, amihez 510 GW-os szélerőmű-kapacitás kiépítése lett volna szükséges, de a tagállamok végül 42,5%-os közös kötelező célszámban egyeztek meg, a fennmaradó 2,5 százalékpont elérését nem kötelező célként meghatározva.
Új gyárak épülnek
A kilátások javulása elsősorban az engedélyezési folyamat tökéletesítésének és a beruházások fellendülésének köszönhető, amit nagyrészt az új uniós szabályok tettek lehetővé. A pozitív fordulat hosszú idő után ismét nyereségessé teheti az európai szélerőműgyártókat, amelyek jelentős új beruházásokat hajthatnak végre gyártókapacitásaik növelése érdekében. Amint az iparági szervezet erre rámutat, az egész ellátási lánc mentén szerte Európában új gyárak épülnek, így a turbinák, a gondolák, a lapátok, a tornyok, az offshore (tengeri) szélerőmű-talapzatok, a hálózati berendezések és a kábelek itteni termelése egyaránt fokozódhat a következő időszakban.
Az EU egy új, 4 milliárd eurós keretösszegű pályázati felhívást is közzétett Európa innovatív tisztatechnológia-iparának, benne a szélerőműgyártóknak a támogatására, amelyhez a forrásokat az uniós szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) bevételei biztosítják. Az európai szélerőmű-iparág pozíciójának javulását az Európai Bizottság által javasolt új Versenyképességi alap felállítása is elősegítheti, melynek célja a tisztatechnológia-befektetések finanszírozásának fellendítése tőkeáttétel és kockázatmentesítés révén.
A kiterjedt cselekvési terv egyik kulcsfontosságú intézkedéseként egy 5 milliárd eurós viszontgarancia-keretet is létrehoztak, hogy fellendítsék a szélerőmű-iparág ellátási láncának beruházásait. Ennek első, 500 millió eurós részét már aktiválták is. Az Európai Beruházási Bank (EIB) nemcsak az előbbi eszköz biztosításában vesz részt, hanem például európai kábelgyártók és más vállalatok hitelezésével is segíti a szektor megerősítését, ami kulcsfontosságú elsősorban az offshore szélenergia-ipar növekvő kábelkeresletének kielégítéséhez.
Létfontosságú a hálózati kapacitás növelése
Az európai – és amerikai – erőfeszítések hatására Kína dominanciája enyhülni látszik a tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos globális beruházások területén – legalábbis a Nemzetközi Energiaügynökség szerint –, így a 2023-ban elért 75% körüli súlya 2024-ben jócskán, mintegy egyharmados arányra eshet vissza. Más elemzések ugyanakkor Kína fokozódó túlerejét prognosztizálják a globális alacsonykarbon-technológiákkal kapcsolatos tőkekiadások területén. Európa egyébként a kapcsolódó kockázatitőke-befektetések szempontjából is évek óta az Egyesült Államok és Kína után kullog.
Mindenesetre az megállapítható, hogy az európai szélenergia-iparág megtámogatását célzó intézkedések elkezdték szállítani az első eredményeket, ez azonban önmagában kevés lehet a sikerhez. Miután a villamosenergia-hálózat fejlesztései képtelenek voltak lépést tartani az energiaátmenet céljaival, napjainkban a hálózati kapacitás szűkössége jelenti a legfőbb akadályt utóbbiak eléréséhez, így jelenleg Európa-szerte több mint 500 GW potenciális új szélerőmű-kapacitás várja hálózati csatlakozási kérelmének elbírálását, ami önmagában nagyobb mint a 2030-ra elérni kívánt cél.
Kiemelt kép: pexels