A kék vércse (Falco vespertinus) az egyetlen olyan hosszú távú vonuló ragadozómadarunk, amely az afrikai vándorút előtt nagy csapatokban gyülekezik, majd miután a madarak elérték a számukra optimális kondíciót, nekivágnak a több ezer kilométeres útnak. Ezt a rövid, néhány hetes időszakot használják ki a szakemberek arra, hogy lefedve az egész Kárpát-medencét, igyekeznek minél több éjszakázóhelyet felkeresni és ott megszámlálni a gyülekező madarakat.

A Kárpát-medence fontos állomáshely

Már több, mint 20 éve zajlik a határon átnyúló szisztematikus adatgyűjtés, ami a vonulásban lévő, éjszakázóhelyeken gyülekező kék vércsék egységes protokoll szerinti számlálására irányul. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei is kiveszik a részüket az éjszakázó kék vércsék számlálásából. Minden héten szerda este az országos szinkronszámlálás alkalmával tucatnyi hivatásos szakember és önkéntes végzi ezt a tevékenységet, aminek eredményeképpen átfogó képet kaphatunk e szórványosan előforduló sztyeppei madárfaj vonuló mennyiségeiről, az éjszakázóhelyek minőségéről és a vonulás alakulásáról. Továbbá a kapott adatok birtokában az egyes évek összevethetőek, így következtetni lehet a faj állományának alakulására és a Kárpát-medence, – mint a faj számára fontos állomáshely – jelentőségére.

Kapcsolódó bejegyzések

Több tízezer kilométert vállalnak minden évben

A költöző madarak nemritkán 10–20 ezer kilométeres utazásra vállalkoznak, de a csúcstartó annyit repül, mint a Föld kerülete.

Az idei évben a Kiskunságban és Kárpát-medencében gyülekező kék vércsék is rekordot döntöttek. A szeptember 18-i számlálás alkalmával Igazgatóságunk szakemberei 13 helyszínen, összesen 3682 madarat figyeltek meg. A legnagyobb ismert éjszakázóhely Kiskunfélegyháza határában található, ahol több, mint 700 példány töltötte az éjszakát egy kis erdőfoltban, de jelentős mennyiségű madarat számoltak Tass, Apaj, Soltszentimre és Gara külterületén is.

Szeptember közepe a vonulási csúcs

A kárpát-medencei régióban a szakemberek 49 helyszínen összesen 11 751 kék vércsét figyeltek meg, ami abszolút rekord.

Minden bizonnyal a következő számlálási napon már kevesebb madár kerül a szakemberek távcsöve elé, hiszen minden évben a szeptember közepi időpontra esik a vonulási csúcs, utána többnyire már csökkenő számban vannak jelen a madarak, míg október első hetére szinte teljesen eltűnnek az országból.

A kék vércsék hatalmas telelőhelyére a műholdas jeladóval felszerelt madaraknak köszönhetően bukkantak rá magyar szakemberek. Úgy tűnik a világ legnagyobb kék vércse telelőhelye a délnyugat-afrikai Angola területén található. A madarak a Magyarországtól 8500 km-re fekvő telelőhelyet alig két hét leforgása alatt érik el. A becslések alapján Angolában mintegy 1 millió kék vércse tölti a telet, köztük a hazánkban élő populáció is.

Magyarország, mint kék vércse „nagyhatalom”

Magyarország Európai Unió szinten kék vércse nagyhatalomnak számít, de tőlünk keletre, földrajzilag az eurázsai sztyepp övhöz tartozó Ukrajnában, Oroszországban és Kazahsztánban nagyságrendekkel több fészkel. A kék vércsék hazánkban elsősorban repülő rovarokkal, rágcsálókkal és gyíkokkal táplálkoznak. Mint minden sólyomféle, ők sem építenek fészket, hanem elfoglalják más madarak, elsősorban a varjúfélék fészkeit. Főleg telepesen fészkelnek, varjúfélék, legtöbbször a vetési varjú telepein, de akadnak szoliter, magányosan költő párok is. Az idei évben Gara határában egy magányos pár két fiókát nevelt fel egy dolmányos varjú fészekben, ami azért jelentős esemény, mert ismereteink szerint utoljára 2000 táján költött ez a faj Észak-Bácska hazai részén.

A faj hazai állománya 1200-1300 párra tehető, melyből mintegy 150 pár költ Igazgatóságunk működési területén.

A kék vércse közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölőfaj. Hazánkban fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Forrás: KNP

Kiemelt kép: canva